Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-20 / 3. szám
Thursday, Jan. 20, 1972 MAGYAR HÍRADÓ 11. oldal( VILÁGUNK Premier Londonban.-j a szerző Szibériában A londoni “84-es Színház” elnevezésű szin játszócsoport december havában világpremier keretében mutatta be Andrei Amalrik, a szibériai száműzetésben sínylődő és kicsempészett müvein keresztül ma már világhírű orosz iró két egyfelvonásos színmüvét. A társulat, amely nevét előadásai színhelyétől kölcsönözte: — a színház ugyanis a londoni Margaret utca 84-es számú házában működik —1 megtudta, hogy Amalriknak hat egyfelvonásosa kijutott Nyugatra és az amszterdami Herzen-alapitvány mind a hat darabot eredetiben, tehát orosz nyelven kinyomtatta, hogy ezzel védje és biztosítsa Amalrik szerzői jogait. A londoni társulat a Herzen-a!apitványtól szerezte meg a darabok előadási jogát, az angol nyelvre való fordítás Dániel Weissbort munkája. Amalrikra 1969-ben figyelt fel a világ, amikor első Ízben; Hollandiában, ugyancsak a Herzen-alapitvány kiadásában és orosz nyelven megjelent a “Tuléli-e a Szovjetunió 1984-et?” cimü könyve. A könyv röviddel azután megjelent Angliában is, majd az Egyesült Államokban. Amalrik akkor már végigkinlódott két esztendőt szibériai száműzetésben: 1965-ben, 26 éves korában, mint a társadalomra veszélyes parazitát letartóztatták és kényszermunkára egy szibériai kolhozba száműzték. A vele szembeni eljárás azonban annyira nél-Irta:Ronald Baker jkülözött minden jogi alapot, hogy két évvel később, barátai lankadatlan közbenjárásának eredményére, engedélyezték Moszkvába való viszszatérését. Jóllehet, a “Tuléli-e a Szovjetunió 1984-et?” cimü könyv 1969-ben jelent meg, a szovjet hatóságok 1970 májusáig békén hagyták, 21-én azonban letartóztatták, ügyét Szverdjovszkban tárgyalták, 1.500 kilométerre Moszkvától, minél meszszebb a Moszkvában működő külföldi laptudósitók mozgási körétől: újabb háromévi kényszermunkára ítélték s mint azóta kitudódott: Koijmába szállították, a legkegyetlenebb szovjet táborok egyikébe. Tárgyalása idején jelent meg Angliában az az újabb munkája, amelyet Szibériában töltött két évéről irt: “Kényszerű utazás Szibériába” címmel. Mire a könyv napvilágot látott, tehát az elnémithatatlan Amalrik már újra utón volt Szibéria felé. S most itt van a hat egyfelvonásos, amelyek közül kettőt bemutatott a londoni színház,- az egyiknek cime: “A kis fehér bika története” s a másiké: “Kelet-Nyugat.” “A 84-es szinház” vezetői hoszasan vivódtak fölötte, hogy vajon nem rontanak-e Amalrik helyzetén szinjátékainak bemutatásával? A tragikus igazság azonban az, hogy Amalrik helyzete már aligha lehet rosszabb, 32 éves korában, tönkretett egészséggel, megfosztva minden ! gyógykezeléstől, Szibéria dermesztő klímájában, az internálótábor szörnyű körülméinyei között kínlódik. Moszkvai barátai közvetett utón a szinház vezetőinek tudomására hozták: az előadás szerintük nem ártana, inkább segítene helyzetén, akire a világközvélemény figyel, azzal szemben a hatalom gátlásosabb. A londoni világpremieren a szerző nem jelenhetett meg. Színmüvei bemutatásának talán még hire sem jut el hozzá. GYERMEKNEVELÉS: A SZOKÁSOKRÓL Udvarias, kulturált magatartással senki sem születik. Akit nem szoktattak ahhoz, már gyermekkorában, hegy kopogjon, ha egy idegen lakás, vagy hivatali helyiség ajtaján be akar lépni, vagy adja át ülőhelyét az idősebbnek, hogy ne vágjon mások szavába beszéd közben stb., stb., mindezeket nem teszi. Vég nélkül sorolhatnánk azokat a tulajdonságokat, amelyek az udvarias embert jellemzik. Nem veleszületett igénye az embernek az étkezés előtti kézmosás, a renfl-és tisztaságtartás maga körül. Mindezek a tulajdonságaink a szoktatás, a nevelés eredményeként jönnek létre. Egész magatartásunkat a kialakított jó vagy rossz szokásaink jellemzik, ezért is tartjuk az emberre meghatározónak szokásait. Mit értünk szokáson, mi a szokás jellemzője? Minden olyan cselekvést, amit nem előre meggondolva viszünk végbe, hanem szinte gépiesen szokásnak nevezzük. A szokás nem igényel tehát erőfeszítést és figyelmet. A A bélyegekből hármat is mutatunk: be Nagyon szép motívum bélyegsorozatnak örülhetnek a