Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-22 / 8. szám

i 12. oldal TARKA-BARKA A FEHER HÁZBÓL ’ Irta: SÁGI PÁL Gondolom, a kongresszus meglepődne, ha Ri­chard Milhouse Nixon, az Egyesült Államok új­ra megválasztott elnöke, egy szép napon felállna és azt kívánná, hogy Mr. Pres­ident helyett őfelségének szó­lítsák. Pedig, aki a régi irato­kat böngészi, rájöhet, hogy ha nagyon akarja, van rá valami alap. Mikor az első elnököt, — George Washingtont _ meg­választották, egy szenátusi bi­zottság ezt a címet választotta: “His Highness, the President of the United States of America and Protector of Their Liberties.” Magyarra ezt bizony igy fordítják: őfelsége az Amerikai Egye­sült Államok elnöke és szabadságának védelme­zője. A szenátusi bizottság cime azonban sohasem, került használatba. Egész biztos, hogy Nixon el­nök sem reflektál rá. És mivel semmi sem uj a nap alatt, már a Fe­hér Házban is volt “szexpanasz”. James Monroe elnöksége idején Monroe minisztere és későbbi utódja, John Quincy Adams feljegyezte, hogy 16 indián, “köztük több teljesen meztelenül” ha­ditanácsot mutatott be az elnöknek és vendégei­nek. Nem tudom, voltak-e hölgyek a vendégek között, de az biztos, hogy Polk elnöksége idején ez nem törhetett volna meg. Sarah Polk, a First Lady ugyanis olyan puritán volt, hogy megtil­totta a szeszesitalt, a kártyát és a táncot a Fe­hér Házban. Ami azt illeti, egy másik First Lady, Lucy Hayes is szesztilalmat rendelt el. A háta mögött “Limonádé Lucy” néven emlegették. Ja­mes Garfield szenátor, a későbbi elnök pedig so­kat panaszkodott, hogy az elnök asztalánál a vacsorát hideg vizzel és kávéval kellett leöblí­teni. Ez a két elnök-feleség nem volt népszerű Wa­shington a táncoslábu társasági hölgyek és az italt kedvelő urak között. De méginkább idegen­kedve fogadta egész Amerika Grover Cleveland elnök feleségét. Cleveland 49 éves korában nő­sült, Oscar Folsom 21 éves leányát, Francest vet­te feleségül. Az esküvőt a Fehér Házban rendez­ték. Nagyon sokan morogtak a nagy korkülönb­ség miatt, azonkívül túl fiatalnak tartották a 21 éves nőt a First Lady tiszségére. Cleveland ha­lála uán, akárcsak Jacqueline Kennedy, ő is 5 évig viselte az özvegyi fátyolt, aztán férjhez­­ment. ő azonban nem gazdag emberhez, egy ré­gészhez. Az elnök népszerűségét nem utolsósorban azon is szokták mérni, hogy a megválasztás után mennyi ajándékot kapnak. Választás után ugyan­is özönlik az ajándék. Értékes, nem értékes, — mindegy: a szeretet kifezése. Rengeteg furcsa ajándék is akad. A régi világból Jefferson sajt­ja a legemlékezetesebb. A massachusettsi Chesire városka baptista egyházközségének vezetője, Mr. John Leland, annyira rajongott Jeffersonért, hogy felhívta az egyházközség tagjait: minden tehenük egynapi tej hozamát szolgáltassák be és abból csináljanak egy nagy sajtot az elnöknek. Meg is csinálták: 1600 fontot nyomott. Szánkón szállították Washingtonba. A feljegyzések sze­rint öt év múlva egy fogadáson még mindig eb­ből a sajtból szolgáltak fel a Fehér Házban. Van azután egy mindenképpen megható ajándék. Iz­rael 1948-ban alakult meg, Truman elnöksége ide­jén és Amerika támogatta az önállóságát. Akkor kapott a baptista Truman elnök emlék-ajándék­ba egy bársonytokba takart tórát, zsidó templo­mi kegyszert, a Mózes 5 könyvét