Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-27 / 4. szám

19 oldal MAGYAR HÍRADÓ -f Thursday, Jan. 27, 1972 MAGYAR VÁROSOK: ESZTERGOM Az Árpád-házi királyok egykori székhelye, Esztergom máig megőrizte a letűnt év­századok jónéhány építészi emlékét, sajátos hangulatát. Az immár iparáról is hires 30 ezer lakosú város gazdag évek előtt áll. 1975-ig a düledező [földszintes, egyemelete házak helyén 2-8 szintes épületek­ben ezernél több uj összkom­fortos lakás épül. Rekonstru­álják a városközpont, lebont­ják az egészségtelen lakáso­kat és az uj lakások mel­lett nagyáruházai, iskolát, körzeti orvosi rendelőt emel­nek. Esztergom ma még gyak­ran vízhiánnyal küszködik. A város az elmúlt egy év alatt számos uj kutat furatott. A lakosság és az ipari üzemek egyre fokozódó vízigényét azonban csak a tervbevett Dorog-Esztergom regionális vizmii felépítése után elégít­hetik majd ki. A városfejlesztés azonban gondokkal jár, különösen olyan régi városban, mint Esztergom. A középkori vá­ros alapját a 10-ik század má­sodik felében Géza fejdelem vetette meg.A királyi széhely Budára helyezésével fokozato­san csökkent ugyan a város politikai, gazdasági és társa­dalmi szerepe, művelődési je­lentőségét azonban a későbbi századokban is megtartotta.A humanizmus és a reneszánsz idején a magyar kultúra egyik fellegvára lett. Szerkezeté­ben, épületeiben megőrizte azt ■a nyugateurópai értelemben vett városias jelleget, amely a 13-ik század első feléig itt •alakult ki elsőnek Magyar­­országon. A középkori városból és várból azonban csak kevés az, ami túlélte a századok mú­lását. Romjai a-föld alá ke­rültek, de 2-4 méter mélység­ben fellelhetők. A mai Esz­tergom építése, rendezése köz­ben minduntalan felszínre küldi üzenetét a középkori Strigonium, de még egy má­sik város is — római kori és kelta emlékeivel — az ókori Solva. Ugyanakkor jelen van a. közelebbi mult, a 17-ik-19- ik századból származó épüle­tek és emlékek. A városfej­lesztésnek ilyen körülmények között tulajdonképpen ket­tős feladatot kell megvalósí­tania: egyrészt védenie kell a történeti és művészeti múlt emlékeit, másrészt korszerű városrész kialakítására kell törekednie. Mivel a város bővítése, a rekonstrukciók során elofor­j dúltak negativ jelenségek is, mozgalom indult, hogy a vá­rosfejlesztést mindenképpen kapcsolják össze a műemlék­védelemmel. A Hazafias Nép­front városi bizottsága átfo­góan elemezte a helyzetet és megállapította, hogy különö­sen a háború utáni helyreál­lítások során, — de még az elmúlt években is — több olyan átépítés történt, amely rontotta a városképet. A Népfront által elindított társadalmi mozgalom célja éppen ezért az, hogy össz­hangba hozzák a múlt és a jövő építészeti stílusait és en­nek megnyerjék mind a lakos­ságot, mind az illetékes szer­veket. Elhatározták, hogy sürgősen elkészítik az eszter­gomi műemlékek uj jegyzé­két, műemlékvédelmi albi­zottságot alakítanak és gon­doskodnak megfelelő közvé­lemény kialakításáról. Meg kell ugyanis nyerni a mozga-, lomnak mindazokat, akik ma-' guk is műemléképületben, vagy annak közelében lak­nak. Esztergomban a műemlék­védelem szoros kapcsolatban áll a régészettel, hiszen a múlt számos emléke még ma Gábor Dénes, a Nobel-dijas magyar származású angol tu­dós, nyilatkozatában