Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-07 / 49. szám
11. oldal SZERELEM JELIGE — Kedves Erzsébet, nem férfiak ellen irok, nekem nincs is okom panaszkodni, én nem csalódtam, a férjem szeret, boldog vagyok. Mégis azt látom, hogy a férfiak a szerelemben sokkal szerencsésebbek, mint a nők. Ezt látom a Lelki Klinikában olvasott levelekből is, amelyekben olyan sok nó' panaszkodik szerelmi bánatáról és ugyanezt látom ismerőseink körében is. Amikor a házastársak vagy szerelmi partnerek között baj keletkezik és szakítanak, a nő borzasztóan szenved, nagy lelki megrázkódtatáson esik át, a férfinek azonban majdnem mindig keveset jelent a dolog, gyorsan tulteszi magát az egészen és hamar megvigasztalódik. Nem tudom, hogy igazam van-e ebben és szeretném tudni, hogy kedves Erzsébet mit mond, jól veszem-e észre a dolgot és mi az oka? VÁLASZ — Néha a férfit is nagyon letöri a szerelmi “törés” és egészen az öngyilkosságig megy. A kivétel azonban csak erősiti a szabályt. Úgy van, ahogyan írja, jól látja. A helyzet általánosságban olyan, ahogyan maga megítéli. Ennek kettős oka van. A szerelmes férfiaknál a szerelem rendszerint az élet igen fontos epizódja, azonban mégis csak epizód az élet mindennapi fontos ügyei között. De a szerelmes nő egész élete jóformán a szerelem körül forog és inkább betölti az életét, mint a férfiét. N. D. — Kedves Miss Homoki, nem családi és nem szerelmi probléma érdekel. Egyszerű munkás vagyok, azonban nem tartom magamat butának és ennek dacára nem értek valamit. A gépek és a kompuierek ügye jár a fejemben, főként most, amikor többmillió a munkanélküliek száma. Ma már olyan tökéletes gépsorozatok vannak, hogy a kezelő egyetlen gombnyomással egész gépsorozatot tud kezelni. A komuterek pedig az emberek helyett dolgoznak. Szép dolog az emberi tudomány haladása, azonban attól lehet félni, hogy ha ez igy megy tovább, akkor fölösleges lesz a munkás és az ember helyett is gép dolgozik, a komputer. Mi lesz akkor velünk? VÁLASZ — A probléma, ami foglalkoztatja, azt bizonyítja, hogy az egyszerű napi kérdéseken tultekintő, mélyebben gondolkozó ember. A gépesítés nem először veti fel a gondolatot, amiről ir. A 18-ik század végén és a 19-ik század elején, amikor az iparban mindjobban terjedtek a gépek, a munkások és a kézművesek megijedtek, hogy a gép elveszi a kenyerüket. Lázongások törtek ki. Angliában egy Lúd nevű munkás hivei, a ludisták szétrombolták a gépeket. Az idő azután megmutatta, hogy a gép nem vette el az ember kenyerét. Nincs helyem részletesen fejtegetni ezt a társadalom-gazdasági problémát. A lényeg egyszerűsítve az, hogy a gépek fokozzák a termelést, ez a fogyasztás emelkedésével járt, tovább kellett emelni a termékek mennyiségét és a több géphe több munkás kellett, kialakultak a munkás-tömegeket foglalkoztató mammut üzemek. A gépi előállítás olcsóbbá tette az árut és a szegény ember is hozzájuthatott olyasmihez, ami azelőtt csak a jómódúak kiváltsága volt. A jelenlegi átmeneti munkanélküliséget nem a gépesítés fokozása, hanem más gazdasági okok idézik elő. A gépesítés további fokozása a munkaidő csökkentésével és a szabadidő, a pihenésre szánt idő emelkedésével jár majd. Ami a komputert illeti, ezek manapság olyan fejlettek, hogy nemcsak a számolási feladatokat oldják meg és találóan nevezik őket elektromos agynak. De tisztában kell lennie ezzal, hogy a komputert is emberek találták fel, emberek “táplálják” beléjük a feladatokat, emberek értékelik ki és használják fel az adatokat, amelyeket a komputer dolgoz fel. Akármilyen komplikált is gép, végső fokon csak könynyiti, segíti az ember munkáját, azonban nem pótolhatja az emberi agy velőt, az alkotó emberi szellemet. Ha figyelte az újságokat, jónéhányszor olvashatta, hogy a komputer tévedett és ember javította ki a hibát. • BARÁTNŐ — Kedves Miss Homoki, a barátnőm egy gazdag fiatal asszony, nagyon megjárta. Férjhezment egy férfihez, aki mindenféle nagy üzletekről mesélt neki, de mióta megesküdtek, azóta semmit sem keres, csak a felesége pénzét költi. Szegény barátnőm idegileg már egészen odavan és anyagiakban is