Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-26 / 17. szám

11. oldal HOMOKI ERZSÉBET I LELKI KLINIKÁJA MRS. R. 0. — Kedves Erzsébet, én már itt Ame­rikában fejeztem be az iskolát, itt mentem férj­­hez, a kislányom itt kezdte az iskolát. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy én azért magyarul is beszélek, a kislányomat is tanítom magyarra, ál­landóan olvasom a magyar újságot. Azonban an­gol újságot és magazinokat is olvasok. Egy maga­zinban azt irífák, hogy a házasság akkor jó, ha a férfi a motor és a nő' a fék. Helyesnek tartja ezt? VÁLASZ — Fordítva sem rossz: lehet a nő a motor és a férfi a fék. Csak egy nem lehet jó: ha két motor, vagy két fék házasodik össze. ★ KÉTELKEDŐ JELIGE — Kedves Miss Homo­ki, van egy problémám, nem akarom, hogy a ba­rátnőim tudjanak róla, ezért nem beszélek velük, pedig ők ismerik személyesen az illetőt. Inkább Öntől kérek tanácsot. 20 éves vagyok, fél évvel ezelőtt isirvsrkedtem meg egy amerikai fiúval, azóta együtt járunk, csak hangsúlyozom, hogy semmi sem történt közöttünk, én nem olyan lány vagyok. A barátnőim, akik között van magyar és amerikai, mind nagyon szimpatikusnak tartják és komolynak látják. Ö 23 éves. A múltkor egy beszélgetésnél elmesélte nekem, hogy neki na­gyon sok barátnője volt már, nem tudja megma­gyarázni, hogy miért, de nem tudott sokáig meg­maradni egy nő mellett, legfeljebb három hóna­pig és egy évben mindig 10—12 lánnyal vagy asszonnyal volt dolga. Hozzátette, hogy ezt azérl mondta el nekem, mert őszinte akar lenni és ve­lem egészen más a helyzet, velem igazán komo­lyan foglalkozik. Én szeretem őt, de most már kételkedek benne. Megmaradhat egy lány mel­lett egy olyan fiú, aki minden három hónapban cserélt? Lehet, hogy ennyire megváltozott volna? VÁLASZ — őszintén megmandom, hogy az ilyen “előítélet” meglehetősen gyanússá teszi a fiút. Enyhítő körülmény, hogy nem kellett fag­gatni, nem maga nyomozta ki szerelmi múltját, hanem ő maga, jószántából, önként mondta el. És még valami: úgy mondta, nem tudja megma­gyarázni, hogy miért nem tudott sokáig megma­radni egy nő mellett. A pszichológusok szerint az ilyen férfi sokszor nem azért csinálja, mert csapodár, hanem kevés benne az önbizalom és ezért próbálkozik sok nővel, mert minél több bi­zonyságot keres rá ,hogy több nő is van, akinek kell. Ha ezt a lélektani tételt elfogadjuk, akkor csak az a kérdés marad fenn, hogy van-e már elég önbizalma, lecsillapodott_e már annyira, hogy nem kell uj “bizonyítékot” keresnie. Pszi­chológiai tételnek ez megállná a helyét, de mégis azt mondom: egészítse ki a szerelmi lélektant egy kis mindennapi élle'Lgyakorlattal. Várjon egy kicsit, hová fejlődik a dolog, egyelőre ne kös­se le magát. Hangsúlyozom: semmiképpen, sem­mi formában sem. Legyen óvatos: 3 hónap és 6 hónap között még nem olyan nagy a különbség. ★ MRS. G. N. — Kedves Erzsébet, nem zavarnám soraimmal, azonban nem egyszerű kíváncsiság vezet, hanem számomra fontos megtudni dolgo­kat és ezért kérem, hogy szíveskedjék válaszolni az alább következő kérdésemre. Korábban vagy későbben mennek férjhez a nők? Nőnek hány éves kor a legjobb a szülésre? Meddig fogamzó­­képes egy nő? Melyik jobb, a több gyerek, vagy az egy gyerek? VÁLASZ — Statisztikai átlagban a