Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-27 / 4. szám
6. oldal MAßT AR HÍRADÓ Thursday, Jan. 27, 1972 A Scotland Yard diadala Irta: ACZEL BENŐ A newyorki rendőrség jelenti, hogy a Pierreszálloda hat vagy hét főre becsült ékszerrablója ..közül ötöt máris letartóztattak, s az elrabolt ékszerekből egymillió dollár értékű ékszert megtaláltak. A rablótámadás és a banda legtöbb tagjának letartóztatása között mindössze négy nap telt el. A detektivregények sablonja Sherlock Holmes divatba jötte ACZÉL BENŐ óta az, hogy a rendőrség, (miután a regények színhelye a legtöbb esetben -London), — a Scotland Yard megindítja a nyomozást. A Scotland Yard mindenkit meggyanúsít, sőt le is tartóztat, csak a tettest nem. Azt a zseniális magándetektív, Sherlock Holmes (majd Conan Doyle halála óta mások), találja még. Többnyire brilliáiis következtetéssel, vagy rendkívüli emberismeret alapján, vagy olyan nyomot követve, amelyre senki sem gondolt. Legkevésbé persze á" rendőrség, vagyis a Scotland Yard, amelynek emberei együk marhaságot a másik Után követik el. Persze az életben, mint a milliós szállodai ékszerrablás is mutatja, nem egészen igy van. — Mondhatnám, éppen fordítva van. A zseniális . magándetektív csetlik-botlik, és a tettest, vagy tetteseket a kinevetett Scotland Yard fogja el. Ez természetes is. Mert a magándetektív az életben, ha megbízzák, ami súlyos bűncselekmények eseteiben soha nem történik meg, bár diszkrét magánügyekben előfordul, alig tehet egyebet, mint nyomon követ valakit, akinek megfigyelésével megbízták, vagy odaáll a kapuba és nem mozdul, mig a gyárin sitott ki néni lép a házból. Utána esetleg bemegy a házmesterhez és megkérdezi, hogyr melyik lakásban járt az ember és a házmester vagy felel neki, vagy nem. Ezzel a magándetektív körülbelül kimerítette összes lehetőségeit. A közelmúltban, 72 éves korában, otthonában (Cherry Hill, N. Y.) elhunyt Francis Deák, a Rutgers egyetem nemzetközi jogi fakultásának a professzora. Deák professzor a budapesti egyletemen végzett jogot, majd az amerikai Harvard egyetemen is . jogi diplomát kapott. Nemzetközi joggal foglalkozó könyvei és cikkei világszerte ismertek voltak. ' A közeljövőben uj film forgatását kezdik meg Budapesten. A film tárgya a hírhedt Kékszakál! lesz, akinek szerepét Richard Burtorr fogja alakítani, egyik női áldozatának szerepét Amerika dégiszéxibb színésznőjére, Raqüel Welchre, osztottak. Az angolnyélvü film Ősbemutatója Budapesten lesz, magyar nyelvre szinkronizálva. Nixon elnök a kongresszus elé terjesztette a föderális kormány uj kölségvetési tervezetét. Az elnök az 1972-es költségvetési évre 25.5 billió dolláros deficitet jövendöl, számos pénzügyi szakember szerint azonban a valóságos déficit ennél sókkal magasabb lesz. Amennyiben a deficit valóban “csak” 25.5 billió dollár lenne, a Nixon adminisztráció 3 év alatti deficitje összesen 87 billió dollár, amelynél magasabb deficittel csupán a második világháború, alatti FDR adminisztráció dolgozott. Az amerikai Apollo 10 holdhajó szovjet kiállitó-köruton van. A holdhajót, teherautón szállították a Szovjetunión keresztül és ez az útja majdnem kétszer olyan távolságú volt, mint iá9ö(J*es holdutazása. A Scotian Yard — vagyis a rendőrhatóság — lehetőségei végtelenek. Az újságok részletesen leírják a bűntettet, esetig közük, hogy