Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-03 / 5. szám

6. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, February 3, 1972 Lotte és a herceg drámája Irta: SÁGI PÁL Ismét magyar témát választottak a francia filmesek. Rigó Jancsi és Chimay hercegné után Lipót herceg és egy magyar lány halálosvégü szerelmi történetét akarják film­re vinni. A Rigó-Chimay histó­riában is alapos tévedések csúsz­tak, az új film meséjét meg már a fejetetejére állítják. Márcsak azzal is, hogy Lipót herceget fé­­lig-meddig magyarnak lehet tar­tani, szerelmese azonban nem magyar „pusztaszépség” volt, hanem egy bécsi lány. Igaz, SÁGI PÁL hogy szerelmi történetük Bu­dapesten kezdődött. Szerelmi drámájuk pedig puszta-romantika nélkül is igazi regény. A Száz—Kóburg—Góthai fejedelmi-hercegi család egyik ága meghonosodott Magyarországon. Roppant uradalmak gazdái voltak. Közülük né­hány magyarrá is vált. Fülöp herceg lovassági tá­bornok mint a magyar főrendiház tagja részt vett a közéletben. Sokat utazott és vadászott a világ­ban. „Vadászatok négy világrészben” címmel könyvet írt magyarul és a Magyar Földrajzi Tár­saság megválasztotta fővédnökének. Fülöp her­ceg II. Lipót belga király lányát, Lujza herceg­nőt vette el, akinek a nővére Stefánia, Rudolf trónörökös felesége lett. Fülöp és Lujza házasságából született Szent­­antalon Lipót herceg. Magyar gimnázium magán­tanulója volt, onnan került katonaiskolába. Mi­kor hadnaggyá avatták, magyar huszárezredben szolgált. Mint Lipót belga király unokája, a Burg­­oan egyenrangú uralkodói családból származónak számított, akinek katonai beosztása személyesen hamarosan elvezényelték, majd később már ka­pitányi rangban Bécsbe rendelték. Attól fogva a Lé búr? palotában élt, de szabadságát mindig Ma­gyarországon töltötte. Belfastban (Észak-Írország) egy civil rights felvonulás alkalmával tűzharc tört ki az angol katonák és a felvonulók között. A tűzharcnak 13 halálos áldozata volt és az illegálisan működő Irish Republican Army bosszút esküdött és az angol katonák lemészárlását Ígérte. Az ír Köz­társaság tiltakozásul, viszahivta Donald O’Sul­­livant, angliai nagykövetét, a diplomáciai kap­csolatokat azonban nem szakította meg Angliá­val. A közelmúltban elterjedt a hire annak, hogy a Nixon adminisz.ráció elégedetlen J. Edgar Hoo­­verrel, a Federal Bureau of Investigation igazga­tójául és a novemberi választás után, amennyi­ben Nixon győz, Hoovernak távoznia kell poszt­járól. Agnew alelnök azonban a new yorki Hilton Hotelban tartott beszédében kijelentette: A hir nem felel meg a valóságnak, Hoover addig ma­rad pozíciójában, amíg akar és és ameddig elég egészséges ahhoz, hogy ellássa munkakörét. A Parisban folyó előkészítő vietnami béketár­gyalások északvietnami küldöttségének sajtótit­kára, Nguyan Thanh Lee, célzást tett arra az új­ságírók előtt, hogy egy esetleges vietnami béke­kötés esetén. Észak-Vietnam beleegyeznék ab­ba, hogy Dél-Vietnam megtartsa a már leszállí­tott amerikai fegyvereket, újabb fegyvereket azonban nem kaphat. Bernadette Devlin, 24 éves katolikus képvi­selőnő (Észak-Irország), megtámadta a londoni képviselőházban Reginaid Maudling belügymi­nisztert, a belfasti eseményekre való hivatkozás­sal képmutatónak, gyilkosnak nevezte és három­szor pofonütötte. Alig 20 éves korában a családja messzihang­zó nemzetközi botrányba keveredett. Az édesany­ja, Lujza belga királylány beleszeretett a daliás Mattasich Géza magyar huszárkapitányba és megszökött vele. A családfájára büszke és gőgös