Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-03 / 31. szám

16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Thursday, October 5, 1972 Szeptemberi séta a diákok városában PETŐFI KÖZÖS SUBÁN NYUGSZIK ÓHAZAI KÉPESLAP: Sárospatak, szeptember hó... Ilyenkor, szeptemberben, megsokszorozódik a sárospa­taki utcák forgalma. Minde­nütt sietős léptű, a nyári pi­henéstől vidám fiatalok. A hónapokig csendes kollégiu­mok is megtelnek élettel. Sá­rospatakon, a diákok városá­ban Is megkezdődött az uj tanév. A tokaji hegylánc lábánál elterülő Bodrog-parti város különös helyet foglal el a ma­gyar történelemben. Nevével sok nagy esemény kapcsán ta­lálkozunk. A várát nevezetes családok birtokolták, például a Pálócziak, a Perényiek, majd a Rákócziak. A tanító­képző négy évszázados kollé­giuma pedig a haladó gondol­kodás, a magyarországi mű­velődés egyik központjává tette. Sárospatakról, eredeti ne­vén Patakról, már Anonymus is feljegyzést tett. írása sze­rint 896-ban a Kárpát-meden­cébe beözönlő magyarság né­hány előőrse, élén Ketel vi­tézzel, fedezte fel a Bodrog mentén Patak vidékét, ame­lyet Árpád fejedelem jutal­mul Ketelnek adományozott. Patak várának épitését IV. Béla király "a tatárjárás után rendelte el az ország védel­mére. Később évszázadokon át a királyok kedvelt tartóz­kodási helye volt Patak, amelynek várát birtokolni mindig is különös rangot je­lentett. A Dobó család, majd a Lo­­rántffyak után — Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi György i616-ban kötött házasságá­val — csaknem egy évszáza­don keresztül a Rákócziaké volt Patak vára. ahol ekkor az európai kultúra olyan nagyságai is megfordultak, mint a világhírű cseh peda­gógus, Comenius Amos Já­nos, aki öt évig tanított itt. A több mint két évszáza­dos idegen birtoklás elmúltá­val (többek között a hírhedt­té vált Windischgratz családé is volt a vár) a háború után végre teljesülhetett Loránt­ffy Zsuzsanna végrendelete: ebben Patakot a Rákócziak kihalásával a magyar nem­zetre hagyta. Ma a várkas­tély a Rákóczi-muzeum ott­hona, és Sárospatak — amely /.égy éve kapta meg a városi rangot — féltő gonddal ápol­ja a régi hagyományokat, ad otthont évente sok ezer tanul­ni vágyó fiatalnak. S a városiasodás elismerés­re méltó jegyei gomba módra szaporodnak. Az uj városfej­lesztési terv, amelyet nem­rég hagytak jóvá, 2000-ig meghatározza a fejlődés irá­nyát. — Nagy erőfeszítéseket te­szünk azért — mondotta Buj­dos János, a város egyik ve­zetője —, hogy ipari bázist teremtsünk, mindenkinek megfelelő munkalehetőséget adjunk az iparban és a mező­­gazdaságban. Ezért telepítet­tünk gyáregységeket a város­ba, és támogatunk ezután is ilyen jellegű törekvéseket. Sokat léptünk előre a városi lakosság ellátásának javítá­sában is. Évente négy kilomé­ter utat építünk. Csaknem 34 kilométer hosszú ivóvízveze­téke, s szennyvíztisztító tele­pe is van már a városnak. A zöldség- és élelmiszerellátás­ról a Bodrogközi Állami Gaz­daság és a Kossuth Termelő­­szövetkezet egyre izmosodó gazdasága gondoskodik. Egy fejlődő városnak sok uj lakásra is szüksége van. Uj lakásépítő szövetkezet alakult és nemrég adtak át 52 lakást, amelyet a negyedik ötéves terv időszakában to­vábbi háromszáz követ. — Külön