Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-07 / 49. szám
8. oldal MAGYARÁZZÁK A BIZONYÍTVÁNYT Irta: ACZÉL BENŐ A címet Karinthy Frigyestől kaptam. Egy most megjelent könyv kapcsán nemrégiben írtam arról, hogy a “humoristák királya, a magyar Karinthy Frigyes, érthetetlen okból sohasem kapta meg azt a nemzetközi elismerést, amely kijárt volna neki. A cikkben felemlítettem, hogy valahányszor politikai kérdésekről irok, eszembe jut a nagy magyar humorista valamelyik megvilágító írása. Ezúttal a “Tanár ur, kérem” cimü könyvének arról a fejezetéről van szó, amelyben a kisdiák “megmagyarázza” szüleinek, miért bukott meg a legtöbb tantárgyból. A matematikából azért, mert a tanár félreértette a feleletét, a fizikából azért, mert a tanár éppen nem, figyelt oda, mikor ő he-Mire e sorok napvilágot látnak, az űrhajósok talán már útban vannak a Hold felé az Apollo 17- en. Ez az utolsó Hold-kutatás egy jó ideig. Az űrrepülés és kutatás tudományánaó uj eszközökre lesz szüksége ahhoz, hogy az eddigi eredményeket fleülmulják, Az apolló 17-et csak az különbözteti meg elődjeitől, hogy hosszabb ideig kutat a két űrhajós annak megállapítására, hogy van-e, vagy lehet-e élet a Holdon, csakúgy mint a Földön. Talán a Hold-repülés egy kicsit eltereli Amerika figyelmét a bábeli zűrzavarról, amely körülveszi a vietnami békekonferenciákat. Nixon elnök valószínűleg kijelölte a teljes visszavonás határidejét, csak még egy utolsó alkalmat akar adni a délvietnami diktátornak arra, hogy önként beálljön a békés megoldást keresők táborába. Az hogy Richardson került a hadügyminiszteri székbe, annak bizonyítéka, hogy Nixonnak fontosabb a békét követelők hatalmas tábora, mint Thieu és a katonai klikk. Az nem vitás, hogy a délvietnami nép is békét akar. Az ir felkelők terrorista taktikájukkal Írországban is kormánykrizist idéztek elő. Most már nemcsak az északiakkal és az angolokkal találják maguat szemben, hanem az eddig velük rokonszenvező ir közvéleménnyel is. Ugyanakkor Argentina volt gyászos emlékű diktátorának, Peronnak hazatérése is azt bizonyítja, hogy nemcsak az emberek, de a nemzetek is hamar felejtenek. Az argentinok szemében Peron ma már nem a népszerű hős, hanem egy öregedő politikus, aki nem akarja tudomásul venni, hogy Argentínában más szelek fújnak. A vietnami béke még mindig csak remény, habár a Fehér Ház sajtójelentései bizakodók. Mi még mindig hisszük, hogy Karácsonyra meg lesz a fegyverszünet, ahogy Nixon elnök beígérte. Az elmúlt hét magyar szempontból egyik legérdekesebb eseménye Leonyid Brezsnyev és Andrej Gromiko, a két szovjet vezér budapesti látogatása volt. A baráti jellegű látogatás igazi célját csak azok tudják, akik jelen voltak a bizalmas természetű megbeszéléseken. A nagy nyilvánosság előtt Brezsnyev nem győzte eleget dicsérni Kádár Jánost és a magyar ötéves tervet. Kádárt a Lenin-renddel is feldíszítették. Lehetséges, sőt valószínű, hogy a két hatalmas szovjet vezető budapesti látogatása intés akart lenni Romániának, amelynek kormánya tüntetőén barátkozik a kínai kommunistákkal. lyesen felelt, az irodalomból azért, mert összetévesztették egy hasonnevű rossz tanulóval — és igy tovább. Amerikában november 7-én osztották ki a bizonyítványt, amelyből kiderült, hogy a nép túlnyomó többsége helyesli a jelenlegi elnök politikáját. Ez nem lehet, mondják a “szakértők”: hogyan helyeselheti a nép a háborút, az inflációt, a drágaságot, a munkanélküliséget? De a szavazás eredményét nem lehet letagadni: mindössze Massachusetts és Washington, D.C. szavazott az elnök ellen, egyébként az egész ország minden államában és az amerikai nép minden kategóriájában mögéje állt a többség: még az ifjúság is, amely tüntetett ellene, még a négerek is, a katolikusok és a zsidók is, akiktől a demokrata párt legtöbbje döntő többséget várt. És mindez annak ellenére történt, hogy köztudomásúlag az egész országban a demokrata párt van többségben. Mindez természetesen magyarázatra szorul és most vezércikkekben, neves politikai irók cikkeiben és a szerkesztőségi levelezési rovatokban áradnak a magyarázatok. A New York Times, az ország legtekintélyesebb napilapja, amely a demokrata párt mellé állt, azt