Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-08 / 10. szám
If. oldal J/ Nemsokára szezonja kezdődik evésnek-ivásnak a Hajdúságban. Jön a hajdúsági farsang. Ilyenkor mindenki tuleszi-tulteszi magát az egészségügyi előírásokon, s fogyasztja a töltöttkáposztát, a hortobágyi pecsenyét s a hajdúsági orjalevest. A terített asztalok mellett nem árt viszszaemlékezni arra, hogyan étkeztek, vendégeskedtek eleink az országnak ezen a táján. A legfontosabb étek természetesen a Hajdúságban is a kenyér volt. “Ha kenyér van, nem lehet éhen halni” — mondták. Hozzá egy fej jól megvagdalt, jól megsózott, kendő sarkában megdöngölt hagyma már kész reggelit adott a szegény ember számára. Persze ez a hajdani kenyér jól is volt sütve. Debrecenben ehhez mindig jól értettek (jól értik ezt a mesterséget most is), még nóta is került róla: “Debrecenben sütik a jó kenyeret — Tizennyóc esztendős kislányt szeretek — Tizennyóc esztendős kislány a babám — irigyeim ezért haragusznak rám.” A főétkezésnél még a legszegényebbek között is elengedhetetlen volt a leves. A tiszántúliak azt tartották, nem is ebéd az ebéd, ha leves nincsen hozzá. Háromféle levesről lehet errefelé beszélni. A pergelt levesekről, amelyekbe húst nem főztek, a húslevesekről (főleg marha- és tyukhusból) — ez a szegényeknél ünnepi eledel —, s a gyümölcs- és tej levesekről. Különösen sokféleképpen főz-VILÁGSZERTE NÉPSZERŰEK A MAGYAR KUTYÁK A világ szinte minden táján kedveltek a magyar kutyafajták. Magyarország ’72- ben csaknem 30 százalékkal több kutyát adott el külföldön, mint 1971-ben, s várhatóan az idén és a következő években tovább nő a kutyaexport. A legkeresettebb kutyafajta a vizsla, amelynek két fajtáját, a rövid és a drótszőriit exportálják. A legtöbben természetesen vadászatokra alkalmas, úgynevezett bevadászott állatokat vásárolják. E'gyre többen érdeklődnek a fehér és fekete pulik, a ku\ vaszok, és komondorok iránt. Magyarország idén is több ilyen házőrzőt küldött a californiai farmereknek. Sok megrendelés érkezett Dániából és Angliából is. ÖHAZAI FARSANGI JEGYZET: ÉTKEZÉSI HAGYOMÁNYOK HAJDUFÖLDÖN ték a babot, vagy ahogy itt nevezik, a paszulyt. A babot, korától függően, habarva, rántva, rántva-habarva, füstölt hússal, hús nélkül, tejföllel, csipetkével, ecettel savanyítva, levesesen, vagy öregen, azaz sűrűbben lehetett késziteni. A bablevest különösen hűvösebb időben hosszú ideig eltarthatták főzés után. Napokig rájártak csakúgy, mint a töltöttkáposztára, ami annál finomabb, minél többször melegítik. A pergelt levesek közé tartozott a mezítlábas (piritatlan), s a csizmás (pirított) tésztából készült lebbencsleves. Nagyszerű izt adott ennek a tavalyi szalonnából megmaradt, nyersen elrághatatlan szalonnabőr, a bürke. A főétkezés hústalan második fogásai a szegény ember asszonyának a leleményességét tükrözték. De ha nagy volt a szegénység, a legjobb ötlet sem segített. Ekkor ették a cukrozott vízből készült ecettel ízesített viziciberét. Ezt közönségesen csak gatyatámitónak nevezték, mert csak az ember hasát töltötte. A lebbencsleveshez szükséges tésztát a pásztoremberek felesége előre elkészítette, mielőtt férje kiment volna a pusztára. A pásztorok nemcsak lebbencslevest főztek ebből, hanem slambucot is. Ehhez először szalonnát vágtak apró darabokra, zsírját kisütötték, s az igy készült tepertőt félretették. A zsírban megpirították a tésztát, később beletették az apróra vágott hagymát. Majd kevés paprikát tettek bele, s az egészet felöntötték vízzel, de csak annyival, amennyi a melegítéshez szükséges, nehogy leégjen, s főzték. Az eltávozó vizet pótolták, s a főzés vége felé beletették a felkarikázott krumplit. Keverni tilos volt, mindig egy férfiember ment oda a szolgafához, melyen a bogrács függött, s erélyes rántásokkal megforgatta a masszát. (Fehérszemély nem végezhette el ezt a feladatot. Ez a szokás talán onnan ered, hogy a pusztán többnyire csak férfiak voltak a szakácsok.) Ha a krumpli is megfőtt, elkészült a slambuc, már csak a töpörtyiit kellett ráhinteni. Az ünnepeken a szegények is ettek különböző húsokat. Gyakori volt az ünnepi menüben a nyárson sült hús, borsolt hús és a bográcsgulyás. (Az igazi gulyás mindig marhahúsból készült, hiszen a gulyások a marhát őrizték, ennek a húsához jutottak hozzá a leginkább. A disznótorban minden sertéshúsból készíthető ételt elkészítettek. Levesnek például orjalevest csiga- vagy reszelt tésztával, a combból pecsenyét, az orjalevesbe szokás volt tyúkot is főzni, hogy izesebb legyen. A kolbásznak való egy részéből debreceni párost készítettek, s reszelt tormával főzve-sütve ették meg a tor napján. A füstölt húst különösen a savanyu, étvágygerjesztő ételekbe szerették. Nem mindig ülhetett terített asztal mellé a falusi ember. Néha azért, mert egyszerűen nem ért rá, mert ha jutni akart valamire, szántás