a nyomravezető jutalmat kap, s felhívnak mindenkit, aki a bűntettel összefüggő jeleket észlel, hogy megfigyeléseit közölje a rendőrséggel. Azonkívül nagy setekben, amilyen a Pierre szállodai ékszerrablás volt, kiküld egész sereg detektívet, akik házról-házra, szállodáról-szállodára járnak és mindenesetre könnyebben találnak valami nyomot, mint az egy szál magándetektívet, ha még olyan zseniális is. Rendelkezésére áll a bűnügyi nyilvántartó, ahol, a hivatásős bűnözök arcképei és ujjlenyomatai-fellelhetők. Azonkiv-ül segítenek neki a többi hatóságok is, mint például a jelen esetben az FBI. De legfőképpen segít a Scotland Yardnak az emberi természet.- Az ék .szerrablókat alighanem az egyszerű irigység, adta rendőrkézre, noha a nyomozást irányító' rendőrtisztek eddig csak anynyit hoztak nyilvánosságra, hogy az FBI-t egy. besúgó vezette nyomra. A besúgót pedig rendszerint kevésbé a jutalom lelkesíti, mint inkább az, hogy — mint a régi Pesten mondták volna -egyszerűen nem “gönnol” ekkora zsákmányt a tetteseknek. A besúgó többnyire járatos azokban a körökben amelyek a szóban forgó bűntett előkészitésére és kivitelére képesek, de megzsarolni nem meri őket, mert az életét félti. Ezért fordul a Scotland Yardhoz, kérve, hogy kilétét soha ne árulják el. A Scotland Yard nyomozó módszere pedig nem lehet olyan elegáns, mint a zseniális magándetektíveké. Sherlock Holmes soha sem nyúl senkihez, csak rábizonyítja a tettesre, hogy senkinek sincs olyan hajaszála, mint az, amit az áldozat holttestén találtak s amelyből egész csomó van a tettes fejebubján. Emlékszem egy esetre, budapesti szerkesztő koromból, amikor szabadságomról hazatérve kiderült, hogy lapom távollétemben leleplezett egy rendőrbrutalitást, amelyet volt iskolatársam és jóbarátom, egy magasrangu rendőrtisztviselő követett el. A rendőrségen megveretett két embert, — már elfelejtettem, hogy miért. Azonnal felhívtam a barátomat és mentegetőztem s ö — miközben titkolta, hogy mélyen megbántódott - a következőket mondta: — Az a baj, hogy" ti, újságírók, nem ismeritek a x*endőrmunkát. Ha tízszer annyi rendőr volna Budapesten, mint amennyi van, akkor eszembe sem jutott volna megveretni senkit. De nincs elég rendőr, s ehhez alkalmazkodnom kell. Ha. a nagysága panaszt emel, hogy ellopták a gyémántgyűrűjét, nem küldhetők ki harminc,detektívet, hogy nyomozzák ki a tettest. De kiküldők egyet, aki megpofozza a szobalányt s tiz eset közül kilencben előkerül a gyűrű. A tizedikben nem Ezt a módszert nem helyeseltem, de meg tudtam érteni. De mit .szólt volna rendőrtiszt barátom, ha hallja, hogy a newyorki Scotland Yard nem kutathatott át egy" autót,,, amely kétségkívül az ékszerrablóké volt, mert napokig nem kapott bírói végzést, amely az autó átkutatását engedélyezte volna... ....... V Történelem pongyolában . Madame Récamier; tulajdonképpen Francoise Bemard, akit 15 éves korában vett feleségül a 42 éves Mr. Récamier, gyönyörű szép hölgy volt, s az ő nevét viseli a korunkban már ágydivánnyá szerényedéit fekvőbutor, amelyen heverve J. L. David hires festménye ábrázolta Mme Récamier-t. ...... Staél barórié: pontosabban Anna Louise Germaine Necker Stael-Holstein báróné, kora egyik legszellemesebb asszonya, jeles francia írónő, néha azt képzelte magáról, hogy szép, holott egyáltalán nem volt annak tekinthető. Ült