Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-08 / 10. szám
MAGYAR HÍRADÓ If. oldfti A müncheni olimpia mérföldkövet jelentett a sport fejlődésében. A sporteredményekben azonban egyre nagyobb szerepe van a tudománynak. A sportfuturógusok, akik húsz évvel ezelőtt az emberi lehetőségek legfelső határait próbálták megállapítani a mérhető sportágakban, ma fantáziátlan embereknek tűnnek. Úgy látszik, az ember lehetőségei a sportban és a tudományban szinte határtalanok. A tudománynak a sport szolgálatába állítása máris egyenesen fantasztikus eredményeket hozott. Mi lesz még a jövőben ? A tudósok nemrég játszanak nagy szerepet a sportban. De már azóta is teljesen át kellett értékelni sok fogalmat az edzés és sportoktatás terén. A teljesítmény sport növek-AMIT A NÉZŐ NEM LÁT: Orvosok, gépezetek, vegyszerek a versenyek mögött Az edzésmunka segédeszközei közül az egyik legújabb az izotron, amelyet az amerikai dr. John Ziegler szerkesztett. Néhány éve használják a gyermekbénulás utóhatásainak gyógyításánál. Kiderült azonban, hogy az izotron nagy szolgálatokat tehet a sportolóknak is. A sportoló hátára, vállára, karjára, combjára az izmok fölé elektródákat helyeznek, és elektromos impulzusokkal az izmok ritmikus összehúzódását idézik elő. A huszperces kezelés kétórás hagyományos edzésnek felel meg. Bob Bednarski amerikai súlyemelő és kollégái az izotron segítségével jelentősen javították eredményeiket. Ma még drága és nehezen hozzáférhető ez az eszköz, de valószínűleg hamarosan elterjed az edzőtermekbe . A münchei olimpiai mérőberendezésekről már sok szó esett. Ezen a téren is sokat segít a tudomány a sportnak. Az uj meg uj sporteszközök — futópályák, silécék, gerelyek is segítik a jobb eredményeket. München után a kanadai Montreál következik — a tudósok már most gondolnak erre. I vő jelentősége nyomán alakult ki az uj tudományág, az edzéselmélet. Célja, hogy kutassa és megállapítsa a sportolók kiváló eredményekre való felkészítésének folyamatát szabályozó törvényeket. Segédtudományai az orvostudomány, a lélektan, az antropológia, a biokémia, a szociológia. A sportolók érmeinek elnyerésében egyre több szakember kap szerepet: edzők, orvosok, tudósok, gyúrók, oktatók. Nemrég még csak a2 edző kisérte el a versenyzőt a versenyekre, vagy esetleg egy orvos a kézitáskájával A tudósok a laboratóriumban LOVAS NEMZET A MAGYAR, DE . . . NINCSENEK "OLIMPIKON" LOVAK MAGYARORSZÁGON A Magyar Lovas Szövetség az elmúlt napokban tartotta évi értekezletét, amelyre az ország minden részéből érkeztek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok méneseinek és lovas iskoláinek vezetői, lovas edzők, tenyésztési és versenyzési szakemberek. Az elmúlt év eseményeiről Pál János, a Magyar Lovas Szövetség elnöke, a Lótenyésztési Felügyelőség igazgatója számol be, kiemelve a müncheni olimpia hazai vonatkozású eseményeit, felsorolva azokat a problémákat nehézségeket, amelyek akadályozták a felkészülést, gátolták a magyar lovasok esélyeit a részvételen. Pál János elmondta, hogy a hazai lóanyag nem fele' meg az olimpiai követelményeknek, s a helyzetet súlyosbította, hogy a félkészt tett lovak közül még a rajthoz állás előtt több megsérült. Az országos értekezletei megjelent lovas szakemberei helytelenítették, hogy számos esetben olyan lovak kerülne! ki az országból, melyek a magyar lovas sportot is emelnék, valamint azt, hogy a lovaglások alapját, a dijlovag ló-számot, már tlejesen mel lőzik a versenyeken. Mind az országos, mind £ Budapest bajnokságok időtartama elhúzódik, a j uniói versenyeket ki kellene iktat ni a programból s csak terű leti bajnokságra kellene ki írni ezeket. Ha rövidebb és színesebb lenne a program, nagyobb közönség lenne. A lovas szövetség részéről bejelentették, hogy a válogatott ugró keretnek uj otthonául a tatai lovas iskolát jelölték ki, o!tt megszűnik a jövőben a külföldiek lovagoltatása. A lovasturizmus vezetője azzal a kéréssel fordult a lovas szövetséghez, hogy ne számolják fel teljesen a tatai lovas iskolát, hanem létesítsenek a közelben egy másik istállót. Ha az uj “otthon” kihúzná a magyar lovas sportot mélypontjáról, akkor mindenképpen élni kell az uj lehetőséggel, de vajon nem kár-e felszámolni egy jól bevezetett lovas iskolát, ahová a világ minden tájáról érkeznek lovasok, amely idegenforgalmi nevezetességgé tette Tatát, s amelynek anyagi bevétele sem lehet közömbös népgazdasági szempontból sem. S vajon a válogatott keret tagjainak, akik szinte valamenynyien a fővárosban laknak, nem lesz-e túl körülményes nap mint nap lejárni edzésre? A magyar lótenyésztésre vonatkozóan, ha az újból kísérleti időszakát éli is, szem előtt kell tartani Széchenyi szavait: “Csak