figyelmet fordí­tunk a humán kultúra ha­gyományainak az ápolására, Sárospatak iskolavárossá va­ló fejlesztésére — folytatta Bujdos János. — Ehhez meg­vannak a kulturális bázisa­ink: a pataki vár, a tanító­képző intézet, a művelődési ház és a református egyház MESÉL A MÚLT ... — “Hajrá Flóri" — zug­nak a lelátói, ahol a Fradi megjelenik. Hajrá Flóri . . . gondolkozunk el, akik tizen­hatodik éve, vagy még régeb-Dr. Zöld Ferenc ben csak távolról figyeljük a hazai labdarúgást. Albert Flórián és a többiek csak ne­vek, akik dicsőséget és győ­zelmet szereztek, de már alig emlékezhetünk rájuk. Kevés van közöttünk, aki lát­ta játszani, kibontakozni te­hetségét — s ha igen, még tudományos gyűjteménye. Olyan rangos rendezvényeink voltak a legutóbbi években, mint a nemzetközi Comenius­­ünnepség, az országos diák­napok, különböző tudomá­nyos egyesületek kollokviu­mai, találkozói. Az idén nyá­ron pedig a Magyarok Világ­­szövetségével közösen a ma­gyar származású, külföldön élő másod- és harmadik gene­rációs diákok számára ren­deztünk egyhónapos kollégiu­mot. Két tanyasi általános isko­la és hozzá egy tanyasi kollé­gium van a városban, s még idén átadnak egy újabb, 200 férőhelyes általános iskolai kollégiumot. A mintegy ezer gimnazista diák több mint a fele is kollégiumban lakik, amelynek felújítási munkáira a gimnázium tatarozásával együtt húszmillió forintot fordítanak. Sárospatak hire-nevezetes­­sége . külföldre is elterjedt. Évente mintegy 160 ezer tu­rista csodálja meg évszázados nevezetességeit. Van mit lát­niuk, nézniük. Pongrácz György XX. SAKK0LIMPIA Szpokjéban a XX. sakk­­olimpián befejezték a 6. for­dulóban függőben maradt játszmákat. A selejtező utolsó forduló­ját rendezték. Magyarország 3:0 (1 függő) vezet Bolívia ellen, s csoportelsőként már bejutott a 16-os döntőbe. kezdő, talán a sokat ígérő fiatalok közé számították. Albert Flórián után — mint­ha most egy kis megtorpanást tapasztalnánk, nincs hozzá és elődeihez hasonló olyan kö­zépcsatárunk, aki nagy, elis­mert nemzetközi fémjelzést kapott. Az illanó időben, mintha kékfényü szigeten, örökké holdfényes tájakon járnánk; úgy bukkannak elénk egyko­ri nagy középcsatáraink. Al­bert Flórián és utódai olya­nok-e, mint akiknek a játéka emlékünkbe örökre beivódott ? Biztos, hogy a futball stílusa, technikája, sőt talán szabály­­magyarázata is az idők fo­lyamán megváltozott, de a (Folyt, a 17. oldalon) A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK BUDAPEST. - A Termé­szetvédelmi Tanács legutóbbi ülésén elfogadták a nemzeti parkká nyilvánítás előtt álló Hortobágy átalakításának a tervét. A 30 tagú testület kü­lönböző ágazatok — a mező­­gazdaság, az építészet, a bel­kereskedelem stb. — állás­pontját rögzítette egységes formában első nemzeti par­kunk kialakítására. A Hortobágyot nemcsak egyedülálló természeti adott­ságai miatt szemelték ki nemzeti parknak,hanem azért is, mert a hazai táj szimbólu­maként tartják számon. Emellett a parkká jelölt 46 000 kataszteri hold egy­szerre sok ezer kirándulónak turistának nyújthat messze a zajos városoktól felüdülést, látnivalót. A tervezetet jóváhagyásra a napokban nyújtják be az il­letékes minisztériumhoz. Részleteink kidolgozásához még sok