partnerek fiatalabban házasodnak össze, mint azelőtt, a nők átlagosan 23, a férfiak 24 és fél éves korukban. Most pedig hangsúlyozom, hogy a többi kérdése külön-külön orvosi kérdés. Minden személy esetét szakorvosnak kell elbírálni. Tehát amit ezekről a kérdésekről irok, az nem tanács, csak a szakmai irodalomból kivett adatok, nem egyöntetű véle­mények. Egyesek szerint először anyának lenni a legideálisabb 23 és 27 év között. Mások azt mondják, helyesebb ha a fiatalasszony már 20-21 éves korban megszüli az első bébyt. Van, akinek az a véleménye, hogy 40 körüli asszonynak fia­talító kúra, ha gyereket szül. Általában a nő 15 és 45 éves kora között fogamzóképes, de ez egy­általában nem szabály, az anyaság lehetősége ko­rábban is beállhat és már előbb is megszűnhet. A statisztika kimutatja, hogy a nők 70 százaléka 15—35 év között hoz világra gyereket. 35 éven felül körülbelül 10 százaléknál is kevesebb és ez országonként nagy eltéréssel változik. Egyes or­vosok felfogása az, hogy 40 éven felül sem veszé­lyes a szülés, de kétségtelen, hogy a nevelés so­rán a nagy korkülönbség az anya és gyermeke között előbb vagy utóbb zavaró hatással járhat. Egy gyermek vagy több? Ebben a tekintetben a család anyagi helyzetét sem lehet figyelmen kívül hagyni. Több pszichológus szerint az egy gyer­mekes családokban a szülők helyzete különösen nehéz, ha sokáig vártak a családalapítással. — Ilyenkor nagyobb a generációs különbség a szü­lők és a gyerekek között. Nem értik meg egy­mást. E’nnek a következménye az lesz, hogy a gye­rek nagyobb korában problémáit nem szüleivel beszéli meg, hanem korban jobban hozzáillő ide­gennel. Végül még egyszer: mindezt csak tájékoz­tató olvasmánynak tekintse. Konkrét kérdésben feltétlenül menjen orvoshoz. UTIJEGYZETEK: EGY ORSZÁG, AHOL NINCS TEMETŐ... Thaiföld, 1073, április hó . . . Angolul Floating Market a neve a vizen ringó, furcsa piacnak. Korareggel szedik össze az ide­genvezetők az utasokat, hogy a Chao Phya folyó­hoz szállítsák őket. Ott kis csoportokba osztják az utasokat, majd bábeli hangzavarban indul egyik haj ócska a másik után a Floating Market felé. A hatalmas folyó teli bárkákkal, uszályokkal, amelyek majd elmerülnek a rizses zsákok súlya alatt. Keskeny vízibuszok cikáznak mindenfelé, ezek a villamosok és az autóbuszok szerepét töl­tik be Bangkokban, ők szállítják a munkába me­nő dolgozókat és a zsibongó iskolásgyerekeket. A parton mindenütt tutajok. Ezekben élik le a családok jórésze az életét. Bárkánk az egyik klongból a másikba úszik. Klong-nak nevezik a hárommilliós fővárost behálózó csatornákat. — Egyszerre más környezetbe érünk: errefelé már csupa buja dzsungel látszik a cölöpökre épített sok kis házacska között. Mellettük még kisebb házikók teliszórva virágokkal. Ezek védik a rossz szellemektől a ház lakóit. A távolban piros-zöld-arany pagodák fényle­nek. A kép valószinütlenül békés és szép. . . Szemünk előtt zajlik le a thai emberek élete; gyerekek hancuroznak macskaszerü ügyességgel a viz fölött átdobot pallókon, az asszonyok főz­nek, mosnak, foltozgatnak, vagy éppen gyere­keiket fürdetik a klong vizében. Az élet errefelé évszázadok óta nem változott, azaz mégis: a főzelékek és illatos gyümölcsök, háziipari cikkek mellett amerikai