Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-19 / 42. szám

17. oldal SPORT SAROK: KÜLÖNVÉLEMÉNY A müncheni olimpiai játé­kok kapcsán talán érdemes visszaidézni az ősi játékok eredeti célkitűzését. Azért rendezték az olimpiai játéko­kat, hogy próbára tegyék a háborúra készülő spártai ifjú­ság erejét és kitartását. A Münchenben tartott 20. olim­piai játékok megnyitása kap­csán lezajlott hatalmi harcok és nyílt faji konfrontációk után senki sem tagadhatja, hogy a játékok még ma is ké­pesek a nacionalista harci ed­zés sajátos formájának kife­jezésre juttatására. Egyetlen dolgot kell csak elmondani Ian Smith veresé­géről és a rhodesiai csapat kényszerű visszavonulásáról. Attól a pillanattól kezdve, hogy vezetőjük bejelentette: ő és kollégái hajlandók len­nének részt venni “a cserkész­­fiuk zászlaja, vagy akár a Szovjetunió zászlaja alatt is", nyilvánvaló lett, hogy egész ügyük nem sportembe­ri meggyőződésükre épül, ha­nem sokkal inkább a politikai játék legszembetűnőbb meg­nyilvánulása, amelyet Rhode­siában “szégyenteljesnek” mondanak, a világ többi ré­sze helyesléssel fogadta. Természetesen elhangzot­tak a megszokott tiltakozá­sok az ellen, hogy a sportot a politika alá rendelik. Az a tény, hogy ezúttal ezek a megnyilvánulások — a többi között — magától lan Smith­­től származnak, talán megfe­lelőképpen illusztrálják, azt, hogy mennyire képmutatóak mindig is az ilyesfajta pana­szok. Joe Rogaly kiválóan ér­veli a The Financial Times­­• an, amikor ázt állította, •ogy a politikát éppen úgy nem lehet távoltartani a sporttól, mint a “kapzsi pénz­éhséget az ingatlanpiacról vagy az anyagi tényezőt a há­zasságokból.” Távolról sem ez az egyetlen terület, hol legendák éltek az olimpiai játékokkal kapcso­latban. Távol attól, hogy az egyenlőek fesztiválja lett vol­na, az olimpiai játékok, — mint ahogy hagyományosan szervezték azokat, az anak­ronisztikus paternalizmua legrosszabb példáinak te­kinthetők a modern világban. 1972-ben van-e valaki is, aki őszintén védelmezhet egy olyan rendszert, amely lehe­tővé teszi, hogy a Nemzetkö­zi Olimpiai Bizottság 74 tag­ja közül mindössze heten képviseljék Afrikát, vagy amely szerint az utánozha­tatlan, 84 éves Avery Brun­­dagenak eleve csak a Lordok Házának tagja vagy egy fran­cia herceg lehet az utóda? Amennyiben Brundage és társai ragaszkodnak ahhoz, hogy az ifjabb nemzetek kép­viselőit engedetlen gyerme­kekként kezeljék, őszintén szólva nem lepődhetnek meg azon, ha ezek a képviselők időnként nem valami együtt­érzően viselkednek. Az egyszerű igazság egyéb­ként úgy hangzik, hogy ha Brundage nem a tőle megszo­kott paternalista módon szervezte volna az atlétikai eseményeket, már évekkel ez­előtt megvonták volna tőle megbízatását. Nem is kell bí­rálni őt: több mint elitélő volt, amit ő maga mondott. Egy olyan ember, aki azt ál­lítja, hogy Calvin Coolidge és Herbert Hoover távozása óta nem volt amerikai elnök­jelölt, akire szavazhatott vol­na; aki továbbra is sajnál­kozhat amiatt, hogy a nem­zetközi atlétikai számokba bevonták a nőket is — ma már csak “érdekesség! érté­ket” képviselhet valamelyik ősi emlékeket őrző múzeum­ban. Sajnálatos módon a Brun­­dage-ok túl hosszú ideig in­tézhették a sportügyeket a maguk módján. Illúzióikat