pedig egy Ízben Stael báróné asztalánál, egy" telivér 18-ik századbeli diszlakomán Lalande, a neves csillagász oldalán a háziasszony, másik oldalán Mme Récamier. A csillagász a kor divatjának megfelelően szellemes dupla bókot akart mondani két szomszédnőjének, s szólt eképpen:-é Ó, mily boldog vagyok, hogy itt lehetek a szellem és a szépség fényes csillagai között! Stael bárónét szíven találta az inkább megfelezett, mint megduplázott bók. Éles nyelvvel vágott vissza: — Boldog, mert ő a kettő közül egyik csillagfényével sem büszkélkedhetik. Servious Sulpicius Galba, a Néró halála után, Kr. u. 68-ban trónra került római császár hispániai helytartó korábban egy" nagy lakomán észrevette, hogy egy fontos udvari személyiség nagyon csapja a szelet a feleségének. A komor, szeszélyes, számitó Galba ugv vélte, hogy ez a kapcsolat alkalmilag még hasznára lehet, s mikor a lakomaterem már kiürült, végignyuft trikliniumán — heverőjén — és mély alvást színlelt, alkalmat adva ezzel neje csábítójának a mind hevesebb ostromra. , A párocska a terem távolabbi sarkában pihegett, egy szolga pedig, aki közben halkan besurrant, megpróbálta, hogy a horkoló Galba melletti asztalról elcsenjen egy értékes aranyedényt. Az ősrégi, fukarságáról közmondásos Sulpiciusok nemzetségéből való Galba azonban félig hunyt szempillái között észrevette a tolvajt, s oda sziszegte a megrettent szolgának: — Tökfilkó! Nem neked alszom! TALLÓZÁS: A TELEVÍZIÓ ártalmai Televíziós nézők, vigyázzatok—- óvja a népszerű olasz képes hetilap, a Tempo olvasóit. A. cikk Írója kifejti: akik rendszeresen, sokat üldögélnek a televízió előtt, azokat gyomorfekély; szív működési és érrendszeri zavarok, elhizás, gerincferdülés, véredény-megbetegedés, fejfájás, sőt ritkábban esetleg epileptikus roham is fenyegeti. Az ismeretterjesztő közlemény alapja a közelmúltban Berlinben tartott nemzetközi egészségügyi tanácskozás. Itt Ludwig Demling profeszszor, az emésztőszervi betegségek specialistája elmondta, hogy megvizsgálta, több ezer néző gyomórnedveit és a leletekből kitűnt, hogy’ a gyonior‘ savszint a televíziós élmények — különösen a krimik — hatására aggasztóan emelkedik, ami höszszabb idő után gyomor- és vastagbélfekélyt okozhat. Bebizonyosodott: a német televíziónézők a műsor szemlélése közben gyakorta -isznak sört, rágcsálnak dióbelet. (Mindkettő kalóriatartalma rendkívül magas.)- A müncheni Herbert Schober professzor véleménye: 'A túlzott televiziónézés következménye -esetleg kötőhártya-gyulladás, fokozott rövidlátás, vagy a szem túlzott fárasztása miatti egyéb szembaj. A frankfurti Hans Schoberth ortopéd szakorvos tapasztalata: jobb, ha a televíziónéző ideges, mert akkor műsor közben többször is- feláll, helyzetet változtat,-igy" elkerüli a mind általánosabb “televíziókért” : a hát- és 'vállfájást. Éppen ezért’ helyes, ha egyenes hátú és karfáj u székeken ülve nézik az emberek a műsort, és gyakran elf ordítják tekintetüket a képernyőről, lábukat vízszintes helyzetbe emelik. (Az utóbbi a visszerek pihentetésére javasolt.) Hüllermann és Ruslow doktorok receptje: legjobb, ha a néző a készüléktől mintegy 6—10 láb távolságban és mindig a képernyővel szemben ül. Az ideális távolság kiszámítása: a képernyő magasságát öttel vagy hattal megszorozni. A széknek viszont nem szabad másfél lábnál magasabbnak lenni:
