Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-01 / 9. szám

11. oldd HOMOKI ERZSÉBET 1 LELKI KLINIKÁJA TANÁCS JELIGE — Kedves Miss Homoki, ha­lálosan meggyülöltem a férjemet, mert 6 évi há­zasság után egy jelentéktelen ügy miatt kezdő­dött vitában olyan hangon beszélt és olyan ret­tenetes szavakat vágott a fejemhez, hogy azt hittem, elájulok a megdöbbenéstől, a sértéstől, ezt sohasem fogom neki megbocsájtani. Mit ta­nácsol? VÁLASZ — Akármennyire is fájtak azok a sértő szavak: engesztelőd jön meg. Nem irta, min vitatkoztak és mik voltak azok a rettentő szavak. Ha tudnám, tisztábban látnék. Annyit azonban mondhatok, hogy egyetlen vita, egyetlen súlyos sértés miatt néni lehet, mint levelében Írja, “ha­lálosan meggyülölni” azt az embert, akihez egy életre hozzákötöttük a sorsunkat. Vita közben, akad .akinek a fejét elönti a vér, gyorsan elhang­zanak sértő, néha gonosz szavak, de ezek nem lehetnek elég erősek ahhoz, hogy az életünket felborítsák. Fegyelmezetlen érzésre és bizony kis­sé' kemény szívre vall az, ahogyan elbírálja ezt a problémát és halálos gyűlöletről ir. Az elkese­redése érthető, a gyűlölete nem. Lágyítsa meg a szivét. Nevelje magát szeretetre, elnézésre, megbocsátásra, mert anélkül nincs házasélet. És ha megbocsátott, nagyon vigyázzon valamire: később sohase emlékeztesse a férjét arra, hogy egyszer megbocsátott neki. Sok asszonynak nagy hibája az, hogy megbocsát, de nem felejt, holott a kettő együtt jár. nak ki benne. Egyszerűbben szólva: felhívja va­lakire a figyelmét, aki a féltékeny partner je­lenetei nélkül eszébe sem jutottak volna. A félté­kenységen, ezen a kínzó érzésen segíteni lehet, sőt hovatovább ki is lehet küszöbölni. Ha pusztán csak egy szubjektív érzés szorongatja a lelkün­ket, először igyekezzünk azt nyugodtan, pátosz­­mentesen tisztázni. Ez az esetek 80 százalékában segít. Gondoljunk arra, hogy magával a félté­kenységgel még sohasem mentette meg élete harmóniáját sem férfi, sem nő. A legnagyobb baj, hogy a féltékeny ember szégyelli a gyenge­ségét. Egyszerűen félreértéseket vagy látszato­kat nem akar, de nem is tud nyugodt megbeszé­léssel tisztázni. Ilyen esetben aztán a féltékeny­ség a lélek rákja lesz. * * * ÜZENETEK. — l.'Mrs. F. D. A kérdezett regé­nyeket az Egy nép szerelme kivételével Gulácsy Irén irta. — 2. Mrs. P. G. Bartók Béla kétszer nő­sült. Budapesten élő özvegye, Pásztory Ditta a második felesége. Első felesége egykori tanítvá­nya és későbbi munkatársa Ziegler Márta volt. Még Amerikába jövetele előtt elvált tőle. — 3. G. S. A Ferenc József-föld eljegesedett szigetcso­port az Északi Jeges-tengerben. Most száz éve, 1873-ban fedezte fel egy osztrák—magyar expe­díció. Az uralkodó Ferenc Józsefről nevezték el. Később olasz, amerikai és norvég expedíciók is tanulmányozták. 1912-ben ment oda az első orosz expedíció. A Szovjetunió 1926-ban egyszerűen proklamálta, hogy uralma alá veszi és pár év múlva a Lomonoszov-föld nevet adta neki. A po­litikai világ tiltakozás nélkül lenyelte a Szovjet­unió hódítását, a tudományos világban azonban ma is Franz Josef Land a neve. — 4. S. J. (CL). Balia Jenő újságíró azonos azzal, akiről érdeklő­dik. Budapesten utoljára egy kőnyomatos tudó­sító munkatársa volt. Öngyilkos lett, a Margit­­hidról a Dunába ugrott. FÉLTÉKENY — Kedves Homoki Erzsébet, 36 éves vagyok, 9 éve férjes asszony és azt sze­retném megtudni, azt kérdezem, hogy hol tar­tok én, meddig egészséges a féltékenység, egy­általában mi az az érzés, amit már féltékenység­nek lehet mondani? VÁLASZ — Az emberben születéstől fogva él a birtoklási vágy. Nevezhetjük egyszerűen tulaj­donjogi érzésnek. Akit szeretünk és úgy érezzük, hogy hozzánk tartozik, nem akarjuk elveszteni. Féltjük. Tehát a féltés érzelmi kapcsolat, amely minden normális emberben benne van bizonyos mértékben, akár bevallja, akár nem. A mai mo­dem időkben a férfi és a nő egymásközti kapcso­lata nagy általánosságban bizonyos fokig fella­zult. Természetesen a különböző népeknél, sőt társadalmi rétegeknél a féltés fogalma máskép­pen alakult. Az érzelmi és érzéki kapcsolatok gyengülése vagy megszűnése után a féltés, a magatartási vágy csökken. Ebből általában nem lesz tragédia, ha ez az állapot mindkét fél részé­ről körülbelül egy időben következik be. Az ilyes­mi azonban nagyon ritkán adódik. Ilyenkor kö­vetkezik az egyik részről az úgynevezett félté­kenység. Ez nagyon kellemetlen állapot mindket­tőre. A féltékeny ember kisebb-nagyobb fokban bírálatra képtelen, sőt abnormális állapotba ke­rül és állandó szemrehányásaival, gyanúsításai­val, észrevételeivel mind a saját, mind a partner idegeit is fokozatosan tönkreteszi. A féltékeny természetű ember, nő és férfi egyformán, nem is keres bizonyítékokat. Saját maga alkotta kény­szerképzeteit igyekszik igazoltatni. Ezzel aztán a lehető legrosszabb eredményt éri el. A másik félben kóros lelki világot alakit ki és ennek a következménye a végén tökéletes törés lesz. Azon­kívül egy esetleg teljesen ártatlan partnerbe be­leültet olyan érzéseket vagy vágyakat, amelyek normális körülmények között sohasem alakulná­SZILÁNKOK Két filozófus beszélget: — Érdekes, hogy az emberek főleg a negatí­vumokat hozzák nyilvánosságra másnál. — Miből gondolod ezt? — Láttál már táblát kapun ezzel a felírással: “Szelíd kutya”? ★ A franciatanár felelősségre vonja a diákot: — Miért nem voltál itt tegnap a franciaórán? — Tanár ur, kérem, annyira berekedtem, hogy még angolul sem tudtam tiszteségesen beszélni. ★ — Rémes ez a drágaság! — mondta a gyü­mölcsárus és rosszkedvűen felemelte az árait. ★ — Nem merem megmondani a szüleimnek, hogy elváltam. — Miért? — Mert még azt sem tudják, hogy férjhezmen­tem. ★ A vendéglőben a főpincér a vendég elé teszi az étlapot. — Ha szabad, akkor csigát ajánlanék. Ez az éttermünk specialitása. — Tudom. Legutóbb egy még ki is szolgált en­gem. ★ Főnök a titkárnőhöz: — Amikor felhívta a feleségemet és közölte vele, hogy sokáig bent maradok, hogy reagált rá? A titkárnő: — Azt kérdezte: “Biztosan számíthatok erre?” garabonciás FŐLEG NŐKNEK: AZ EMBERNEK BELEFÁJDUL A FEJE ha számolni kezdi, hogy a fejfájásnak hány­féle vállfája létezik. Mindenütt és mindenkor le­selkedik rád valamilyen ok, ami miatt megfájdul a fejed. Itt van