Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-30 / 48. szám
8. oldal AZ "ÁRULÓ" ZITA Irta: KLAMÁR GYULA í *$*■ 1 lÉ Érdekes élménye volt az osztrák TV-hallgatóknap a napokban: Zita egykori osztrák császárnő és magyar királynő jelent meg a képernyőn és mondotta el egy teljes órán át visszaemlékezéseit. Azt lehetne mondani: az emberek lélegzetvisszafojtva hallgatták, — ha ilyesmi a televízió esetében lehetséges volna, azonban kétségtelen, hogy senki sem unatkozott a hosszú előadás alatt és egyesek talán még a rágcsálást is elfelejtették arra a'z időre, Klamár Gyula amikor az egykori “áruló” császárnő, a ma 80 éves zita emberi vallomást tett a nagy nyilvánosság előtt. Az egykori Bourbon parmai hercegnő nyolc évtizeddel a vállán ma is friss, okos, szellemes asszony, noha nála az évtizedek egy rendkívül küzdelmes, majdnem azt lehetne mondani, kalandos életet jelentenek. Kevés asszonynak jutott osztályrészül annyi gond és baj és még kevesebben verekedték át magukat A világpolitikai színpadon a legfontosabb esemény Willy Brandt nyugat-német kancellár fölényes győzelme volt. Brandt rácáfolt a kritikusokra, mert olyan többséget kapott a parlamentben, amely lehetővé teszi számára, hogy úgy a Nyugattal, mint a szovjet blokkal politikai és gazdasági vonalon együttműködjön. Az Egyesült Államoknak feltétlenül jól jött Brandt győzelme, mert a jobboldal sikere felborította volna Nixon külpolitikai vezérelvét: a koegzisztencia gyakorlati megvalósítását. A nemzetközi fronton megint sok viharfelhő mutatkozik. Mialatt Kissinger a békefeltételek kényes pontjairól tárgyalt Párisban, a légiháboru Dél- és Észak-Vietnam felett változatlan erővel folyt. Ugyanakkor Izrael libanoni és sziriai határain véres összeütközések történtek. Peron volt diktátor hazatérése alaposan felkavarta Argentínát. A belföldi politikában elkezdődtek a választások utáni manőverezések. Nixon át akarja szervezni kabinetjét, a Demokraták meg akarnak szabadulni Mrs. Westwoodtól, akit McGovern állított a jobb napokat látott párt élére. Mrs. Westwood hajlandó lemondani egy általa választott személy javára, azonban a veterán politikusok nem engedhetik meg, hogy a pártot továbbra is McGovern hívei irányítsák. Ebben a pillanatban nehéz megjósolni a győztest, de egy biztos: Mrs. Westwood nem sokáig marad a párt élén. Egyébként a gazdasági viszonyok némi javulást mutatnak és a szakértők úgy az ipari, mint kereskedelmi vonalon bizakodással néznek 1973. elébe. Az Európai Közös Piac, amelynek most már Anglia is egyik tagja, komoly gazdasági veszélyt képez az amerikai export-forgalom egyensúlyára. Valószínűleg export-egyensulyunk védelme a főcélja Nixon elnök tervbevett európai utjának. A múltban Nixon az amerikai ipar legjobb ügynökének bizonyult úgy Európában, mint Ázsiában. Nem kétséges, hogy az elnök intervenciója ezúttal is meggyőzi az Eurpóai Közö Piac partnereit arról, hogy veszélyes tűzzel játszanak, ha ki akarják szorítani az Egyesült Államokat bármelyik piacról. olyan vitézül, mint ő. Erről beszélt érdekfeszitő modorban, egy fiatal magyar művész rendezésémen, a bécsi televízióban. Előadásának sok magyar vonatkozása volt és feltűnt, hogy milyen jól ejtette ki a legnehezebb magyar szavakat és helységneveket is. Hosszú volna visszaadni az egész estet, de talán néhány érdekes részletet mégis ki kell ragadni. Zita elmondotta, hogy férje, a volt Károly király és ő maga is igen jóban volt Ferenc Ferdinánd trónörökössel, sűrűn voltak nála, minthogy Ferenc Ferdinánd volt Károly gyámja, és ilyenkor a trónörökös mindig arról beszélt, hogy meg fogják ölni . . . Amikor Sarajevóban megtörtént a merénylet és a trónörökös-házaspár áldozatul esett a gyilkosok golyóinak, nem is tekintették egyébnek, mint a zesemények előre megsejtésének. Zita azután arról beszélt, hogy Ferenc József nem volt olyan kőszívű és hideg, amilyennek őt általában hitték. Amikor Ferenc Ferdinánd halála után Károly lett a trónörökös, még közelebbi viszonyba kerültek vele. Halála napján ugyancsak nála jártak Schönbrunnban. Ferenc Józsefnek akkor magas láza volt. Arra kérték, hogy feküdjön ágyba és ne dolgozzon tovább: a császár zonban nem volt hajlandó addig pihenni menni, amig aznapi munkáját: egy sereg akta elolvasását el nem végett. Amikor ez megtörtént, hirtelen összeesett és nem ehetett már segíteni rajta. Nagy szerep jutott Zita előadásában a magyaroknak. Nyomban a koronázással kezdte, ami miatt egyes magyar körök szerinte megsértődtek, mert Ferenc József halála után túl gyorsan történt az uj magyar király, IV. Károly megkoronázása. Nem értették meg, hogy a háborúban álló országot nem lehet koronás fő nélküli hagyni. — Megemlítette, hogy az uralkodó osztályok vezetői különösen azért haragudtak, mert elmaradt a koronázást követő nagy lakoma a királyi Várban. Ők ketten — Zita és Károly — úgy gondolták, hogy nem illik lakomázni akikor, amikor az ország és népe szenved a háborútól. Általában mindig kicsengett Zita szavaiból a nép iránti megértés. Ez vitte őt és Károlyt arra, Nincs mit keresned Vinca mit keresned; allti, mini Utolsó háborúd! Légy még összefogottabb, Még szigorúbb. Azóta, hogy mondod ezt, Megjártál száz határt. S már tudod, hogy ne keresd. Csak ami magadba zárt. Azt is, hogy futni kell, magad Elhagyva kívül, körül, Megtudnod: mint ki vagy. nincs más „a nagy Világon e kivűl” Merre mentél, érezted is, S hogy Valaki — nem ereszt Táj, kép hullámzott: s te ott. bein Ülve, érezted ezt. Mentél és csuk ült ott valaki: Nézted, hogy völgy repül. S magad középen. Míg villárnlottak. re csal Ültél ott egyedül. Egyedül, egyedül, s kint villárnlottak a Hegyek, a völgyek, a fák. S bárhová mész, ülsz csak közbül. belül. — Bent te, és kint a világ. Fodor József hogy a béke irányában tapogatózzanak. Ezért lett ő “áruló”, mert férjével együtt azon munkálkodott, hogy véget vessen az értelmetlen háborúnak. Érdekes volt, amit Vilmos császárról mondott: Vilmos maga is hajlott a békére amikor erről beszélték, csak Luddendorf és vele együtt a többi tábornok ellenezte a békét. Azt állították ezek a tábornokok, hogy a háborút megnyerik. Felsorolta, hogy ki mindenkivel tárgyaltak a béke létrehozása érdekében. Tulajdonképpen mind egyet értettek abban, hogy az öldöklésnek véget kell vetni, igy francia részről Briand is, az olaszok is, hanem amikor Briand után Poincare és Clemenceau következett, ezeknek a reményeknek befellegzett. E'gy másik fejezet következett Zita előadásában : harc a trónért. Ez 'a rész főleg Magyarországra vonakozott, amelynek trónjáról Károly sohasem mondott le, csak a császárságról; megrendítő volt a nyelcvan esztendős ex-királynénak errevonatkozó visszaemlékezései: hogyan történt hogy Lehár báró egy félreértés folytán hat órával később mozdította meg a királyhü magyar csapatokat, mint ahogyan kellett volna, és ez a magyar trón elvesztésébe került; hogyan jutottak Tihanyba, majd onnan egy angol cirkáló fedélzetére Madeira szigetére, hogyan halt meg a 32 éves király és császár grippében és hagyta árván feleségét 9 gyermekkel . . . Megbékélte» beszélt erről a tömöntelen szenvedésről, nélkülözésről, amelyen gyermekeivel együtt keresztül ment. Nem mint egy koronás fő beszélt, hanem mint asszony, anya; akinek egyetlen gondja volt, ohgy mindegyik gyerekének kenyeret adjon a kezébe — pontosan úgy gondolkozva, mint bármelyik polgárasszony. És ma? Nyolcvan éves korában megbékélve él Svájcban és akkor boldog, ha harminchat unokája, közül valamelyik, vagy egyszerre több is felkeresi .... Egy teljesen más Zitát ismertek meg a TV nézői: egy okos és tetterős asszonyt, akinek borús arcát a szép percekre-órákra való visszaemlékezések felhőtlenné és ragyogóvá tették ... TOLLHEGYRŐL... Nyomdok, amibe a fiú lép. sokszor az, amit az apja el szeretne tüntetni. Minél öregebb az ember, annál ügyesebb tornász volt ifjúkorában. Érdekes, hogy névtelen levelek Írásához legjobban az analfabéták értenek. A fogyókúra legbiztosabb receptje a következő: Elhatározzuk, hogy ezentúl csak akkor eszünk, ha jó hirt hallunk. Úgy látszik, halláshibája van. A7, igazságot nem akarja meghallani. Ha mágállapitod, hogy most vagy a legszebb éveidben, sajnos, ez azt jelenti, hogy a szép éveken már túl vagy. Vannak emberek, akik ostobaságaikat a logika mestermüvének tartják. Vagyunk, akik azt hisszük, jó szivünk van, pedig csak gyenge akaraterőnk. * íjc Olyan okos, hogy száz szóval el tudja hallgatni azt, amit egy szóval ki lehet fejezni. garabonciás
