Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-22 / 8. szám
IT. oldal MONTREAL KÉSZÜL: A kaiadaí konoány és parbnent az olimpia mellett . LAUSANNE, Svájc. - A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága az elmúlt szombaton az 1976-os nyári olimpia rendezőinek jelentését hallgatta meg. A tárgyalások után sajtóértekezletet tartottak. Lord Killanin, a NOB elnöke közölte, hogy a végrehajtó bizottság elfogadta a kanadaiak jelentését az előkészületekről. Csupán az olimpiai falu mielőbbi megnyugtató megoldására hívta fel a figyelmet. Roger • Rousseau és Louis Chatigny, a montreáli szervező bizottság elnöke és elnökhelyettese magabiztosan számolt be az előkészületekről. Kijelentették, hogy Trudeau miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította a szervező bizottságot, és a parlament is mindent rendjén valónak talált. A szervezők elmondották, hogy különös 'hangsúlyt fekPÁRISI RIPORT: Fodor mester és a magnetoszkóp. A dolog egyszerűnek tűnik. Az edző szépen elmagyarázza a fiatal baj nők jelöltnek, hogyan kell fogni a teniszütőt, milyen mozdulatokkal kell végrehajtani a tenyerest, vagy éppen mit jelent a tiszta élben való korcsolyázás a tükörjégen. Néhány próba után kezébe veszi a felvevőgépet, lefilmezi és a következő pillanatban a magnetoszkóp segítségével a tanítvány látja saját mozdulatait a kis képernyőn. Saját maga jöhet rá, hogy esetleg hol mit csinált rosszul, avagy máris tökéletes-e a mozdulat. “Ez a Fodor újra kitalált valamit, hogy kevesebbet kelljen dolgoznia” mondogatta a magnetoszkóp egyik első alkalmazójáról a konkurencia. De csak az irigység beszélt belőlük. Egy idő után ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a több évtizede Franciaországban élő Francois Fodor egy tekintélyes lépéssel újra megelőzte kortársait. A mägnetoszkópos oktatás segítségével a tanítványok nemcsak lényegesen gyorsabbak, hanem kevesebb hibával sajátítják el a helyes mozdulatokat. így azután nyáron Caburgban, télen pedig Vincennesben valóságos rohamot mditanak a teniszezni, illetve korcsolyázni vágyó fiatalok, csakhogy bekerülhessenek Fodor mester tanítványai közé. Az említett két sportot, a teniszt és a műkorcsolyát, Fodor Ferenc maga is versenyszerűen űzte Budapesten a harmincas években. Miután életútja külföldre vezetett, igy a magyar teniszezők és műkorcsolyázók Párisba érve igazán jó patrónusra lelnek. Nincs lelkesebb és szakértőbb szurkolójuk Fodor Ferencnél. Az ujitó mester jó szemét, szakértelmét egy tavalyi jóslata is bizonyítja; “Meglátjátok, ebből a gyerekből nagy bajnok lesz” mondta, amikor Tarnóczi Balázs az ifjúsági fedett-pályás viadalon diadalmaskodott Parisban. Nos, a most éppen Ausztráliában turnézó Balázs a legjobb utón halad a jóslat valóraváltása felé. Legutóbb Madridban a Király Kupa fedett-pályás torna döntőjében neki Ítélték a legjobb játékos címet, s a lapok azt írták, hogy megtalálták a román Nastase, Európa jelenlegi legjobb teniszezőjének utódját. Hadd tegyük hozzá: — bizonyára Fodor Ferenc örömére! . . . kormány számottevő anyagi segítsége nélkül a montreáli olimpia kö myen csődbe juthat. Éppen ezért olyan helyzetet akarnak teremteni, — amelyben már nincs ut viszszafelé. így szeretnék kényszeríteni a központi kormányt a segítségnyújtásra. Kanadában is nagy érdeklődéssel várják a versenyek színhelyeire és az olimpiai falura vonatkozó részleteket. A versenyzőket és a vezetőket ugyanis állítólag négy kisebb olimpiai faluba szeretnék elhelyezni. De vajon ehhez a tervhez hozzájul-e a NOB? A vitorlás-, az evezős-, és a kajak-kenu versenyeket ki akarják adni “albérletbe” az Ontario-tó partján fekvő Kingstonnak. Itt azonban a kikötő rendbehozása és a pályák elkészítése mintegy 50 millió dollárt emésztene fel. Elkészült az uj olimpiai stadion terve is, de az építkezéseket még nem kezdték meg. A terveket egy francia mérnök dolgozta ki, s azt rebesgetik, hogy a francia kormány ajándékként bocsátja Montreal rendelkezésére. Más létesítményekkel még több a nehézség. Kanadában egyébként változatlanul sok ellenzője akad a montreáli olimpiának. Hozzájárul ehhez, hogy a közelmúltban francia Kanada legnagyobb városa már rendezett egy “nagysikerű” világkiállítást A ráfizetésként jelentkező mintegy 800 millió dollárt a központi kormánynak kellett magára vállalnia. Az adófizetők tartanak attól, hogy a franciás könnyedséggel vállalt nyári olimpiát követőleg tetemes összeget vesznek majd ki a “zsebükből”. Denver lemondása után sokan követelték Kanadában, hogy náuk is tartsanak a nyári játékok rendezése céljából népszavazást. A kormány elhárította ezeket az igényeket, Trudeau miniszterelnök többször is hangoztatta, hogy