konzervek, ny­lonba csomagolt toast-kenyér látható a piacon. Ez a piac nincs helyhez kötve; mindenfelé csónakok (Folytatás a 13-ik oldalon) FÜTTYENT A MOZDONY, INDUL A BAKTERHÁZ (Folyt, a 9. oldalról) hát a gőzmozdonyokat, a szárnyvonalakat s meg­indítják a járatot. Húsz esztendővel ezelőtt alig négy-öt keskeny­­vágányu vasút üzemelt a nagy, országos vasúti hálózattól függetlenül, főként állatkertekben és parkokban. Ma tizennégy keskenyvágányu vasút működik, hét standard-vágányu és az elkövetke­ző két éven belül sorra nyílnák, Yorkshireben, Walesben, Skóciában, a legszebb tájakon át a Brit Vasúttársaság által megszüntetett és eladott, ma­gánosok által pedig megvásárolt és uj életre kel­tett vasúti ^vonalak. Mi okozza a gőzmozdonynak ezt a reneszánszát Angliában? Többféle oka van. Elsősorban a gőz­mozdony iránti nosztalgia. A Brit Vasúttársaság öt esztendővel ezelőtt selejtezte ki utolsó gőzmoz­donyát és kezdte meg áruba bocsátásukat. Mú­zeumok vásárolták először, kulturegyesületek, történelmi múltú vasúti kocsikkal együtt, ráadás­ként ládaszámra kapták a viktoriánus korból rak­táron maradt vasúti jegyeket. De amikor aztán a vasúttársaság a használaton kívül helyezett szárnyvonalakat is megvételre kí­nálta, egyszerre földerengett a gőzmozdony sze­relmeseiben, hogy sokkal nagyobbak a lehetősé­gek itt, mint csak kiállításokat rendezni, a moz­donyokat, vonalakat üzembe is lehet helyezni, am­­nál is inkább, mert a turisták örömmel vonatoz­nak a szép tájakon. Wales egyik kisvonatának tavaly háromezer utasa volt. Most azután sorra kínálkoznak a kü­lönböző alkalmazási módok: rövidtávon teherárut szállítanák, kiszorítva és fölöslegessé téve a ha­talmas, dübörgő teherautókat, sőt, van már olyan vonat is, amely a körzetben lakó gyermekeket szállítja az iskolába. Mindezek a vállalkozások gazdaságilag is élet­képessé teszik a kisvasutakat, mert mig a vasút­társaság szempontjából a forgalom és a bevétel jelentéktelen „volna, a kis csoportoknak már bő. ségesen elegendő ahhoz, hogy kifizetődővé tegye játékszerüket. De a legfontosabb azért az üze­melők szórakozása. A néhány évvel ezelőtt meg­alakult “Gőzmozdony-védelmi Társaság” elnöke, Peter Manisty kapitány mondja: — Valamennyien a szabad óránkra várunk, amikor végre fölkapaszkodhatunk a mozdonyba, szelepeket igazgathatunk, fogantyúkat huzgá­­lunk és kihajolunk a mozdony oldalablakán a sín­párt fürkészve. A Társaság csak attól fél, hogy a kisvasutak túlságosan jó befektetésnek bizonyulnak, akkor kereskedelmi ambíciótól fütött személyek hamar belevetik magukat a kínálkozó konjunktúrába. Mert hiszen mindig igy kezdődik. Először van a kisvasút, a gőzmozdony, a sistergés, füttyentés, a fehér gőzfelhők és a masiniszta, aztán az üzleti meggondolások, a kereskedelmi kalkuláció, a mo­dernizálás és korszerűsítés és áramvonalasitás, a gőz helyett a Diesel és az áram és vele együtt a magasabb üzemelési költség, a keretek tulfeszi­­tése, mig a szárnyvonalakra rá nem fizetnek és ott nem hagyják. És akkor megint jönnek a ro­mantikusok a maguk gőzmozdonyaival. Mert min­dig ők a túlélők és a makacs visszatérők, mint­hogy olyannyira megdrágult korunkban még min­dig az álmodozásnak a legkisebbek az üzemi költ­ségei. Vándor Péter

Next

/
Thumbnails
Contents