tartalmazó szent pergament tekercset. Amerika eddigi 37 elnökének anyagi helyzete nagyon eltérő egymástól. Ilyen is, olyan is. Wash­ington 600 angol font magánkölcsönt vett fel el­ső elnöki beiktatásának költségeire. Viszont ami­kor meghalt, 580 ezer dolláros hagyaték maradt utána. Ez volt a legnagyobb, egészen addig, amig Theodore Roosevelt 800 ezer dollárt hagyott örök­ségül. Franklin D. Roosevelt hagyatéka megha­ladta az 1 milliót. Két nagyon gazdagnak tartott elnök, Herbert Hoover és John F. Kennedy hagyatékának ösz­­szegét nem hozták nyilvánosságra. William Har­rison, Monroe és Grant tábornok után semmi sem maradt, Jefferson 40 ezer dollár adóssággal tá­vozott. Nyilvános lottériát, sorsjegy-játékot ter­veztek, hogy kisegítsék, de aztán ehelyett a ba­rátai összeadtak annyit, hogy rendezték az adós­ságait. Grant nagy szegénységben, betegen, rák­ban, jóformán haldokolva irta emlékiratát. Si­került is befejeznie. Halála után az emlékirat fél­millió dollárt hozott özvegyének. Most legutóbb, gyors egymásutánban, egymást követve meghalt az Egyesült államok még élő NŐI SAROK: CSINOS ÉRTELMISÉGI NÖ MEGISMERKEDNE... Hétfő délelőtt óta kedvesebbek vagyunk hoz­zá. Elnézőbbek. Személytelenebbül tapintatosak. E'z a hirdetés miatt van. Ilonka már reggel nyolckor kopogtat a gépen. Lábát évek óta az iratszekrényből kiszedett polc­ra támasztja. A polc már régen fekete a portól, hólétől, esővíztől. A koszba lepotyogott gemkap­csok ragadnak. Cipőjét — amelyet a hivatalban sem vált át — néha végighuzza rajtuk, s ez kel­lemetlen zajjal jár. Máskor szólunk miatta: — Rázd már le azokat a rohadt kapcsokat! — vágta le az aktát még szombaton is Mari. Utálja a csiszorgást. < — Tudod, hogy nem lehet lerázni. Egyszer már szólni kellene a takarítónőnek, hogy kaparja le — ábrándozott Ilonka és tovább ütögette a billen­tyűket. A hirdetés közös ötletünk volt. “Szolid, 45 éves, finom lelkű, magányos értel­miségi nő megismerkedne 50—60 közötti, irodal­mat és természetet kedvelő értelmiségi férfival. Házasság céljából”. A válaszokat is közösen néztük át. Kiválasz­tottuk Ilonkának a legmegfelelőbbet. A hangu­latos Randevú bárban találkoztak. Mari reggel az anyósához vitte a gyerekét. Hatkor mi is ott ültünk a szomszéd asztalnál. Ilonka a fréz puló­vert vette föl. A kardigánt is ráerőltettük, mert elég sovány. Igazán csinos volt. — Doktor Nagy János — középkorú, csokor­nyakkendős férfi hajlott meg a másik asztalnál. Fizettünk. Ez szerdán történt. Szombaton Ilonka meghív­ta Jánost. Csütörtökön és pénteken példálóztunk előtte, hogy a magány rossz és a mai világ más. Bizonyos koron túl egy nőnek nem szabad tartóz­kodónak lenni. A férfinak a testi érintkezés na­gyon fontos. Ez is szükséges a jó házassághoz. Ilonka hétfőn reggel halálsápadtan jött be. Ha­ja csapzott volt — pedig szombaton elment a fodrászhoz is. Jobban mondva sápadtan fogadott minket mert mindig ő ért be korábban. Mari­nak ronda szokása, hogy mindig elkésik. — Na .milyen volt, esett Ilonkának tapintat­lanul, miközben kucsmáját a sarokban álló fogas­ra dobta. — Micsoda? — Ilonka cérnahangja álnokságot rejtett. két volt elnöke: Truman és Johnson. Két volt elnök, John Adams és Thomas Jefferson azonban egyszerre, egy napon halt meg, mégpedig julius 4-én, a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 