sokat vesztett. Mi a véleménye arról, hogy mit tehet egy ilyen nő? VÁLASZ — Nem akarok cinikus lenni, de elég nagy a választék. Sirhat. E’gy pennyt se ad neki. Megvárja, amig elveri mindenét. Elválhat. Egyébként ez a leghitványabb fajta férfi. Ha szenátor lennék, törvényjavaslatot nyújtanék be, hogy a férj, aki tudatosan a felesége pénzéből él, köteles az asszony nevét viselni és Mr. helyett köteles azt írni a neve elé, hogy Mrs. • ÜZENETEK — 1. Mulatság (Bronx). Azt kérdezi, honnan van az, hogy “Sírva vigad a magyar”? Bajza József irta “Borének” cimü költeményében. — 2. Budapest jelige. A kérdezett citadella szó olasz. Azt jelenti: fellegvár. A budapesti gellérthegyi citadellát Kasselik Ferenc építész tervezte. — 3. L. W. Kabos Ilona zongoraművésznő az év egyrészében New Yorkban, másrészében Londonban él és tanit. — 4. F. 0. Lófő székely jelentése: székely nemes, aki háborúban saját lován szolgált. Ülőnk a parton, lábunk előtt a nagy folyó most kis patakként csobog, halak táncolnak, az őszi napfényben csillognak a kövek, levelek hullanak . . . Ülünk a parton, felhőtlen ég alatt s a lelkünk is — akár a viz s az ég — ragyog most felhőtlenül. Ülünk a parton, a percek múlnak velünk, ölünkben pihen a kezünk, nem nézünk egymásra és egy szót sem ejtünk, nem is tudjuk, hogy élünk, — az élet ma nyugtalan — de szivünkben örökre béke van. Ez az utolsó, békés, őszi nap, a fák felé ökörnyál úszik, fej ünkre arany levelek hullnak, a viz is a béke ritmusát dalolja s csodálatosan, mint Isten a világban árad szét szivünkben: a szeretet. HUMORESZK: NEHÉZ ESET Valaki úgy tájékoztatott minket, hogy Fialkowski válni szándékozik. Az első adott alkalommal megkérdeztük tőle: igaz-e a hir? — Igen — válaszolta. — Foglalkozom ezzel a lehetőséggel. — Jaj, jaj — sopánkodtunk —, hiszen hosszú éveken át olyan jól kijöttetek egymással . . . Ez igaz. Nagyon jól megvoltunk együtt. — Valami történt? — érdeklődött Zyzio barátunk. — A világon semmi sem — válaszolt Fialkowski. — És milyen szépség a feleséged! — Igaz. — Boldog, vidám, mint egy madár! — toldotta meg Kucia. — Vitathatatlan — bólintott Fialkowski. — Szép, takarékos, kellemes partnernő—mondta más, de Fialkowski félbeszakította őt. — Bocsánat, de én mindenkinél jobban tudom, hogy Lili tényleg valóságos kincs. Szive van, kérem, szive, mesésen ellát engem, mindig hangoztatja, hogy kész értem meghozni a legnagyobb áldozatokat is. Dolgos is. Nemrég nyert egy versenyt a fehérnemű-javításban, elvégezte a ruhaszabászati szakiskolát, a főzési kurzust és több nyelvet tanul. Ezenkívül elnyerte a “Miss Ciechocinek” cimet, s a Szczawnicza Kupát a legszebb mosolyért. Legutóbb a pasztell színek kedvelőinek estélyén bálkirálynővé választották. Remekül ért a kutyatenyésztéshez. Cipőit maga talpalja. — Az ég szerelmére, hát akkor miért az egész?! — kiáltott fel Szóló wie jczky. — Lili valóságos kincs, a szó legszorosabb értelmében. — Kincs — ismerte el Fialkowski. — Csodálatos asszony, csak túl költséges a számomra, már nem győzöm anyagilag. — Úgy tudom, hogy mint kibernetikus, nagyon szépen keres Liliké, s takarékos is. — Mindez igaz. De a költségek . . . — Hogyhogy? — Hogy kibírjam Lili mellett, kénytelen vagyok minden este egy félliter snapszot inni, reggel meg legalább egy negyedet. Anatol Potemkowski CSAK NŐKNEK... (Folyt, a 10. oldalról) NÖRSZ Kihallgatott beszélgetés a new-yorki eszpreszszóban. Azt mondja a szőke a bronzvörösnek: — Rémes dolog ez, hogy a férjem beteg, éjjelnappal vigyáznom kell rá. De hiszen nörsz van mellette. Hallod, éppen ezért. * * * SZÓ A legújabb tudományos megállapítás: az átlagember naponta körülbelül 18 ezer szót ejt ki a száján, amiből egy 58 oldalas könyvet lehetne kinyomtatni és mire eléri a 60 évet, annyi kötetre valót beszélt össze, amennyiből kitelene egy kisváros könyvtára. Ez már nem tudományos megállapítás, de gyakorlatból tudom, hogy néhány hölgyismerősöm kivétel: az ő szóbeli teljesítményükkel nemcsak egy kisváros könyvtárát, hanem a New York Public Library összes polcait meg lehetne tölteni. 1 FLÓRIÁN TIBOR: Ez az utolsó, békés, őszi nap