közben sem pihent. Darab kenyeret tett a kötényébe, megtöltött egy szilkét olajos savanyukáposztával, a gatyakorcára akasztotta, s munka közben csipegetett belőle. Néha meg az asztal hiányzott az ebéd elköltéséhez. A pusztán nem is tudták volna megállítani rajta a bográcsot. Inkább a közepén lyukas evőszéket használták. Beletették a bográcsot, a földön körülülték, vagy fából eszkábált alacsony ülőalkalmatosságra te lepedtek. Az alföldi csárdák az utak mellé települtek, számítva a betérő utasok éhére, szórójára. A csárdákban hideg-meleg ételeket készítettek, pálinkát, borokat mértek. A csárdák közül sok még ma is működik (Hortobágyi csárda), de a legtöbbet az abszolutizmus korában lerombolták. Betyárok, üldözöttek búvóhelyeinek tartották a végtelen Alföldön meghúzódó fogadókat, mint ahogy sokszor azok is voltak, menedéket adtak a nehéz életüeknek. Most is folyik a hagyományok ápolása. Debrecenben évente egyszer egészben mgesütnek egy két-háromszáz kilós növendékmarhát. Fél napig kell sütni a nyárson forgó állatot, s közben bor ,söt, olaj, paprika, bors keverékével locsolni, hogy szépen egyben maradjon. A marha belsejében elhelyezett fácán, más szárnyas vagy bárány - húsának megpuhulása jelzi: befejezhetik az ökörsütést, készen van az ízletes hús. A hagyományok igy élnek tovább. S az uj szokások is hagyománnyá válnak. A hajdúsági farsang idején minden évben megtartják a törzsvendégek vacsoráját az Óbester HÍREK AZ Madách Imre szobrát, Vilt Tibor müvét, szombaton, január 20-án délben avatták föl a Margitszigeten, a Víztorony és a kolostorromok közelében. Az avató ünnepséget az Akadémia irodalomtudományi intézete, az Irodalomtörténeti Társaság és a fővárosi tanács rendezte. Beszédet Sőtér István akadémikus mondott. $ A párisi Le Monde irodalmi rovatában — a francia fővárosban nemrég megnyílt magyar könyvkiállitás alkalmából — részleteket közölt több magyar iró és költő — Mészöly Miklós, Örkényi István, Nemes-Nagy Ágnes, Somlyó György és Oravecz Imre — müveiből. * Déry Tibor “Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” c. színpadi változatát márciusban mutatja be a Vígszínház. * A Pécsi Faipari ktsz-nél készült bútorokkal rendezik be Brüsszel legújabb luxusszállodáját, amelyet az amerikai Manhattan Center szállodatröszt építtetett a belga fővárosban. * Ausztrál zenepedagógusok küldöttsége járt január elején Magyarországon, ahol Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit tanulmányozták. • A budapesti gettó 28 esztendővel ezelőtt szabadult fel. Ebből az alkalomból január 18-án a Wesselényi utca és a Kertész utca sarkán lévő iskolaépület falán elhelyezett emléktáblánál és a Wesselényi utcai templomon elhelyezett emléktáblánál koszoruzási ünnepséget rendezett a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség elnöksége. * A Hortobágyon olyan nagy a szárazság, mint a nyári káborozóban. Itt a törzsvendégeknek névre szóló fakupájuk van, abból isszák meg borukat. Az Arany Bika sarki termében rendezik meg a “Móricz Zsigmond vacsorát”. (Az iró sokat üldögélt itt, s fogyasztotta kedvenceit — borjusült, slambuc, kakasleves —, ezeket most tisztelői is megkóstolják.) S az ételeket ilyenkor Benes József, Zsiga bácsi kedvenc pincére szolgálja fel. Gőz József ÖHAZáBÓL nikulai forróságban. A legöregebb pásztorok sem emlékeznek ilyen, egymást követő két esztendőre, mint a tavalyi és az idei, amikor hó nélkül telelt a Hortobágy. December eleje óta egyetlen milliméternyi csapadék sem esett, szárazak a tocsogók, a mélyedésekben szárazon áll a gyékény és a sás. * Uj repülőtér épül épül Budapesten néhány kilométerre a Ferihegyi repülőtértől. — Gyorsguruló útrendszerén a landoló repülőgépek 100 kilométeres sebességgel is lekanyarodhatnak majd a leszállópályáról. • A múlt évben részben elkészült Szegeden a 320 millió forintos költséggel épülő biológiai kutatóközpont. A két laboratóriumi épületszárny egyikében már megkezdték a kutatómunkát a biofizikai, a biokémiai, a genetikai és a növényélettani intézet munkatársai. Az uj kutatóközpont életében 1973 azért is fontos állomás, mert egy, a közeljövőben aláírásra kerülő egyezmény szerint az UNESCO ötéves szerződést köt a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve ujszegedi intézetével, miszerint 1.2 millió dollárral segíti a szegedi intézmény továbbfejlesztését. Az összeg mintegy 50 százalékáért uj műszereket vásárolnak, a fennmaradó részből pedig fedezik a fejlődő országok fiatal kutatóinak kiképzési költségeit, külföldi szakértőket fogadnak, illetve magyar kutatókat küldenek külföldi tanulmányututra. • Veszett rókák tanyáznak a göcseji erdőkben — közölte a Zala megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás. A rókák bemerészkednek a falusi házak udvaraiba is. A vadásztársaságok tagjai és az erdészek hajtóvadászatot indítottak.