a nyári olimpia nem kerülhet egy fillérjükbe sem az adófizetőknek. A szervező bizottság legújabb költségvetésének végösszege 310 millió dollár. A szövetségi kormány elfogadta a költségvetést, de a bevételi tervben szereplő akciókat (bélyegsor, sorsjegy, emlékérem) nem hagyta jóvá. —1 Egyébként is emlékezhetünk rá, hogy a müncheni költségvetés végösszege a megvalósítás időszakában kereken négyszeresére emelkedett. Ezért az aggodalom a szervezők kozmetikázott költségvetése ellenére jogos. SPORTARCOK: LORD KILLANIN PORTRÉJA Amikor 1972. aug. 23-án délután 2 órakor kinyílt a müncheni Maximilianeum. konferencia termének ajtaja, a kint várakozó újságírók megkérdezték: “Habemus pápám?” Igen, odabent megválasztották a NOb uj elnökét, egy &8 éves ir férfi, Lord Killanin személyében. 13 esztendős volt Michael Morris, amikor apja, a második Lord Killanin, elesett az első világháborúban. A fiúra maradt a cim, igy lett Killanin harmadik lordja. Ezt a címét sohasem vetette le, még akkor sem, amikor divattá vált az ilyen rangról való lemondás az ir főrendek között. Ha megkérdezték, tréfával ütötte el a dolgot: “Túl sok munkát adna a feleségemnek, hogy a családi címert valamennyi ingemről és pizsamámról lefejtse!” Az is igaz viszont, hogy sohasem csupán “lordságából” akart megélni, hanem szellemi érdeklődése után ment. Útlevelének foglalkozási rovatában ez áll; iró. Sokáig volt riporter, s ez biztató jel arra nézve, hogy az újságírókkal, egykori kollégáival jobb s megértőbb kapcsolatban lesz, mint elődje, chicagói mágnás, a 85 éves Avery Brundage volt. Irt könyveket és filmforgató-könyveket, rendezett is filmeket és mindig érdeklődött a sport iránt. A sportközvélemény főleg azért üdvözölte a változást, mert azt reméli — jogosan, hogy Lord Killanin személyében sokkal rugalmasabb és praktikusabb gondolkodású vezetője lesz az olimpiai bizottságnak, mint amilyen Brundage volt. Jogos a remény, irtuk, mert Killanin már bemutatkozó beszédében közölte: “A múltban talán túl sokat foglalkoztunk mellékes dolgokkal, és elfelejtettük a politikai fejlődést figyelemmel kisérni, emiatt értek minket kellemetlen meglepetések”. Killanin itt elsősorban arra célzott: ha nem Brundage merevsége dominál, s már eleve “elfelejtik” meghívni Rhodesiát az olimpiára, akkor nem az utolsó percben kellett volna, a fekete-afrikai államok egyébként indokolt nyomására — visszavonni a részvétel jogát Salisburytól. Killaninban azért is bíznak azok ,akik közelről ismerik, mert jó humorérzékü, rugalmas, pragmatikus-liberálisan gondolkodó férfinak tartják, aki bizonyosan nem fog olyan Kari Schranz-féle botrányt okozni, miként Brundage tette Sapporóban. E bizalmat hadd támasszuk alá Lord Killaninnak egy másik kijelentésével : “Alkalmazkodnunk kell a politikához, és az olimpiai játékokat nyitva kell tartanunk mindenki számára, aki nem kifejezetten professzionista sportoló”. A hangsúly itt nyilván a kifejezetten szóra esik, mig Brundage mindig a profi szót hangsúlyozta, állandóan a “tiszta amatőrségről” beszélt, figyelmen kívül hagyva az élet változásait, amelyek ezt a fogalmat — igy, a maguk desztillált és steril tisztaságában —, a gyakorlatban már régen megsemmisítették mindenütt. További különbség a két ember között, hogy Brundage imádta a “one-man-show”-t, saját személyének előtérbe állítását, mégpedig lehetőleg provokativ módon: akkor volt boldog, ha olyan sajtónyilatkozatot adhatott, mely viharos ellenkezést váltott ki. Killanin ezzel szemben a véleménykülönbségeket és a vitákat a kulisszák mögött szeretné lefolytatni, a különböző bizottsági fórumokon, a sajtó és a közvélemény provokálása nélkül. MAGYAR VILÁGBAJNOK Balczó András, aki világbajnoki aranyérmei, az olimpiákon csapatban elnyert első helyezései után, pályafutásának mintegy megkoronázásaként lett az egyéniben is olimpiai bajnok. Méltán nevezhetjük a világ legjobb öttusázójának. tetnek majd az olimpia biztonságára. A sajtóközponttal pedig közölték, hogy a turistáskodó újságírók kizárásával a valóban dolgozó újságíróknak, rádiós és televíziós riportereknek igyekeznek megfelelő munkafeltételeket biztosítani. MONTREAL _ L. Chatinghy, az olimpiai bizottság alelnöke a legutóbbi sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó megnevezni az olimpiai kiadások várható végösszegét. Azt hangoztatta, hogy a müncheninél sokkal szerényebb keretek között lezajló olimpiát Montraál saját erejéből, az olimpiai sorsjáték, a kormány engedélyével kibocsátásra kerülő érmék és bélyegek várható hasznából képes megrendezni. Egyesek ugyan azt állítják, hogy Chantighy, de maga Drapeau, Montreál ismeri , polgármestere is tudja, hogy ■ a tartománya és a központi