az “amatőr verseny tiszta szel­leméről” magánügyüknek te­kinthetjük. De ugyanakkor mindig fennáll az önámitás veszélye, ha szó nélkül me­gyünk el mellette. Az olimpiai játékok távol­ról sem egyéni sportteljesít­mények ünnepét jelentik. — Sokkal inkább a sovinizmus paradicsomé változtak, illet­ve a rendezők eldorádóját vagy jó üzleti vállalkozást je­lentenek. A nemzeti himnuszok ál­landó játszása, az egyes or­szágok lobogóinak lengetése, s mindennek állandó bemuta­tása a televízióban — sem­mi sem esik távolabb a nem­zetköziségtől, mint ez. Helyt­álló, hogy fel kell számolni a mitológiát a politikában; de ha ez igy van, miért adunk számára menedéket a sport világában ? John North GYALOGOLNI JÓ! Lausanne-tól Budapestig lépésben Kéz a kézben gyalogolt Ma­dame Juliette Gueldry és Monsieur Jerome Henri Gu­eldry ötven éven felüli fran­cia házaspár a svájci Lau­­sannetől Budapestig. Útközben autósok serege fékezett mellettük és invitál­ta őket kocsijába, Gueldry és felesége azonban udvariasan elhárították a meghívást: — “gyalogolni jó.” Hisz éppen ezért indultak neki ezen a nyáron is, mint a megelőző esztendőkben Eu­rópai útjainak. Nem ellensé­gei ők a civilizációnak, csak éppen azt tartják: az ember­nek élete végéig egészségesen kell élnie, sportolnia és min­denekelőtt gyalogolnia kell, ha meg akarja őrizni kondí­cióját. Tavaly páldául Spa­nyolországot járták be gya­logosan. — Autóval soha nem lehet­ne megtenni azt, amit a gya­logos megtesz, hogy nemcsak a tájat, hanem az embereket és az életet is megismeri. Ott áll meg, ahol kedve tartja, s ha megpillant valami szépet, nem rohan eszeveszetten. így hatoltak át az Alpokon is, ahol a hágókat sok helyen már hó borította és a mere­dek utakkal meg kellett küz­deni. — Legnagyobb élményünk az emberek kedvessége és vendégszerete Magyarorszá­gon. Bár útközben nem min­denütt találtunk hotelt, ahol éjszakázzunk, szállásunk min­dig akadt. Gueldry ur egy svájci bank tisztviselője, Juliette asszony egy ügyvédi iroda titkársá­gán dolgozik. Magyarorszá­got megszerették, s máskor is el fognak gyalogolni oda. Addig is, hogy ki ne jöjjenek a gyakorlatból, minden szom­baton 30 kilométert sétálnak. A gyaloglásból sose elég. De azért visszafelé már vonaton teszik meg az utat. RÉSZEGES FIATALOK BERKELEY, Calif. — Egy a University of California égisze alatt végzett tanul­mány alapján ' megállapítot­ták, hogy az ivás a 21-től 24 étfes férfiak között okozza a legtöbb problémát. Don Calahan, az egyetem közegészségtani tanszékének professzora kijelentette, hogy közel 2000 férfit meginterjú­volt, s ezek közül a legfiata­labbak voltak azok, akik elis­merték, hogy alkoholfogyasz­tásuk következtében sok gondjuk van. A valamivel idősebb, 25-től 29 évig terjedő csoportban már csak fele annyian panasz­kodtak erről. “A 24 éves kor látszólag fordulópontot jelent sok fia­tal életében. Addig rengeteg bajuk van, és az autóbaleset­ből is sokkal több jut ki ne-AZ OLIMPIA JÖVŐJE: LORD KILLANIN PROGRAMJA Lord Killanin, a Nemzetkö­zi Olimpiai Bizottság Mün­chenben megválasztott elnö­ke tulajdonképpen csak va­sárnap, október 1-én kilépett hivatalba. Első, szerény nyilatkozatai után azonban máris uj ter­vek, elképzelések özönével árasztotta ed a világsajtót. A nyugati hirügynökségek je­lentései szerint legújabban a londoni BBC televíziós adásá­ban elmondotta: mint legve­szélyesebb jelenségtől, a na­cionalizmustól készül megvé­dem az olimpiai mozgalmat. Első és legfontosabb lé­pésként az eredményhirdetést a mai formájában teljesen meg akarja szüntetni. Szerin­te nem zászlófelvonásra, nem himnuszra, de még éremre sincs szükség! Fércsa elképzelés! Killa nin azonban a jelek szerint az ir tapasztalatok alapján ter­vezi a reformokat. Az írek ugyanis az eddigi újkori olimpiákon négy győ­zelmet arattak, négy győze­lemhirdetésben volt részük. A lordnak és honfitársainak ezek szerint fogalmuk sem lehet arról, hogy mit is je­lent egy-egy győzelmi cere­mónia a sportolóknak, sport­­kedvelőknek! így csak azt mondhatjuk, az elnök az egyébként valóban elitélendő nacionalizmus ellen rossz he­lyen kezdi a küzdelmet, ha az, eredményhirdetések felejthe­tetlen pillanatait irigyli a sportemberektől, népektől. NÉZZ A TÜKÖRBE! Az arcvonások elárulják lelkiket Titkolt gátlásainkat, törek­véseinket mindennél jobban megismerhetjük, ha ismerjük szomatikus (testi) adatain­kat — vallják a karakteroló­­gusok. Eltűnnek majd a sze­mélyiségvizsgáló tesztek — ígérik —, elég epupán a tükör elé állni. Az alábbiakban né­hány jellemző, árulkodó vo­nással ismertetjük meg az ol­vasót. — Az arc több jellemvonás­ról árulkodik. Ha az orr alatt megvont képzeletbeli vonal­lal kettéosztjuk, s a felső rész a nagyobb, ez képzelőerőre, a gyakorlati érzék hiányára utal. A hangsulyozottabb alsó rész hirtelen cselekedetekről, türelmetle n s é g r ő 1 ingerlé­kenységről mozgékonyságról árulkodik. Gondolatban osz­­szuk háromfelé arcunkat. Ha a hajtőtől a szemöldökig tar­tó rész a legnagyobb, az in­­tellektualitást, hidegséget je-Terjessze lapunkat! mvwwHWwwmvwvvvv kik”, mondotta Dr. Calahan. Ezen a téren tehát az idő­sebbek vannak előnyben. 50 év felett például igen kevés férfinak okoz problémát az ivás. Lehet, hogy addigra már nemcsak “rájöttek”, de “ráuntak” az alkohol izére? lent. Ha szemöldöktől az orr­tőig mért rész a nagyobb, at szentimentalizmust, csszerüt­­ienséget jelent. Az orrtő és az áll közé eső rész hangsulyos­­sága érzékiséget, mohóságot tükröz. — Az orrnyeregben húzódó ránc erőszakosságot, gőgöt je­lent. Az arcot rézsutosan át­szelő ránc makacsságra utal. A száj szögletben kirajzolódó erős, kör alakú ráncok félté­kenységről, birtoklásvágyról árulkodnak. Az orrtőtől a száj szeglet felé huzódá rán­cok az intellektualitás ráncai. Felületes, szétszórt az a sze­mély, akinek a szemöldöke kö­zött sok apró ránc található. A homlok egyenes, hosszú ráncai okosságról, megértés­ről jóindulatról tanúskodnak. A szem körüli ráncok — kü­lönösen, ha karikás a szem — érzékiséget tükröznek. — Szem: mélyen ülő sze­mek — intenzív lelki élet. Enyhén szétálló szemek — nyílt ész, emlékezőtehetség Mandulavágásu szemek — t lentétben a közhiedelemmel — passzivitásról jellemgyenge ségről árulkodnak. Orr: a he­gyes és vékony ravaszságot, a pisze csökönyösséget,, a krumpli falánkságot, s a kis orreimpa gyávaságot jelent. Száj: ha kicsi, szemérmes­ségről, aggodalmaskodásról tanúskodik. A vékony száj a rosszmájúság jele. Dr. György István 1

Next

/
Thumbnails
Contents