írja, hogy a vereség főoka balszerencse, a bizalom hiánya és az volt, hogy a jelölt nem bizonyult elnöki méretű személyiségnek. És különben is, írja a lap, a demokrata párt szenátor- és képviselő-j elöltj ei, továbbá kormányzójelöltjei ugyanolyan arányban kerekedtek felül ezen a választáson is, mint azelőtt; szóval a pártarányok nem változtak. De az voltaképpen nem gyengíti, hanem aláhúzza az elnök sikerét. A választók nem tántorodtak el a párttól, csak azt akarták, hogy a jelenlegi elnök vezesse tovább az országot. Ugyanabból a politikából akartak még további négy évet, — jegyzi meg keserűen az a lap, amelyet magam is nemcsak az ország, hanem az egész világ legjobb napilapjának tartok. BÁCSKI GYÖRGY: És ha örömszegény örökség, gyérfényü gyatra gyerekkor súlya nyomasztja is áldozatos tusákban időnek előtte kikezdett szivünk, és ha erőnk el is ernyed, ha szárazzá szikkad a szánk, akkor is, minden irigység nélkül ma áradjon dúsan elétek, gyerekek, szép szeretet lobogásában fogant köszöntőnk.. Minden irigység nélkül köszöntünk benneteket, ti irigykedők, kik gyönyörű Ígéretes korba nőttök bele, térben-időben messze túl szabadjára engedett képzeletünk határán, hősei bátor jövőnek. Benneteket köszöntünk — magunkat is bennetek —, gyerekek, nagyra törő ábrándok, évezredek lázában vajúdó vágyak büszke, nyugodni sose tudó kiteljesitői: lám, tietek lesz a kincsekben, szüretekben gazdag Föld egészen, és diadalmasan törtök maholnap bolygóról bolygóra utat. De hogyan tévedhetett ekkorát? Igaz, a balszerencse sokat rontotta jelölt esélyein: a jelö-. lési versenyben alulmaradtak keserűsége kétségtelenül csökkentette buzgóságukat a választási kampányban; Chicago polgármesterének sérelme sem használt és az Eagleton-affér sokat ártott a jelölt hitelének. A kampány-propaganda sem volt a legszerencsésebb: mint ezen a helyen rámutattam, egyenesen oktalanság volt oly nagy súlyt helyezni az úgynevezett Watergate-afférre, vagyis arra, hogy a demokrata párt kampányterveit lehallgató készülékekkel kikémlelték —, ez a sérelem nagyon kevés embert indít fel annyira, hogy szavazatát megváltoztassa, — írtam. De talán mind ez sem elég arra, hogy megmagyarázza a feltűnően nagy arányú kudarcot. Most megmondom, hogy a bizonyitvány-magyarázatok közül melyik tette rám a legnagyobb benyomást. A New York Times levelezési rovatában találtam a következő pár sort: “McGovern egyetlen szóval vágta el a saját nyakát. Azzal, hogy ő hajlandó elmenni “könyörögni” Hanoiba, az amerikai nép, amely oly büszke arra, hogy ő a legerősebb, a leggazdagabb, a legigazságosabb és egyáltalán mindenben a legelső ,nem volt hajlandó olyan elnökjelölt mellé állni, aki hajlandó megalázkodni és könyörgni. Még hozzá Hanoiba, egy jelentéktelen kis ország fővárosába, amelyet, ha akarna, egyetlen mozdulatával lesöpörhetne a föld színéről. A demokrata párti jelölt nagy vereségének főoka az amerikai önérzet és hazafiság volt”, vélte a levéliró. Én hajlandó vagyok elhinni, hogy nagyjában igaza volt. A demokrata jelölt azért bukott meg, amiért Karinthy kisdiákja. A rossz bizonyítványt nem lehet “megmagyarázni”: nemcsak a középiskolában, hanem az élet iskolájában is a rossz bizonyítvány igazságos, hiába magyarázzák. SZILÁNKOK FÉRFI SZEMMEL — Uram, imádtam azt a nőt, mindent megtettem volna érte, és egy napon, legnagyobb meglepetésemre — otthagytam egy másikért... HIRDETÉS “Megbízható, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező utasokat keres a taxivállalat.” NÉZŐPONT Brahovácz elégedetten meséli: — Közeleg a tavasz. Első jele, hogy nemsokára itt a karácsony. KÉSŐI BÁNAT Két hölgy beszélget: — Képzeld, tegnap este egy férfi belopózott a szobámba. — Hát miért nem zártad be az ajtót kulccsal? — Bezártam, csakhogy a férfi akkor már bent volt. CSAK BÍRJA . . . Gyerekek egymás közt: Apámnak idegölő foglalkozása van. — Mi a foglalkozása? — Fogorvos. ELKÉSETT . . . Az ifjú férj azt mondja az asszonynak: — Tudod fiacskám, csak arra kérlek, hogyha egyszer más férfi jobban fog tetszeni, jobban fogod szeretni, mint engem, mondd meg azt nekem, mielőtt megcsalnál. Jaj! — sikoltott fel az asszonyka — most szólsz! ? garabonciás ACZÉL BENŐ