például a téli szélcsenddel járó fejfájás, vagy ha ez nincs, akkor az egyetemi vizsgák szolgáltatnak okot a fejfájáshoz. Hihe­tetlen, még a vakáció is gondot, illetve fejfájást okoz olykor, de ha az nem, akkor az iskolába való visszatérés egészen biztos. De az időjárás, az úgy­nevezett frontátvonulások egész garmadája szin­tén sajditja az ember koponyáját, légióként a melegről, hidegre, vagy a hidegről melegre való áttérés. És ha az időjárással együttjáró agytá­ji fájások esetenként “hidegen hagynak” is, ott van a szokásos heti weekend-fejfájás, amit ter­mészetszerűleg követ a hétfő reggeli fejfájás, és aztán kezdődik minden élőiről . . . És azokon a napokon, amikor úgy érzed, hogy a fejed már szét akar repedni, méginkább elkap a sajgás, ha arra gondolsz, amit a statisztika mond. Arra, hogy veled egyidőben mintegy 40 millió ember szenved a szinte elviselhetetlen fej­fájástól. Az esetenkint gyötrő, de mégis elvisel­hető fejfájásokat fekete kávéval, vagy amolyan “odaseneki” nemtörődömséggel traktálja az em­ber, ki-ki vérmérséklete szerint, de nem utolsó­sorban azzal, a hozzávetőleg 400 millió dollárt érő gyógyszerrel, amit évente elfogyasztunk fej­fájás ellen. Az orvosok fájdalomcsillapítókkal, antidep­­resszant pirulákkal kezelik fejfájásos páciensei­ket (gyakran önmagukat is), hogy a fájdalmat okozó agyi véredényeket befolyásolják. Bár a fej­fájás rendszerint valamilyen más eredetű beteg­ségnek a jele is lehet, általában a sokat gondol­kodó, töprengő, mindenre reagáló, tulérzékeny egyéneknek fáj a feje leggyakrabban. Érdemes még megfigyelni, hogy a gyakori fejfájásban szenvedők között sokkal több a nő, mint a férfi, hogy az egyedülállóknál gyakoribb, mint a háza­soknál, hogy a diákok körében több áldozata van a fejfájásnak, mint az üzletemberek között és az üzletembereknél gyakoribb, mint a kétkézi dol­gozóknál. Az idegfeszültség szintén fejfájást okoz, de a fájás forrása leginkább a véredényekben rejlik. Ebbe a csoportba tartozik a sokak által elátko­zott migrén is, amely orvosi rejtély immár 2000 éve, amikor is egy Galem nevű görög orvos elő­ször meghatározta létezését. Senki nem tudja, hogy tulajdonképpen mi váltja ki a migrént, csak annyit sikerült megállapítani, a szakértők­nek, hogy a fejfájásnak ez a vállfája örökölhető. A migrénesek mintegy 7ő százléka családi ágon is fel tudja mutatni ezt a bántalmat, amely nem egyszer hányással és egyéb mizériákkal jár. Ez olyankor történik, amikor egy véredény az agy­ban valamilyen oknál fogva kitágul és megnöve­kedett térfogata nyomást gyakorol egy ideg­szálra. A nők — és ezek között is az állandóan cse­lekvési kényszerben élő, intelligens, gondolkodó nők — körében gyakoribb a migrén, mint a ha­sonló alkatú férfiaknál. A férfiak között főként az egy, vagy kétoldali fejfájás divatozik, amely gyakran jár folyó orral és könnyező szemmel és jellegzetessége, hogy leginkább ősszel és tavasz­­szal fordul elő. Senki sem tudja miért — mondják a szakem­berek —, de ezekre az évszakokra esik a gyomor­­fekélyes megbetegedések szezonja is. Bánáti Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents