Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-26 / 43. szám
15. oldal AZ ŐSÖK NYOMÁBAN . . . OND VEZÉR UNOKÁI A "LENGYEL” LIPPÓCZY, AKI MAGYARUL ÁLMODIK Ond község, október hó ... Ond vezér nevét először a magyarok történetét leiró krónikában olvashatjuk, amelyet 1200 körül névtelenül jegyzett fel Hí. Béla király jegyzője, akit latinul Anonymusnak nevezünk. A Névtelen a hét honfoglaló vezér között a negyediknek sorolja fel Ondót. Azt olvassuk róla, hogy Árpád megbízásából, Ketel és Tárcái vitézekkel együtt követségbe indultak a Bodrog és a Tisza fölötti tájakról Zalán boglár fejedelemhez, aki megtiltotta a magyaroknak, hogy átlépjék a Bodrogot ... A három követ különös ajándékokat vitt magával Zalánnak: 12 fehér lovat, 12 tevét, 12 kun fiút, a feleségének pedig: 12 nagyon ügyes orosz leányt, 12 hölgymenyét-prémet, 12 coboly-prémet és 12 aranyos köntöst: Ái-pád üzenete igy kezdődött: “Az én ősapámé, a nagyhatalmú Attila királyé volt a Duna-Tisza közén elterülő föld”. Az ilyen s ennél bizonyára súlyosabb érvek hatására Zalán meghódolt. Ond vezér a sikeres tettéért Alpár környékét kapta Árpádtól. Később róla nevezték el a mai Ond községet. Tárcái nevét is egy község őrzi a Hegyalján, de régen még a Tokaj hegy is az ő nevét viselte. Ond fia, Ete építette fel Csongrád várát. Ond vezér neve érdekesen került be a szépirodalomba. Amikor Ady E'ndre rádöbbent arra, hogy édesapjánál régibb, “atyább és szentebb ősei” is voltak, akkor öccse névelemzése nyomán Ondót nevezi meg családja őséül, s “Ond vezér unokája” cimü versében ezeket Írja: Egy nagy tivornyán borral, vérrel Idéztem a halottakat S találkoztam vad Ond vezérrel. Nyeregben ült kozák ló hálán; Rabolt ló hátán dölyfösen S én elhültem ős színe láttán. Ond vezér unokáinak én az Ondiakat tekintem, akikről a 15. században oklevél emlékezik meg. A községet a török 1567-ben teljesen elpusztította, úgyhogy 1595-ben újra kellett telepíteni a pusztává tett falut. Nem is maradt abból a keserves időből semmi sem a községben, csupán egy urasztali ezüst pohár 1580-ból. A vigasztalás pohara a siralom évéből. A legrégibb épület a mai templom; boltozatosra építették 1802-ben. Körülötte kert, előtte magtár, jó száraz épület, erős vasajtóval. Egykor fontos feladatokat töltött be: egyházközségi takarékmagtár volt. Ami azt jelenti, hogy a benőne öszegyült gabonát a kurátor a tél végétől már kölcsönként kezdte kimérni a szegényeknek. S úgy gazdálkodott, hogy lehetőleg az újig kitartson. Sok embert az ilyen magtárak mentettek meg az éhezéstől, meg az uzsorások karmaitól. A lelkészlakás egy része is igen régi, mert az iroda ajtaja oly alacsony, hogy csak igen mély alázattal lehet rajta belépni. Nekem nem sikerült, s egy dudorral megterhelten jöttem ki az irodából. Pedig megérte volna a mélyebb meghajlást is, mert benne őrzik az egyház ládáját, tele szent edényekkel, urasztali térítőkkel és kendőkkel. Belőle került ki az a tizenhat skófiumos Sárospatakon láttam, amint dr. Ujszászy Kál— azaz arany-ezüst szálas — kendő, amelyeket mánné újra varázsolta őket. A legszebb azonban a tizenhetedik volt, amely az iratok rendezése közben került elő. Az idén rendelte ugyanis el az egyházi hatóság az egyházi iratállományok rendezését és bejelentését. E kendő finom lenvászon anyaga oly vékony, hogy egészen összesimult a ládában őrzött régi iratokkal. S ki tudja, mióta észre se vették, hogy van. Amióta nem használhatták, mert elrongyolódott. A négy sarkát és a közepét egy-egy kerek minta disziti; olyan öltésekkel varrták, amilyeneket még sohase láttam, de nálam járatosabbak se. A szélén a skófium csipkéje teljesen megmaradt, csupán egy helyen szakadt ketté. A restaurálás után ez a kendő is olyan széppé lesz, mint a többi: csupán a világosság felé tartva lehet majd megmondani, hol volt rongyos. — Ezek azok a régi iratok, amelyek őrizték a különös szép kendőt — mutatja a nagyméretű merített papírokat Kovács István lelkipásztor. Változatos tartalmúak. A legterjedelmesebb a mostani templom építésének részletes szerződése, amelyben még az is benne van, hogy hány legényt ad a mester az építkezéshez és hányat állít az egyház gondnoka. Több végrendeletet is elhelyeztek ebben a ládában, olyanokat is, amelyekben nem az egyházra hagyakoztak. Az ilyeneken hat-nyolc piros viasz-pecsét is díszük, különböző címerekkel. Mert az ondi birtokosok előtt ez a régi egyházláda felért egy “hites” hellyel” a közjegyző tekintélyével. A végrendelkezések legfontosabb része mindig a föld volt, mert több birtokos osztozott a határon a századok során: a Dobi, Monaki, Csobádi, Johnos, Pinczi, Forgách, Simái, Aspremont, Orczy, Meskó és a Zichy családok. De egy határrész neve, a Barátszög, azt tanúsítja, hogy volt földje Ondón a tokaji pálos barátoknak is. 1603-tól 1711-ig a Rákócziaké volt a falu, több mint száz évig. E birtokosok közül a Rákócziak mellett, a velük atyafiságba került, magyarrá lett, Aspremontokra érdemes felfigyelnünk. Aspremont Ferdinánd, mint altábornagy vett részt Buda felszabadításában 1686-ban s három év múlva a Nagyváradéban. 1691-ben pedig nőül vette II. Rákóczi Ferenc húgát, Júliát, akit a császár egy bécsi zárdában tartott fogva. Ekkor irta Thököly, mint mostohaapa, nejének, a szintén zárdái fogságban őrzött Zrínyi Ilonának: “Ha Isten Aspromont uramnak rendelte Júliánkat, aról én is mit tehetek?” Ugyanis ö akkor került hadban állt a bécsi udvarral. A másik Aspromontra, Jánosra azért kell figyelnünk, mert ő hozatta haza Lengyelországból a hatalmas Rákóczi-levéltárat s rejtette el a saját birtokain. És ő adott a Ludoviceumra, a katonatisztképző intézetre tízezer, a Nemzeti Muzeum alapjára pedig huszonnégyezer akkori forintot. — De hogyan élnek a mai Ondiak? — kérdezem Kovács István lelkipásztortól. — Községünk munkás életét három tényező határozza meg — válaszolja. — A föld, amely immár teljesen a lakosságé: a három kilométerre levő Szerencs városa, főként a cukorgyárával; s a közeli ipartelepek. Egyházi munkánkról csak annyit, hogy “öregek napjá”-val készülünk az itthon maradó öregek gondjain könnyíteni s a magunk örömeit velük megosztani. Bottyán János A püspök végrendelete James McNulty, a buffaloi egyházmegye püspöke, mint ismeretes, a közelmúltban öt lelkipásztort, szocialista-aktivista tevékenysége miatt, eltiltott hivatásuk gyakorlásától. McNulty püspök szeptember 4-én bekövetkezett halála előtt ezt az intézkedést végrendeletileg visszavonta, jelentette az egyházmegye ideiglenes adminisztrátora, Bemard J. McLaughlin püspök. (Folyt, a 14 oldalról) hegyaljai szőlészeti, borászati könyvekből, a to kaji borról irt újságcikkekből varázsoltam ma gam köré egy darab hazai világot... Van-e a kívánsága ennek a gyűjteménynek el helyezésével kapcsolatban? — Amerikában élő öcsémet, dr. Lippóczy Mik lóst és engem az óhaza iránti hűség vezetett a. adományozásban és csupán csak az a kivánsá gunk, hogy Tarcalon, a Tokaj-hegyaljai Bormuzeumban helyezzék el, hiszen ezekben a linó-, réz- és ólommetszetekben, szálduc, lapduc fametsze tekben és mélynyomással készült acél-, réz- é.plasztikmetszetekben, rézkarcokban és heüogra vürökben elsősorban Tokaj-Hegyalja szőlész-bo rász világa jelentkezik, épp ezért lenne jó helyt a gyűjteménynek a tarcali múzeumban. De ennek a gyűjteménynek méltó és nagyra becsül’ gazdája szerintünk a Magyar Mezőgazdasági Mu zeum is, amely dr. Semsey Andor segítségéve úgy rendezte el a kiállítási anyagot, hogy Finnországból Liisa Lehtinen vezetésével érkezett ba rátáink, azonkívül francia, lengyel, német, szovjet barátaink is elragadtatással nyilatkoztak í kiállításról. Ön Tarnovban a Lengyel-Magyar Baráti Tár saság megalapítója. Milyen tevékenységet fejt ki a társaságban? — Komolyan veszem a széltében-hosszában ismert mondást: “Polak Wegier dwa brataki tak do szabii, jak do szlanki! Azaz: Magyar—lengye testvérbarát, kard és pohár közt egyaránt!” Dt e két nép múltját és jelenét minden nemzetbek barátommal igyekszem levelezésemben, személyei találkozásomkor megismertetni. Nekem Lengyelország második hazám. Azzal háláltam meg, hogy befogadott, hogy a tarnowi múzeumnak ajándékoztam tükörfestmény-gyűjteményemet, amelyről a művészettörténészek azt Írták, hogy Európa egyik legszebb gyűjteménye. Bodnár István ÉVFORDULÓK PETŐFI SÁNDOR költő halálának 123. évfordulója. HELTAI JENŐ Kossuth-dijas iró születésének 101. évfordulója. • TÜRR ISTVÁN magyar szabadsághős, olasz altábornagy 147 esztendeje született. EGRESSY GÁBOR színművész, a magyar szín játszás kiemelkedő úttörője 106 éve halt meg. GŐGÖS IGNÁC, az MKP egyik vezetője halálának 43. évfordulója. BABITS MIHÁLY költő és iró, a 20. század első fele magyar költészetének kiemelkedő alakj; 31 esztendeje halt meg. SZABÓ ERVIN jogász, könyvtáros, a magyai forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő theoretikusa 95 esztendeje született. • TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ Kossuth-dijas iró, a 20. századi magyar próza egyik kiemelkedő képviselője születésének 84. évfordulója.I