elmond­ta, hogy a nyugatnémet AGFA Filmipari Müvek az ál­tala kidolgozott holografikus módszer tökéletesítésével a mozifilmek világába is át akarja vinni a háromdimen­ziós vetített képet. * * * — A közelgő Petőfi-év al­kalmából Inssbruckban dr. Mádl Antal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzo­ra, aki jelenleg a bécsi Col­legium Hungaricum igazgató­ja, az innsbrucki egyetem ösz­­szehasonlitó irodalomtudomá­nyi tanszékén “Petőfi Sán­dor és osztrák kortársai” cím­mel számolt be Petőfi mun­kásságáról, valamint a Pe­­tőfi-évvel kapcsolatos ma­gyarországi előkészületekről. * * * Madridban nagy sikerű Bartók-hét volt. A Real Musi­cal helyiségeiben Bartók-em­­lékkiállitást tartottak meg. A Klub Atenaóban decem­ber 8-án Gerardo Gombau, a madridi konzervatórium pro­fesszora tartott előadást Bar­tókról, 9-én pedig ugyancsak az- Atenaóban Augustin Leon sem közismert, vagy régésze­ti feltárásra vár. A város múltja, de még inkább a nem­zet története szempontjából fontos volna például IV. Béla király sírhelyének feltárása. A második honalapító a kró­nika szerint feleségével s egyik fiával a középkori Fe­rences kolostor templomában nyert nyugvóhelyet. A feltá­rás megkezdéséhez azonban megfelelőképpen kell rendez­ni a környéket. Esztergomban több érdekes török-kori em­lék is feltárható, minderre a közeljövőben kidolgozzák a megfelelő terveket. Máig is állnak még a városban érté­kes barokk épületek. Egyiket­­másikat könnyelműen lebon­tásra ítélték. A Népfront most mindent elkövet, hogy ezeket az épületekét meg­mentse. A Hazafias Népfront vá­rosfejlesztési műemlékvédel­mi kezdeményezését a város közönsége nagy megértéssel fogadta és a célok megvalósí­tása érdekében máris megala­kult társadalmi bizottságok Vörösmarty szellemében lát­nak munkához :“A múltat tiszr teld, s a jelent vele kösd a jö­vőhöz !” Ara hegedűművész és Miguel Zanetti zongoraművész adta elő a mester két szonátáját. December 8-án és 9-én a Mad­ridi Teatro Reálban vendég­szerepeit nagy sikerrel a bu­dapesti Bartók-vonósnégyes ugyancsak Bartók-müvekkel. * * Horváth Ödön (Ödön von Horváth), a magyar szárma­zású, ismert iró hetven évvel ezelőtt, 1901. decemberében született, Fiúméban. Ebből az alkallomból Bécsben em­lékkiállítás nyílt. Horváth Ödön drámai napjainkban harminc három évvel halála után, reneszánszukat élik az európai színpadokon. JOBB KÉSÖN. MINT SOHA LONDON. — Az angol is­kolai hatóságok bejelentet­ték, hogy a brit főváros álta­lános iskoláiban 1973. január elsejétől kezdve tilos lesz a nádpálca használata, azaz a vesszőzés és minden más tes­ti fenyítés. A londoni iskolai hatóságok öt éve vitatkoznak e büntetésnem megszünteté­séről. MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK Szálkamentes ponty kite­nyésztésével foglalkoznak a hamburbi Max Plack Állat­tani Intézetben. Eddig mint­egy ezer hallal folytatták a tenyésztési munkát, amely már részleges eredményre ve­zetett. Az eddig kitenyésztett halak húsa kevésbé szálkás, és másfél év alatt kétfontos súlyt érnek el. Az intézet igazgatója, de Christoph Mesk véleménye szerint mint­egy tizezer egyeden át sike­rül elérni a kívánt eredményt. * * * * A neandervölgyi ember nem beszélt. Dr. Ph. Lieber­­man, a connecticuti egyetem kutatója a neandervölgyi ko­ponya