Lipót herceg szembefordult az anyjával: — Uralkodói vérből származó embernek ural­kodnia keli magán. Fenséged megszegte a szár­mazásával járó kötelettségeket, nem óhajtom többé látni — írta az édesanyjának, aki szökése után külföldről üzent neki, hogy találkozni szeret­ne vele. Lipót megtagadta az anyját és az már nem is csoda, hogy amikor Ferenc Ferdinánd trón­örökös el akarta venni Chotek Zsófia grófnőt, ő volt a Burgban a legnagyobb ellenzője annak, hogy a Habsburg trónörökös í'angon alul háza­sodjon. Abból az időből előkerült egy levele, amit Bécsből Magyarországra írt egyik arisztokrata barátjának: — Remélem, hogy- Őfelsége eltiltja ettől a házasságtól a trónörököst, mert ha egy kis gróf­­nőcske kerül be a Burgba családtagnak, inkább sohase lássam a megszényenített császári udvart. Ferenc Ferdinánd végül esküvel lemondott arról, hogy jövendőbeli felesége trónra kerüljön, császárnéi-királynéi címet és rangot viseljen, a házasságukból származó gyermekek trónöröklési jogáról is előre lemondott és így Ferenc József savanyú képpel beleegyezett abba, hogy elvegye Chotek Zsófiát. 1910. július lén teljes csendben megtartották az esküvőt. A hercegi kékvérre gő­gös Lipót, a királyi unoka, halálba torkoló szerel­mi drámája is éppen abban az esztendőben kezdő­dött. Azon a télen Budapesten járt. Egy este a Nemzeti Kaszinóban néhány fiatal mágnással fel­­kerekedett és elment egy kicsit szórakozni a du­­naparti Vigadóba ahol aznap bált rendeztek. A sors különös játéka úgy hozta, hogy éppen ak­kor budapesti rokonoknál vendégeskedett Rybics­­ka Henrik bécsi udvari tanácsos lánya, a 18 éves gyönyörű Rybicska Helén, akit bécsi társasági körökben Lotte néven becéztek. Ez úgynevezett jópolgári társaság volt, gazdag kereskedők, ban­károk, magasrangu állami hivatalnokok, egyete­mi tanárok köre, de a Burg természetesen elérhe­tetlen messzeségben állt tőle. Lipótnak megtetszett Lőtte. Táncra kérte. A lány a bemutatkozáskor nem értette az elegáns huszárkapitány nevét, de mire a valccr ütemére a bálterem másik végébe érkeztek, már tudta, hogy ki a táncosa. Ami történt, az inkább csak regé­nyekben szokás: szerelem lett első látásra. Lipót­­ban szenvedélyes szerelem ébredt. A lányra sem maradt hatás nélkül Lipót elegánciája, kedves mo­dora és alighanem a hercegi korona fénye is káp­ráztatta. A barátság Bécsben is folytatódott. Alig fél év múlva Lotte otthagyta a szülői há­zat. Lipót luxuslakást vett neki a Marokkaner Strasse 11 számú házban, Meszlényi Adriáimé ma­gyar színésznő bécsi bérpalotájában. A fiatal lány Lotte von Goltz néven beköltözött a szerelmi fé­szekbe. Lipót csak azt kötötte ki, hogy ne tartson személyzetet. Nem akart idegenekkel találkozni. Lotte nem vezetett háztartást, vendéglőben étke­zett, Gabos József herceg bizalmas magyar ko­mornyikja a Kóburg palotából mindennap átment a Marokkaner Strassera és rendbentartotta a la­kást. Rybicska Helén-Lotte nem “alulról” jött. Pol­gári szemmel nézve tekintélyes társadalmi pozí­ciót hagyott ott, amikor elvált a családjától és hercegi metresz lett belőle. De a szerelmen kívül messzemenő vágyak is megcsillantak előtte: há­zasság egy uralkodó családból származó herceg­gel Vágyai nem is látszottak lehetetlennek. Li­pót gyakran mondotta neki, hogy nem tud nélkü­le élni és azon lesz, hogy feleségül vehesse. A sze­relem kiforgatta régi elveiből. Lotte mellett elfe­lejtette, hogy Mattasich Géza miatt megtagadta az édesanyját és azt is, hogy milyen erélyesen til­takozott Ferenc Ferdinánd