Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-09-07 / 36. szám

r 6. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Thursday, September 7, 1972 ARCOK A MÚLTBÓL: Könyv Ujházy Lászlóról Irta: VASVÁRT ÖDÖN A magyar szabadságharc és a múlt század egyik valóban kiváló magyarját, Ujházy Lászlót odaát hamarosan elfelejtették. Hazáját 1849-ben hagyta el, amikor Komárom, a magyar nemzetvédelem utolsó erőssége megadta magát. A vár körüli kisváros polgári kor­mánybiztosa volt, tehát afféle polgármester, de hamarosan kormányzónak titulálták és az Egyesült Államokban, uj hazá­jában is ezzel a nagyzoló címmel szerepelt, valószínűleg akaratán kívül. Menekülésének érdekes története van. Az osztrákokkal kötött előzetes egyezség alapján a szabad elmenetel és büntet­lenség csakis a katonákra vonatkozott. A veze­tők között Ujházy volt az egyetlen polgárember, Klapka tehát hirtelen, még az egyezség aláírása előtt, őrnaggyá nevezte ki, dacára annak, hogy katona sohasem volt. Mint sárosmegyei birtokos, tekintélyes politikus, annak a megyének lett fő­ispánja. Ismert és méltányolt szónoka volt az or­szággyűlésnek s általában mint elveihez feltétle­nül, minden körülmények között való hűségéről ismerték. Elvhüségben magát Kossuthot is felül­múlta. 54 éves volt, amikor Amerikába került, körül­belül a legidősebb az emigránsok között és igy az akkori felfogások szerint már öreg embernek számított. Hosszú szakálla is öregitette. Amerikai életét természetesen jól ismerjük. Ennek az életnek legfontosabb mozzanata az Io­­wa-i New Buda megalapítása volt, amelyet va­lóságos magyar várossá remélt fejleszteni. Nem A müncheni olimpiász csodaembere, az ameri­kai Mark Spitz, felülmúlt minden várakozási, Spitz összesen 7 aranyérmet nyert, mindegyik győzelme olimpiai és világrekord. Ö az olimpiá­tok történetében az egyetlen versenyző, aki öt­nél több aranyérmet nyert egyetlen olimpiászon. Eddig csak kettén nyertek 5 aranyérmet egyetlen olimpiászon: 1920-ban egy olasz, 1932-ben pe­dig Paavo Nurmi, a finn csodafutó. Saigonból érkezett jelentés közölte: amióta Észak-Vietnam, 5 hónappal ezelőtt megkezdte of­­fenziváját, Nguyen Van Thieu, délvietnami elnök rendeletére, összesen 14,000 személyt (köztük nő­ket és gyermekeket is) tartóztattak le “nemzet­­biztonsági célokból.” Sokan attól tartanak, hogy Thieu diktatúrája olyan helyzetet teremt, hogy Vietnamban lehetetlenné válik a tárgyalás utján való békekötés. A 37 éves Edith Irving, a Hughes-könyvbot­­rány Írójának a felesége, aki maga hamis néven helyezte el a bankban a kiadótól kapott csekket, önként jelentkezett a zürichi rendőrségen és nyomban vizsgálati fogságba került. Az eljárás folyik ellene. Mrs. Irving kommentárja: Bizonyos vagyok abban, hogy tárgyilagos és igazságos tár­gyalást biztosítanak részemre a svájci hatóságok. Bilbaoban (Spanyolország) a baszkok ismét fellázadtak és az utcákon időzített bombákat he­lyeztek el. A rendőrség több mint 100 személyt letartóztatott. Előzőleg a baszk felkelők — állító­lag — megöltek egy rendőrt. ^ az ő hibája volt, hogy az álom szertefoszlott, s ma már csak romantikus emléke él. Több mint száz esztendeje, hogy meghalt Te­xasban, de csak most jelent meg róla egy komoly kutatásokon alapuló élet- és jellemrajz Budapes­ten. A kis könyv L. Gál Éva munkája, amely minden elismerést megérdemel. Ujházy, aki valamikor sárospataki diák volt, a szabadságharc alatt egy szabadcsapatot szerve­zett, amelynek “Ujházy Vadászok” volt a neve. Ő maga, koránál fogva már nem igen lett volna alkalmas háborús szolgálatra, bár azt szerette volna. Polgári kinevezést kapott és egész magyar­­országi élete alatt igy működött. Bátor ellenzéki szónok volt, hangos szavú tiltakozó minden oszt­rák terror ellen. Egy Ízben majdnem felségáru­­lási perbe keveredett. Vallás szerint evangélikus volt, ha nem is nagy templombajáró, de valószí­nűleg Istenhivő ember, aki azonban mégis igy irt egy alkalommal: “Megvallom, — legyen bár előítélet — a papokat mindig utáltam.” A papok alatt bizonyára a dúsgazdag és politikailag is ha­talmas főpapokat értette, akik között azokban az időkben is igen sok túlságosan alázatos hive volt a bécsi kormányköröknek. New budai, majd texasi élete valóságos drá­ma, igazi hősköltemény volt. Semmiféle fárad­ságtól vagy testi munkától sem riadt vissza, hogy a töretlen földdel való küzdelmét megnyerje. Amerikába át tudta hozni egész családját, fe­leségét és nyolc gyermekét, akik híven megosz­tották vele a primitiv élet tömérdek nehézségeit. Alig két év múlva zudult rá a legnagyobb csa­pás: nagyon