rekonstrukciója alkal­mával a koponyaüregeket ta­nulmányozva, és mai, külön­böző életkorú embereknek a konyonájával összehasonlít­va, arra a következtetésre jutott, hogy a neandervölgyi ember koponyájához illeszke­dő gége nem lehetett alkal­mas emberi, artikulált beszéd­re. * * * Egy hamburgi vállalat mű­anyagból törhetetlen lázmé­rőt készített, amely elkerül­hetővé teszi az eltörött üveg­hőmérők okozta gyakori sérü­léseket. A műanyag hőmérő­ben a mérgező higanyt hőre táguló viasz pótolja. A táguló viasszal pontosabban és gyor­sabban lehet mérni, mint a higannyal. Az uj hőmérő nagy mennyi­ségben, sorozatban állítható elő, tehát olcsóbb is lesz,mint a túlnyomóan még kézi mun­kával előállított üveg hőmé­rők. Kórházak számára egy­szeri használat után eldob­­bandő műanyag hőmérőt is készítenek. :Jc # ;J: Apró elemek — mint ismere­tes — hat hónapon áf tartják működésben az igen kicsi rá­­dióleadókat. Dél-Afrikában ilyen rádióleadót szereltek be egy élő orrszarvú szarvába, hogy ily módon megfigyelhes­sék ennek a kiveszőfélben levő állatfaj tásnak szokásait, vándorlásait. A leadott jele­ket két különböző helyen fog­ják fel és igy meg tudják ha­tározni az állat pontos tart­­tózkodási helyét. * * Égy csillagász úgy véli, fel fedezte a Naprendszer tize­dik bolygóját. Az égitestet Zoénak nevezte el, amely Henry Courteen szerint tizen­négy millió kilométerre forog a Nap körül. Eddig úgy tud­ták, hogy a Nap és a Merkur között nincs más bolygó. A bizonyítás — a tudós szerint — 1972-ben az Egyesült Ál­lamokban sikerülne, az akkor ott bekövetkezendő napfo­gyatkozás következtébén. OHAZAI KRÓNIKA Több mint nyolcezren te­kintették meg 36 nap alatt a kaposvári Hippi-Rónai Mú­zeumban Bernáth Aurél gyüj­­teméftyes kiállítását; a somo­gyi születésű művész tárlatá­nak sikeré példa nélkül áll a kaposvári muzeum történeté­ben. •f * * Dús László festőművész ki­állítását november 26-án nyi­tották meg Zalagerszegen, a Képcsarnok bemutatótermé­ben. * * * A Simontornyái Vár Resta­urálását a téli hónapokban is folytatják, az évek óta tartó munka jövőre fejeződik be, s az újjászülető várat a hazai szervezett műemlékvédelem századik évfordulóján akar­ják átadni kulturális és ide­genforgalmi rendeltetésének. % $ Dr. Germanus Gyula pro­fesszort meghivátk az arab Írószövetség damaszkuszi kongresszusára, amelyet de­cember 11-16-a között tartot­tak meg. A professzor szemé­lyesen nem tudott eleget ten­ni a felkérésnek, az arab iro­dalomról szóló előadását vi­szont elküldte a kongresz­­szusra. HUMOR Récetalálkozó zajlik a fe­hér-tói rezei*vátumban. A kanalas-, búvár-, cigány-, fütyülő-, keree- és egyéb ré­cék csaknem mind északeuró­pai országokból érkeztek, szá­muk csaknem húszezerre te­hető. Az idén első Ízben telel­hetnek zavartalanul. Az Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatal ugyanis a Fehéi'-tóte­­rületére nem adott ki vadá­szati engedélyt. :■( $ * Egy lakó, aki közvetlenül a tető alatt lakik, találkozik a háziúrral és haragosan közli vele: — Ez kibírhatatlan; így nem mehet tovább! A tetőn van egy lyuk és ebben az esős időben a szobámban valóságos árvíz van. Ezt már többször közöltem önnel, meddig tart még ez igy? — Most már nem sokáig. A meteorológia szép időt jó­sol .. .

Next

/
Thumbnails
Contents