gyűjtők. A Budapesti Egyetemi Botanikus Kert alapításának 200. évfordulójára jelentetett meg a magyar posta 8 cimlétből álló, virágokat ábrázoló bélyegsorozatot. A 40, 60, 80 filléres, 1,—, 1,20, 2,—, 3,— és 5,— forintos címleteken sorrendben a következő virágok láthatók: Waldsteinpimpó, bromélia, virágzó kő, pusztai meténg, karmin sünkaktusz, kék tündérrózsa, homoki nőszirom és bánsági bazsarózsa. A sorozat első bélyegén, bal oldalon a Botanikus Kert alapítójának, Winteri Jakabnak arcképe látható, fekete-fehér színben. Cziglényi Árpád grafikusművész grafikája alapján készült a sorozat, a virágok eredeti színeiben. Ezért mondjuk azt hogy a szokás tehermentesíti tudatunkat. Mig a megszokott tevékenységünket végezzük, közben képesek vagyunk másra is gondolni. Jellemzője a szokásnak az is, hogy ha elmulasztjuk, hiányérzet lép fel. A mindennapi életben a szokások jelentőségére számos példa mutat. Amihez a gyermeket hozzászoktatjuk, azt minden nehézség nélkül véghezviszi. Tiltakozás nélkül kezet mos, vagy tanulás után összerakja tanszereit. A megszokás kellemessé teszi a gyermek számára az alkalmazkodást. Ha ellenben nem alakítjuk ki a megfelelő szokásokat, akkor minden alkalommal külön rábeszéléssel, meggyőzéssel, vagy éppen büntetéssel tudjuk csak kényszeríteni arra, hogy megfelelően viselkedjék! Az elmondottakból úgy tűnik, hogy a nevelési feladat nagyon egyszerű. Rá kell szoktatni a gyermeket a helyes viselkedésre, és akkor nincs is már többé probléma. A gyerek engedelmes, készséges lesz, és még neki is jó, mert a szokások számára is kellemesek. Ezeket kialakítani komoly, és sok türelmet igénylő nevelési feladat. Nagy figyelmet igényel a szülőtől és a nevelőtől egyaránt. Ahhoz, hogy a jó szokások kialakul j anak, terv szerű nek és rendszeresnek kell lennünk. A gyermek fejlettségi szintjéhez kell mérnünk a feladatokat. Nem kívánhatjuk meg egy kisgyermektől, hogy tisztán, rendesen egyék, ha még az evőeszközt sem tudja kézben tartani. A szoktatás első nagyon fontos feltétele, gyermek már képes legyen a feladat végrehajtására. Emellett a nagyobb gyermeket meg is kell győznünk arról, hogy amit kívánunk tőle, szükséges, helyes. Ez nem nehéz, különösen akkor, ha a szoktatás már kicsi gyermekkorban elkezdődött, és a feladatok mindig egymásra épülnek. Amig kicsi a gyerek, vele közösen teremtünk rendet. Ha minden játékának meghatározott helye van — és ehhez ö már hozzászokott —, akkor, mire már képes egyedül is elrakodni, maga is elteszi a játékait, mert csak akkor érzi jól magát, ha minden a helyén van. Mivel a szokás csak akkor alakul ki, ha többször ugyanolyan feltételek között végzi el a gyermek a cselekvést, rendkívül lényeges, hogy következetesen elenőrizzük: eleget tett-e a feladatának. Mindezek megteremtése következetességet és figyelmet igényel. Nem alakulhat ki a gyermekben a megfelelő szokás, ha mi magunk végezzük el a gyerek helyett a feladatot, mert nincs türelmünk kivárni, mig a gyerek ténykedik, és nekünk folyton biztátgatni kell. Utoljára hagytam a leglényegesebb tényezőt a szokás kialakításánál: az -utánzást. A környezetben élő személyek viselkedését, magatartását, egyszóval szokásait a gyermekek utánozzák, és a megismételt utánzás kialakítja ä szokásformát. Éppen ezért a szülők példája döntő a szokások kialakításánál. Ha mi magunk udvariatlanok, rendetlenek vagyunk.' nehezen érjük el a gyermeknél a helyes magatartási szokások kialakulását. Sok időt, türelmet igényel a szokás kialakítása, de a következetes szoktatásra szánt idő megtérül. A gyermek helyes magatartása, udvariassága érvényesül távollétünkben is, helyt tud akkor is állni, ha a közvetlen irányításra nincs lehetőségünk. dr. Huszka Antónia Hangyák exportra VARSÓ — A legyen és a bolgár erdőgazdasági szolgálat szokatlan kereskedelmi szerződést kötött: Lengyelország Bulgáriába exportál — hangyákat. Kiderült, hogy a legyen hangyák sokkal jobban pusztítják az erdei kártevőket, mint bolgár rovaríársaik. PILINSZKY JÁNOS: GYERMEKKOR Elsüppedek a hóesésben, eltűntem, eltűnők a fiatal intézeti lányok, ligetek, fák, első játszótársaim a fiatal és gyönyörű börtöntöltelékek áhitaíos szemléletében.