idő szükséges. Az elképzelés szerint úgyneve­zett horobágyi alapot is lét­rehoznak, amely anyagi fe­dezetül szolgál a nemzeti park kialakításához. VÁC 900 EVES Vác 1975-ben ünnepli vá­rossá nyilvánításának 900. évfordulóját. Az ünnepségek redezésére mukabizottságo­­kat szerveztek, amelyek ter­veiben szerepel többek között az uj művelődési központ fel­avatása, tudományos, irodal­mi és képzőművészeti talál­pécsi titkára előtt — tanuk jelenlétében — jegyzőkönyv­be mondta azokat az emlékeit, amelyeket, nagyapjától és édesapjától hallott, s ame­lyeket mindmáig frissen, ele­venen megőrzött. Tanúvallo­mása több olyan mozzanatot tartalmaz a segesvári csatá­ról, amelyet egyéb források nem említenek. A családi ha­gyomány alapján azt vallotta, hogy Petőfi közös sírba ke­rült mintegy kétszáz elesett honvédtársával egyetemben. Nagyapjának és édesapjának a temetésről szerzett élmé­nyei, helyi ismeretei és hite­lesnek tartott információi szerint a tömegsír helyét nagyjából itt jelöli meg, ahol az emlékoszlop áll Fehéregy­háza mellett. A pécsi aggas­tyán visszaemlékezései ter­mészetesen vitatható értékű­ek, de adalékul szolgálhatnak a további Petőfi-kutatás szá­mára. kozók, .nemzetközi sportver­senyek rendezése. A jubile­umra romkertet létesítenek a régi vár nemrégen restaurált barbakánja szomszédságá­ban. A tekintélyes ipari köz­ponttá fejlődött város egy fogadalomnak köszönheti ala­pítását. A mogyoródi csata előtt Géza herceg, a mai Vác területén találkozott öccsével, I. Lászlóval, aki Ottó morva fejedelem seregeivel érkezett segítségére. A harc előtt Gé­za fogadalmat tett, ha győz, a találkozó helyén várat és székesegyházat épit. ígéretét koronázása után megtartotta. EGY HERCEGNŐ ■ REGÖLYI SÍRJA í Egy dúsgazdag és előkelő alán hercegnő teljes sirját fe­dezték fel a tolna megyei Re­­göly község közelében. (Az; alán a hunok elől nyugatra menekülő szarmata nép volt.) A lelet az időszámításunk utáni 400-as évekből szárma­zik. A hercegnő ruházatának anyaga az eltelt évszázadok alatt nagyrészt elpusztult, csak a ruhán levő díszek, csa­tok, fibulák (3. és 4. kép) ma­radtak meg teljes pompájuk­ban. A fibulákat állatfejek díszítik. A hercegnő — a cson­tok tanúsága szerint — 35-40 év körüli, A-vércoportbeli, vi­taminokkal jól ellátott nő le­hetett. Koponyáján súlyos, éles tárgytól származó vágás nyoma látható. wwwwwwwvwwww Hirdessen lapunkban! Az egykori magyar középcsatárok Irta: dr. ZÖLD FERENC PÉCS — Az 1849-es seges­vári csatáról, Petőfi halálának körülményeiről és eltemette­tésének helyéről tett közve­tett “tanulvallomást” a Pé­csett élő Berde Baumann Vil­mos nyugalmazot tanító. A 92 esztendős pedagógus Seges­várról származik, őseit a Bethlen-család hívta be Svájc­ból és telepítette le Segesvár melletti keresdi birtokán. Ber­de Baumann Vilmos nagy­apja középkorú emberként, édesapja pedig gyermekként élte át a szabadságharc ese­ményeit. Mint segesvári la­kosok, közvetlen élményekhez, értesülésekhez juthattak az 1849. julius 31-i drámai ese­ményekre^ igy Petőfi halálá­nak körülményeire és sírjá­nak helyére vonatkozóan. A költő születése 150. év­fordulója közeledtén az agg seges váritanitó, dr. Takács József, a Hazafias Népfront

Next

/
Thumbnails
Contents