magunktól függ, hogy a világ minden vásárait lovainkkal elborítsuk és hogy a magyar ló mindenütt érdemlett elsőbbséget nyerjen.” maradtak. Most nem igy van: a tudósok állandóan figyelemmel kisérik a sportolók munkáját az edzéseket és a versenyeken. A laboratóriumokból a sportpályákra, a medencék mellé költöztek. Az edzésirányitás terén egyre nagyobb szerepet kap a tudomány. A sportoló kiváló teljesítményének nagyon sok tényezője van. A gyorsaság, erő, állóképesség, rugalmasság, robbanékonyság mozaikja, amely a kiváló teljesítményhez szükséges* minden sportágban másképp alakul. Az edzésmunka időtartama gyakorlatilag növelhető napi 6—6 óránál tovább, az eredmények további fokozása a munka minőségi javulásától várható, még jobb megoldásoktól az egyes gyakorlatok időtartamát, sorrendjét, terhelési fokát illetően. A sportelméletre itt még sók felderíteni való vár. így keletkezett az edzésirányitás fogalma, amely a gyakorlatban még csak ritkán valósul meg. Az irányításhoz ugyanis nagy munka szükséges: elemezni kell a versenyző szervezetének reakcióit az edzés előtt, alatt és után. Minél több adatot elemeznek, annál jobb. Ehhez megfelelő készülékek szükségesek, amelyekkel az edzésmunkát állandóan ellenőrzik. A sportolók szivének, tüdejének, izmainak és sok más szervének működését mutató objektív adatok alapján programozzák azután az edzést. Vegyünk például egy evezős pályát. A parton távmérő felszerelést állítanak fel, amely vezeték nélkül, rádióval működik. A kajakozó, vagy evezős testére miniatűr mérőeszközt ' helyeznek, amely nem aka’ dályozza mozgását. Az edzés folyamán a rádió-impulzusok , a “központba” juttatják az adatokat a sportoló szivének, tüdejének, izmainak stb. működéséről. A parton álló ed[ ző a készüléket kezelő tudóstól folyamatosan megkapja a regisztrált paraméterek elemzését, összevetve a sportoló szervezetének működését mutató adatokat az egyes távok részidőivel, az edző folyamatosan korrigálja az edzésmunkát, a terhelést, a gya| korlatok sorrendjét, a kívánt ' részidőket. Még a legtehetségesebb ■ sportoló is eljut olyan fokra, amikor a szokásos módszerekkel már nem javíthatja tovább eredményeit. Ilyenkor következik a tudomány szerepe. Amerikai laboratóriumokban már évtizedekkel ezelőtt kidolgozták a nagy mennyiségű állati fehérjét koncentrált formában tartalmazó készítményt, amely az izomtömeg fejlesztéséhez szükséges és egyes sportágakban (súlyemelés, birkózás, sulylökés) óriási szerepet játszik. Néhány éve a gyógyszervegyészet még jobb eszközt kísérletezett ki: a dianabolóknak nevezett hormonkészítményeket, amelyek segítségével a hagyományosnál jóval rövidebb idő alatt el lehet érni az izomerő és izomtömeg jelentős növekedését. Sok ország sportolói szedik ezeket a készítményeket. Más kérdés, hogy ezeknek olykor kedvezőtlen mellékhatásai is vannak. A kiváló eredményekért azonban sokat megtesznek a sportolók. SPORTHIRADÓ UTRECHT — A magyar női kézilabda válogatott lejátszotta első mérkőzését Hollandiával. Az APN holland hírügynökség szűkszavú jelentése szerint a magyar válogatott 2Q:10 arányban győzött. • CALGARY — A kanadai Calgaryban befejeződött a fedettpályás teniszbajnokság. A férfi páros döntőjében a román Nastase, az amerikai Esteppel oldalán 6:7, 7:5, 6:3 arányban nyert a magyar Baranyi—Szőke páros ellen. A magyar kettős az elődöntőben 7:6, 6:4 arányban győzött a Gerken Fassbender (amerikai — nyugatnémet) kettős ellen, s igy került a döntőbe. Nastase egyébként duplázott, mert az amerikai Gerken 6:4 7:6 arányú legyőzésével megnyerte a férfi egyest is. • BUDAPEST — Ritka bűntény ügyében nyomoz a budapesti rendőrfőkapitányság. A IX. kerületben kiállított sport trófeák közül ellopták a Labdarugók Magyar Kupáját. Az 1909-ben alapított díszes vándordijat utoljára a Ferencváros védte, Kajdi János, a kétszeres Európa-bajnok ökölvívó, a müncheni olimpia ezüstérmese nem vett részt a legjobbak téli edzőtáborozásán és igy valószinüleg kimarad a válogatottból. Füzesséry Gyula, az ismert kajak edző több éves kubai működés után visszatért Budapestre. A kiváló mester a központi iskolában folytatja eredményes nevelői munkáját. • Szép sikert aratott két női bajnokcsapat. A Statisztika asztaliteniszező lányai (Kisházi, Magos, Lotaller) már a döntőben vannak a Bajnokcsapatok Európa Kupájában, amelynek egyébként két éve védői is. A Nehézipari Minisztérium röplabdásai (5 játékosuk szerepelt a sikeres olimpiai vájogatoittben) a legjobb négyig jutottak el. • CALGARY — A kanadai Calgaryban folyó nemzetközi teniszverseny második fordulójában Szőke 6:7, 6:4, 7:6 arányban legyőzte a csehszlovák Hrebecet, Baranyi 6:4, 6:2 arányban vereséget szenvedett a spanyol Gisberttől.