rangon aluli házassága ellen. Annál inkább foglalkoztatta azonban a kér­dés a Kóburg családot. Kétségbeesve vették tudo­másul Lipót házassági tervét egy polgári lánnyal. Egyik családi tanács a másikat követte. Igyekez­tek lelkére beszélni Lipótnak. Nem használt. Ke­reken megmondotta, hogy elveszi Lőttet. Végül az első világháború idején kijátszották az utolsó ütőkártyát. Választás elé állították: azonnali szakítás vagy lemondás a hercegi rang­ról és a tiszti rangról. Ezen felül még valamit kö­zöltek vele: a családi tanács kérésére Ferenc Jó­zsef úgy rendelkezett, hogy ha elveszi a lányt és leköszön tiszti rangjáról, kitaszítják a hadsereg­ből, és még közlegényként sem szolgálhat. Lipól. megtört. Megígérte, hogy szakit és beleegyezett abba, hogy a család “finom formában” elintézi a dolgot Lőttével. Csupán azt kérte, intézzék el Fe­renc Józsefnél, hogy kimehessen a harctérre. A család boldog volt. Lotte másnap már le­velet kapott a bécsi városi banktól, hogy sürgős ügyben keresse fel az igazgatót. — Egy ismeretlen személy egymillió arany­koronát helyezett letétbe az ön nevére, az össze­get azon a napon felveheti, amikor Írásban kötele­zi magát, hogy megszünteti kapcsolatait egy bizo­nyos úrral és átköltözik Svájcba, az útlevélről az illető személy gondoskodik — mondotta az igaz­gató. Lotte nem is válaszolt. Szó nélkül faképnél hagyta az igazgatót és sietett haza, hogy levélben kérjen magyarázatot Lipóttól. Mire a Marokkaner Strassera érkezett, megkapta a magyarázatot. A lakásban már várta Gabos József a herceg komor­nyikja és levelet nyújtott át neki. Mindössze két mondatból állt a levél: — Többé nem láthatjuk egymást. Többé ne tárj. A lány Írásban válaszolt, ő is csak röviden irt: — Mégegyszer, utoljára látni akarlak. Ha egy szikrányi érzés van benned, délután 5 órakor jöjj el hozzám. A komornyik elvitte a levelet. Lipót nem tud­ta megtagadni a lány kívánságát. Délután ötkor becsöngetett a lakásba, az utolsó találkozóra. Lot­te a zeneszobába vezette. Ott hirtelen vitriollal telt üveget kapott fel a zongoráról: — Többé nem láthatjuk egymást? Hát ne láss többé! — kiáltotta és a herceg szemei közé zúdította a maró folyadékot, aztán eldobta az üveget, revolvert rántott elő, szivenlőtte magát és holtan bukott a szőnyegre. Lipót a vitrioltól félvakon tántorgott ki a la­kásból a folyosóra. A revorverdörrenésre össze­csődültek a szomszédok. Letámogatták a kapuba és felsegítették az utcán várakozó hintójába. A kocsis a Löw Szanatóriumba vitte. A balszemét azonnal ki kellett operálni. Háború volt, katonai cenzúra működött. Az újságok utasítást kaptak, hogy ne csináljanak “nagy szenzációt” az ügyből. A rendőrség lefog­lalta Lipót és Lotte levelezését, valamint a fény­képeket, amelyek együtt ábrázolták a fiatal párt.. Előkerült Lotte búcsúlevele. Azt kérte, hogy a holttestét vigyék Németországba Janába, ahon­nan a Rybicska-család származott és ott hamvasz­­szák el. Teljesítették utolsó kívánságát. Lipót herceg még félévig élt. Az egész időt a Löw szanatóriumban töltötte, ahol az orvosak igyekeztek megmenteni a másik szemét. Végül úgy döntöttek: nincs más lehetőség, a jobb szemét is ki kell operálni. Elaltatták a műtéthez, de sziv­­gyöngeség lépett fel és Lipót meghalt mielőtt hoz­záfoghattak volna az operációhoz. Teljes csend­ben temették el. Gabos József komornyik, aki leg­jobban ismerte a tragikusvégü szerelem részleteit, 10 holdat kapott Magyarországon a Kóburgok földjéből, hogy hallgasson. ,

Next

/
Thumbnails
Contents