szeretett felesége az aradi vértanuk kivégzésének második évfordulóján, 1851 október hatodikén meghalt. A hűséges élettárs elveszté­sét nem is tudta kiheverni soha. Amikor Kossuth nevezetes amerikai körútja alatt az amerikai városokat járta, New Budára nem jutott el, főleg azért, mert nem helyeselte Ujházy és társainak letelepedését. Pedig valami­kor nem is sokkal azelőtt, ő maga is foglalkozott azzal a tervvel, hogy az Egyesült Államokon be­lül egy magyar államot szervez. Az Újvilágban nagyon barátságosan fogadták. Vége-hossza nem volt az ünneplésének, Zachary Taylor elnök rendkívül melegen fogadta a Fehér Házban (1850. jan. 15.). Pénzzel is szépen támo­gatták, hogy valahol az.ország szabad földjén le­telepedhessék emigráns társaival együtt. Ebben különösen Washington legtekintélyesebb banká­ra, Corcoran segítette. E'z később sok keserűség forrása is lett Ujházy számára. Egyik levelében igy ir Kossuthhoz: “Támadtak dühös ellensége­im, kik csak járdatapodók maradni és mások szorgalmából hizlaltatni kívánván . . . Egyesek közülök még azt is adván hozzá, hogy a magya­rok mind igazi gentlemanek lévén — nem fog­nának dolgozhatni...” Majd igy folytatja (1850 április): “A gonosz és esztelen részt az tette irányomban merésszé, miképpen jellememet ismerve — jól tudták, hogy a magyar névnek becsülete kedvéért soha sem fognám felfedezni honfitársaim tévedését és bűneit. S igy tűrnöm kellett csendességben roppant méltatlanságokat is . . Az amnesztia után Magyarországon tudta nél­kül képviselőnek jelölték 1869-ben, nem kisebb ember, mint Deák Ferenc ellenében. A választá­son Deák győzött, 214 szavazat többséggel, de ha megválasztották volna, Ujházy akkor sem fo­gadta volna el a mandátumot, mivel semmi szin alatt sem akart visszamenni Magyarországra. Érdekes, amit egy hirtelen híressé lett ma­gyar emigránsról, Koszta Mártonról ir: “Van egy Vasváry Ödön szerecseny asszonya . . . Nagyon restellem, hogy akad magyar ember, aki rabszolgát tartaná. Be hamar fajul el sok ember.” (1956.) A most megjelent -könyv legfontosabb adata az, amely megdönteni látszik azt a meggyökere­sedett adatot, mely szerint Ujházy öngyilkos lett, felesége texasi sírján agyonlőtte magát. Hogy ez az állítás honnan és mikor indult el, azt ma már aligha lehet megállapítani. Gál Éva könyve azon­ban közli Ujházy fiának, Farkasnak, apja halála után három nappal irt levele egy részletét, mely igy hangzik: “Apán 1870, márc. 7-én délután há­rom és fél órakor karszékében kínok nélkül el­aludt örökre. Előzőleg semmi jel, csak testi és lelki gyengeségéről panaszkodott. ..” Hét gyermeke visszatért Magyarországra. Egyedül Klára leánya, aki egy német származá­sú iowai farmer felesége lett, nem ment vissza, hanem Németországba vándorolt férjével együtt. Gál Éva könyve hosszú és alapos kutatások eredménye és igy tévedés aligha van benne. Én csak egyet találtam: az ujbudai telepesek között kétszer is említ egy Jakocs nevű volt huszárka­pitányt. Ilyen nevű ember nem volt köztük. A kö­zölt név a Takács név helytelen elolvasása révén került forgalomba, viselője pedig Takács Ferdi­­nánd huszárkapitány volt, aki később elmebeteg lett. Nagy érdeme a kis könyvnek az a néhány kép, amelyet közöl. Ujházyról nagyon kevés kép ma­radt fenn, a korát ismertető könyvek jóformán sohasem közölték arcképét. A könyvből megis­merjük a fiatal politikus, később a nagyszakállu emigráns, majd a még nagyobb szakállu, hosszu­­haju öreg ábrázatát, aki utoljára feltűnően ha­sonlított a hires amerikai költőhöz, Walt Whit­­manhoz. PARDI ANNA: REGGELENKÉNT... Reggelenként > a szabad égbe ütközöm, merénylet a madarak éneke, nyári közbeavatkozás belügyeimbe. az ablakok kétszárnyu angyalkái fénybe menetelnek, a teremtést visszhangozzák, az egyetemes részvételt s én furfamgok, szekfük, tulipánok adatfeldolgozásával a megmaradásra gyártok ötleteket. H-U-M-O-R j EGY HÁZASSÁG HÁTTERE — Mi ütött beléd, hogy elvetted Jutkát fele­ségül ? — Mert annyira más, mint a többi lány. — Miben más? — Abban, hogy hajlandó volt hozzám jönni... KEZDŐ TISZTVISELŐ Az igazgató igy oktatja a kezdő tisztviselőt: — Végül .még arra hívom fel a figyelmét, hogy nálunk, az irodában nem dohányoznak és nem be­szélgetnek egymással a kollégák. — Értem — mondja a megszeppent fiatalem­ber. — Csak azt nem értem, hogy mit csinálnak egész nap . . . HÁZASSÁGI VICC — összevesztem a feleségemmel s azt mondta, hogy egy hónapig nem beszél velem. — Isteni! Boldog ember vagy! — Csak voltam, öregem, csak voltam. — Miért ? 1 — Mert ma van a harmincadik nap . . .

Next

/
Thumbnails
Contents