Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-30 / 48. szám

8. oldal AZ "ÁRULÓ" ZITA Irta: KLAMÁR GYULA í *$*■ 1 lÉ Érdekes élménye volt az osztrák TV-hallgatók­­nap a napokban: Zita egykori osztrák császárnő és magyar királynő jelent meg a képernyőn és mondotta el egy teljes órán át visszaemlékezéseit. Azt lehetne mondani: az emberek lélegzet­visszafojtva hallgatták, — ha ilyesmi a televízió esetében le­hetséges volna, azonban kétség­telen, hogy senki sem unatko­zott a hosszú előadás alatt és egyesek talán még a rágcsálást is elfelejtették arra a'z időre, Klamár Gyula amikor az egykori “áruló” csá­szárnő, a ma 80 éves zita emberi vallomást tett a nagy nyilvánosság előtt. Az egykori Bourbon parmai hercegnő nyolc évtizeddel a vállán ma is friss, okos, szellemes asszony, noha nála az év­tizedek egy rendkívül küzdelmes, majdnem azt lehetne mondani, kalandos életet jelentenek. Ke­vés asszonynak jutott osztályrészül annyi gond és baj és még kevesebben verekedték át magukat A világpolitikai színpadon a legfontosabb ese­mény Willy Brandt nyugat-német kancellár fö­lényes győzelme volt. Brandt rácáfolt a kritiku­sokra, mert olyan többséget kapott a parlament­ben, amely lehetővé teszi számára, hogy úgy a Nyugattal, mint a szovjet blokkal politikai és gaz­dasági vonalon együttműködjön. Az Egyesült Államoknak feltétlenül jól jött Brandt győzelme, mert a jobboldal sikere felborította volna Nixon külpolitikai vezérelvét: a koegzisztencia gyakor­lati megvalósítását. A nemzetközi fronton megint sok viharfelhő mutatkozik. Mialatt Kissinger a békefeltételek kényes pontjairól tárgyalt Párisban, a légihá­­boru Dél- és Észak-Vietnam felett változatlan erővel folyt. Ugyanakkor Izrael libanoni és szi­­riai határain véres összeütközések történtek. Peron volt diktátor hazatérése alaposan felka­varta Argentínát. A belföldi politikában elkezdődtek a választá­sok utáni manőverezések. Nixon át akarja szer­vezni kabinetjét, a Demokraták meg akarnak szabadulni Mrs. Westwoodtól, akit McGovern ál­lított a jobb napokat látott párt élére. Mrs. West­­wood hajlandó lemondani egy általa választott személy javára, azonban a veterán politikusok nem engedhetik meg, hogy a pártot továbbra is McGovern hívei irányítsák. Ebben a pillanatban nehéz megjósolni a győztest, de egy biztos: Mrs. Westwood nem sokáig marad a párt élén. Egyéb­ként a gazdasági viszonyok némi javulást mu­tatnak és a szakértők úgy az ipari, mint keres­kedelmi vonalon bizakodással néznek 1973. elébe. Az Európai Közös Piac, amelynek most már Anglia is egyik tagja, komoly gazdasági veszélyt képez az amerikai export-forgalom egyensúlyá­ra. Valószínűleg export-egyensulyunk védelme a főcélja Nixon elnök tervbevett európai utjának. A múltban Nixon az amerikai ipar legjobb ügy­nökének bizonyult úgy Európában, mint Ázsiá­ban. Nem kétséges, hogy az elnök intervenciója ezúttal is meggyőzi az Eurpóai Közö Piac part­nereit arról, hogy veszélyes tűzzel játszanak, ha ki akarják szorítani az Egyesült Államokat bár­melyik piacról. olyan vitézül, mint ő. Erről beszélt érdekfeszitő modorban, egy fiatal magyar művész rendezésé­­men, a bécsi televízióban. Előadásának sok magyar vonatkozása volt és feltűnt, hogy milyen jól ejtette ki a legnehezebb magyar szavakat és helységneveket is. Hosszú volna visszaadni az egész estet, de ta­lán néhány érdekes részletet mégis ki kell ragad­ni. Zita elmondotta, hogy férje, a volt Károly ki­rály és ő maga is igen jóban volt Ferenc Ferdi­­nánd trónörökössel, sűrűn voltak nála, minthogy Ferenc Ferdinánd volt Károly gyámja, és ilyen­kor a trónörökös mindig arról beszélt, hogy meg fogják ölni . . . Amikor Sarajevóban megtörtént a merénylet és a trónörökös-házaspár áldozatul esett a gyil­kosok golyóinak, nem is tekintették egyébnek, mint a zesemények előre megsejtésének. Zita azután arról beszélt, hogy Ferenc József nem volt olyan kőszívű és hideg, amilyennek őt általában hitték. Amikor Ferenc Ferdinánd ha­lála után Károly lett a trónörökös, még közeleb­bi viszonyba kerültek vele. Halála napján ugyan­csak nála jártak Schönbrunnban. Ferenc József­nek akkor magas láza volt. Arra kérték, hogy fe­küdjön ágyba és ne dolgozzon tovább: a császár zonban nem volt hajlandó addig pihenni menni, amig aznapi munkáját: egy sereg akta elolvasását el nem végett. Amikor ez megtörtént, hirtelen összeesett és nem ehetett már segíteni rajta. Nagy szerep jutott Zita előadásában a magya­roknak. Nyomban a koronázással kezdte, ami mi­att egyes magyar körök szerinte megsértődtek, mert Ferenc József halála után túl gyorsan tör­tént az uj magyar király, IV. Károly megkoroná­zása. Nem értették meg, hogy a háborúban álló országot nem lehet koronás fő nélküli hagyni. — Megemlítette, hogy az uralkodó osztályok vezetői különösen azért haragudtak, mert elmaradt a ko­ronázást követő nagy lakoma a királyi Várban. Ők ketten — Zita és Károly — úgy gondolták, hogy nem illik lakomázni akikor, amikor az or­szág és népe szenved a háborútól. Általában mindig kicsengett Zita szavaiból a nép iránti megértés. Ez vitte őt és Károlyt arra, Nincs mit keresned Vinca mit keresned; allti, mini Utolsó háborúd! Légy még összefogottabb, Még szigorúbb. Azóta, hogy mondod ezt, Megjártál száz határt. S már tudod, hogy ne keresd. Csak ami magadba zárt. Azt is, hogy futni kell, magad Elhagyva kívül, körül, Megtudnod: mint ki vagy. nincs más „a nagy Világon e kivűl” Merre mentél, érezted is, S hogy Valaki — nem ereszt Táj, kép hullámzott: s te ott. bein Ülve, érezted ezt. Mentél és csuk ült ott valaki: Nézted, hogy völgy repül. S magad középen. Míg villárnlottak. re csal Ültél ott egyedül. Egyedül, egyedül, s kint villárnlottak a Hegyek, a völgyek, a fák. S bárhová mész, ülsz csak közbül. belül. — Bent te, és kint a világ. Fodor József hogy a béke irányában tapogatózzanak. Ezért lett ő “áruló”, mert férjével együtt azon mun­kálkodott, hogy véget vessen az értelmetlen há­borúnak. Érdekes volt, amit Vilmos császárról mondott: Vilmos maga is hajlott a békére amikor erről beszélték, csak Luddendorf és vele együtt a többi tábornok ellenezte a békét. Azt állították ezek a tábornokok, hogy a háborút megnyerik. Felsorolta, hogy ki mindenkivel tárgyaltak a bé­ke létrehozása érdekében. Tulajdonképpen mind egyet értettek abban, hogy az öldöklésnek véget kell vetni, igy francia részről Briand is, az ola­szok is, hanem amikor Briand után Poincare és Clemenceau következett, ezeknek a reményeknek befellegzett. E'gy másik fejezet következett Zita előadásá­ban : harc a trónért. Ez 'a rész főleg Magyaror­szágra vonakozott, amelynek trónjáról Károly sohasem mondott le, csak a császárságról; meg­rendítő volt a nyelcvan esztendős ex-királynénak errevonatkozó visszaemlékezései: hogyan történt hogy Lehár báró egy félreértés folytán hat órá­val később mozdította meg a királyhü magyar csapatokat, mint ahogyan kellett volna, és ez a magyar trón elvesztésébe került; hogyan jutot­tak Tihanyba, majd onnan egy angol cirkáló fe­délzetére Madeira szigetére, hogyan halt meg a 32 éves király és császár grippében és hagyta árván feleségét 9 gyermekkel . . . Megbékélte» beszélt erről a tömöntelen szenvedésről, nélkülö­zésről, amelyen gyermekeivel együtt keresztül ment. Nem mint egy koronás fő beszélt, hanem mint asszony, anya; akinek egyetlen gondja volt, ohgy mindegyik gyerekének kenyeret adjon a ke­zébe — pontosan úgy gondolkozva, mint bárme­lyik polgárasszony. És ma? Nyolcvan éves korá­ban megbékélve él Svájcban és akkor boldog, ha harminchat unokája, közül valamelyik, vagy egy­szerre több is felkeresi .... Egy teljesen más Zi­tát ismertek meg a TV nézői: egy okos és tett­erős asszonyt, akinek borús arcát a szép percek­­re-órákra való visszaemlékezések felhőtlenné és ragyogóvá tették ... TOLLHEGYRŐL... Nyomdok, amibe a fiú lép. sokszor az, amit az apja el szeretne tüntetni. Minél öregebb az ember, annál ügyesebb tor­nász volt ifjúkorában. Érdekes, hogy névtelen levelek Írásához leg­jobban az analfabéták értenek. A fogyókúra legbiztosabb receptje a következő: Elhatározzuk, hogy ezentúl csak akkor eszünk, ha jó hirt hallunk. Úgy látszik, halláshibája van. A7, igazságot nem akarja meghallani. Ha mágállapitod, hogy most vagy a legszebb éveidben, sajnos, ez azt jelenti, hogy a szép éve­ken már túl vagy. Vannak emberek, akik ostobaságaikat a logika mestermüvének tartják. Vagyunk, akik azt hisszük, jó szivünk van, pe­dig csak gyenge akaraterőnk. * íjc Olyan okos, hogy száz szóval el tudja hallgat­ni azt, amit egy szóval ki lehet fejezni. garabonciás

Next

/
Thumbnails
Contents