Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-19 / 42. szám
16. oldal ÓHAZAI RIPORT: A Galgamenti népi fesztiválról ÓHAZAI TÁJAK: A MAGOBI DOMBOK Mintha tavaszi virágerdő indult volna el Hévízgyörk utcáin ezen a vasárnap délelőttön. Hömpölyögve, kanyarogva, mint a Galga folyó, jött egyre közelebb és közelebb a falu végéről a templom irányába a sok színes élő virág:'népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak, gyerekek. Ez évben ismét megrendezték Pest megyében a galgamenti népi fesztivált. A gödöllői járás tizenhat községéből hormincegy népművészeti csoport jött el Hévízgyörkre. A vendéglátók hónapokkal előbb készültek erre az ünnepségre. Fesztiválszombatokat tartottak, ahol a falu aprajo-nagyja dolgozott az utcák, házak csinosításán, százezer forintnyi társadalmi munka értékben. Kis múzeumot rendeztek be 'Földiák András járási népművelési felügyelő segítségével - összegyűjtve a galgamente legszebb, jellemző népviseleti darabjait. (A ruhákat összeadó asszonyok öltöztették a bábokat). A tereken, utcasarkokon valósággal búcsús hangulat uralkodik: lacikonyhák,--evő-ivó sátrak, - mert a fesztivál nem csupán éneklésből, táncból áll... A veresegyháziak nyitották meg az ünnepséget „Tavaszköszöntő" gyermekjátékukkal, s a „kisze babákkal”. Üröm — Tököl - Bag - mind külön színfolt a maga népviseletével. Azután: „Aranygyűrű karika, a menyasszony Jucika..” — robbantak be a domonyi lakodalmasok. A főtérre érkezők saját gyűjtésű népdalaikkal mutatkoznak be: „Isaszegi dombtetőn integet a szeretőm" - dalolják a tüllpárnás isaszegi lányok. Amott a galgahéviziek: .„Megismerni a hévizi menyecskét. Mert úgy köszön, adjon Isten jóestét" ... Mögöttük újabb nóta csendül: „Réten, réten, sej o zsómboki réten ..." Ám, ho nem jejeznék kilétüket, úgy is rójuk lehetne ismerni. Fehér csipkeblúz, kis kerek aranyszegélyes kontykötő, püspöklila posztószoknya, három bársony szalaggal az alján és virágokkal hímzett fekete bársonykötény - ilyet csak Zsámbokon viselnek. Mint ahogy a kartaliak sajátja a lila blúz, Galgamócsáé a rózsákkal kivarrott fehér vószonblúz és kék kötény, Túráé a madeirás fehéren hímzett vászon fejkendő, Ikladé a rojtos, fehér selyem vállkendő. A vendéglátó hévízgyörkiekre meg az a jellemző, amit egy pöttöm lányka, Szovics Pannika énekel: „Kékszalogos a galórisom kötője..." Igen, mert a györki lányok kék színű kalárist hordanak, meg kék szalagot. Hogy meddig, azt éppen most dalolják a menyecskék: „Szép a rózsa háromnapos korába Szép a kislány még húszéves korába De mikor a huszonegyet haladja Nem illik a kék szalag a hajába" (Úgy látszik, addigra már férjhez menni illik). A hévízgyörki asszonyok 1969-ben alakították meg kórusukat, dr. Balázs Józíefné pedagógus vezetésével. Valamennyien téesztagok, állami gazdasági dolgozók. Olykor a mezőről hazatérve egyenesen próbálni mennek, - sorbaállítják a kapákat a Művelődési Otthon ajtajában. Eleinte a férjek nem vették jónéven, hogy magukra maradnak a hét egy estéjén, de most már büszkék is éneklés feleségükre. Az asszonyok meg örömmel újságolják a változást: — Nekem az uram szerezte a kék galórist, nekem ő vásárolta a fehér harisnyát, az enyém meg most már nem engedi, hogy ab-Énekelve szívvellé lekkel bahagyjam.... - Különben is „kaoósabbok" vagyunk most, mint lánykorunkban. A téesz, meg az ÁFÉSZ azon versenyezik, melyikőjükhöz tartozzunk. Ok alakítottak elsőnek menyecskekórust a járásban. Azóta sok követőjük van. S ha már összeülnek dalolni tizentizenketten, sok elfeledett nóta előkerül. „Emlékszel, akkoriban így daloltuk. akkoriban ezt táncoltuk...” Az anyáktól újból megtanulják a gyerekek - s így él tovább a kor szelleméhez alakítva régi szép népművészetünk. S ahogyan Bazán István, a fesztivál rendezője mondta: - Éppen az a cél, hogy az ifjúság szeresse is a népművészetet, ne csak kihalóban levő hagyományokat élesztgessünk. Szebelkó Erzsébet MI A HORPA? TITOKZATOS KRÁTEREK A ZEMPLÉNI HEGYEKBEN A Zempléni-hegység vadregényes és még sok újdonságot rejtő világában nem várt meglepetés érheti a turistákat, ha letérnek az ismert erdei utakról, s mondjuk, torony iránt szelik át a Telkibánya határában emelkedő Kánya-, Gyepüvagy Fehér-hegyet. Az ősbükkösök, fiatal gyertyánosok és fenyvesek között olybá tűnik, mintha szőnyegbombázás sújtotta volna a terepet, holdbéli tőre serekre emlékeztető kráterek sora nehezíti a járást. A furcsa ‘bombatölcsérek’ között szép számmal akad rendhagyó nagyságú — közel száz méter átmérőjű is —, de nemcsak a méret, hanem a kráterek mélyén gyökerező évszázados fák is jelzik, hogy nem napjainkban keletkeztek az útvonalak hullámvasuttá alaki tó mélyedések. A hegyköz lakói horpának nevezik e képződményeket s ez az elnevezés több évszázados múltra tekinthet vissza. A bányatörténeti kútfők szerint ugyanis a 13—14. században kincskereső őseink felfedezték a helyenként felszínre kibúvó arany és ezüsttartalmu érces teléreket, s az akkori külszíni fejtéstechnológia eredményeként születtek a hegyvidék különös forradásai. Az akkori ércbányászok tölcsérszerü műveléssel aknázták ki és követték az érces tartalmú teléreket, s ezt a módszert a mélyedések régi nevéből ma is horpabányászatnak nevezi a szakirodalom. Hirdessen lapunkban! „Réten, réten, sej a zslmboki réten .. Békés megye északi részén, a régi Sárrét területén még ma is fellelhetők az egykori mocsarak, lápok szigeteinek maradványai. Ilyen, kimagasló, sok titkot rejtő emléke a környéknek a Szeghalom—Vésztő közötti út mellett fekvő mágori halom is. A mágori kettős domb csak addig maradt titokzatos, míg egy kíváncsi tudós tanító, Szeghalmi Gyula ásója 1908-ban ki nem fordította az első emberi csontot. Egy téglával kirakott sírt bontott ki. A téglák alakjából arra a következtetésre jutott, hogy Árpád-kori temetkezési helyre talált. A sírból két Szent László korabeli dinár és egy bizánci stílusú szétnyitható ereklyetartó bronzkereszt került napvilágra. Az első ásatás óta egy emberöltő telt el, míg a mágori halom teljes és szakszerű feltárását elkezdték. A Sárrét ősrégi lakhelye volt a történelem során az erre vándorló népeknek. A halom északi oldalán bronz, réz és újkőkori kultúrák rétegeződtek. Itt két felnőtt csontvázat találtak az ácsolt fakoporsó maradványaiban. Ez szenzációs lelet volt, mert Európában ilyen koporsós temetkezés az újkőkorból még nem fordult elő. A mágori halom kettős dombja más meglepetést is tartogatott vallatói számára. Az ásatások során 1100 körül épült háromhajós — a főhajó 36 méter hosszú — román stílusú templom és apátság alapfalaira bukkantak a régészek. A török kivonulása után még álltak a templom falai. A XVIII. század végén azonban a közeli Vésztő lakói széthordták a templom és a monostor köveit. A földdel betemetett romokra szőlőt telepítettek. A legfrissebb ásatások során feltárták a háromhajós templom alapfalait. Itt is megtalálták a téglával kirakott sírokat, amelyekből már egyet Szeghalmi Gyula is feltárt. A sírból előkerült ezüst dinárok III. István pénzei voltak. A nagyszabású, több évre szóló ásatás' leletei között márványlapokat, márványoszlopot, turbános fejű oszlopfőt, kutyát ábrázoló márványtöredékeket is találtak. Valaha az Árpád-korban tíz falu népe is felkereste vasárnaponként a templomot. Ma még csak régészeti körökben ismertek a mágori halom leletei. Lehet, hogy a közeli jövőben az Alföld egyik ritkaságszámba menő romkertjéhez zarándokolhatnak a történelmi kövek imádói. A templom szentély felőli részén Jól látható az egyik téglával körberakott sir. A feltárt alapfalakat ideiglenes borítással védik az időjárás viszontagságai ellen ÓHAZAI KBÓNIKA Tolna megye dombvidéki völgyeiben szeptember közepére tömegesen nyíltak ki az őszi kikerics halványlila szinü virágai. Fehér szinü példányokkal is találkozhatnak a turisták a Szekszárd és a Szálka környéki sötétvölgyi erdőben. Ezen a tájon nem ritka tavasz - szál a fehér ibolya sem, valószínűleg a talaj vegyi öszszetétele okozza a kikerics elszíntelenedését is. Nyílnak az erdei ibolyák is a szekszárdi dombvidéken. * * * Spanyolországban vendégszerepeit a Magyar Állami hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével. A santanderi fesztiválon San Sebastianban és La Corunában adtak hangversenyt. * * * Elhunytak: Mészáros Sándor színművész 83 éves korában; Rajz Ferenc 78 éves színművész; dr. Győri Jánosné tanárnő 71 éves korában; Vattai Szabó Gyula tanár; dr. Csiszár Vilmos egyetemi tanár. I