50. évfordulóján. Van ennél vidámabb téma is. Nixon elnököt ta­valy besorolták a legjobban öltözködő amerikai férfiak közé. A régi elnökök közül Chester Ar­thur volt a legelegánsabb. Mindig a legfinomabb szövetből készült, divatos szabású, széleshaj tó­­káju Prince Albert zakót viselt, gomblyukában fehér virággal, felső zsebéből gondosan elhelye­­zsett színes kendő csücske kukucskált ki. Annál kevesebbet adott az öltözködésre Andrew John­son. Soha mást nem viselt, csak egyszerű fekete öltönyt. Elég furcsa, mert szakmabeli volt: 10 éves kisfiú korában mint szabóinas kezdte karri­erjét, amely Washingtonba vezetett. Ami a foglalkozást illeti, az sem érdektelen, hogy Franklin D. Roosevelt fiatal korában na­gyon érdeklődött a film iránt, irt is egy filmtör­ténetet, Hollywood azonban nem fogadta el. Ni­xon pedig, mielőtt ügyvéd lett, az FBJ tagja sze­retett volna lenni, be is adta kérvényét, de aztán abbamaradt a dolog. A kérvényező Mr. Nixon mindenesetre jobban járt, mintha felvették volna FBI-ügynöknek. Ne hülyéskedj! Azért még nem kell úgy fenn hordanod az orrodat, amiért valaki ... — Mari nagyon közönséges, kifejezést használt. Arra semmi esetre sem számítottunk, hogy Ilonka sirógörcsöt kap. Vizes törülközővel borí­tottuk be a homlokát. Kinyitottuk a blúzát is, mert a mellére is kellett a borogatás. Észrevet­tem, hogy Mari lebiggyesztette a száját. Ilonka végre lecsillapodott, de csak később mondta el: Dr. Nagy János nyolc óra felé érkezett. Virág­gal. Igen jó módú, finom ur, két éve özvegy. Fé­lesége sokkal idősebb is volt, mint ő. Rokonok is voltak. Egyetemista korában nála lakott. A há­ború végén vette el. Szereti a könyveket, a ter­mészetet. Megdicsérte a vacsorát. A rántott hal­ból — engedelmet kérve — még egy szeletet vett. A lakás nagyon tetszett neki. Különösen az ebéd­lő elhelyezése. Neki csak egy szobája van. Kávéz­tak. A konyakból — a rendkívüli alkalomra va­ló tekintettel — három pohárkával ittak. Ilonka a kék pongyoláját viselte. Tiz óráig beszélget­tek. Ilonka ekkor bocsánatot kért és kiment a für­dőszobába. A pongyola három alsó gombját, a térde fölött kinyitotta. Visszament. Ismét meg­kínálta Jánost itallal. Elfogada és mesélt a mun­kájáról. Nagyon örült, amikor megtudta, hogy Ilonka kitünően gépel. Ő sok különmunkát vál­lal. A statisztikai táblák gépeltetése általában gondot jelent.. Negyed tizenegykor felállt. — Akkor én megyek. — Máris? — Ilonka ülve maradt. — Hazáig félóra az ut. Sokáig alkalmatlan­kodtam és tizenegykor mindig lefekszem. Köszö­nöm a finom vacsorát. És a kellemes estét. Kéz­csókom. A mielőbbi viszontlátásra. — Hülye kretén, ne törődj vele — dühöngött Mari. — A rendes nőket nem tudják megbecsül­ni. Ezeknek csak az ócska- dögök kellenek! Ránéztem, végre észbekapott. — Különben is, ronda, rózsaszín csiga! Mond­tam is Zsóka néninek, nem igaz? — fordult hoz­zám. — Csiga, csokornyakkendőben, röhej. — Nem jól fogalmaztuk meg a hirdetést — mondtam délután. Rámnéztek. — Újat adunk fel. Ilonka, írd csak: “Fiatalos, karcsú, értelmiségi asszony, az élet­ben sokat csalódott, megismerkedne 40—-50 év közötti vidám, természetet, zenét kedvelő fér­fival. Házasság lehetséges”. Csütörtökön jelenik meg. Merkovszkv Erzsi SÁGI PÁL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents