Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-22 / 25. szám
Thursday. June 22. 1972 ____________________________MAGYAR HÍRADÓ __________________ 13. OLDAL KORUNK PROBLÉMÁJA: AZ IPARI KÉMKEDÉS Miután az ipari államok közötti hatalmi viszonyokat messzemenően befolyásolja a technikai fejlődés, napjainkban a kémkedés uj formái jöttek létre. Az ellenfél — s gyakran a szövetségesek — kutatóintézeteinek; és iparának állandó megfigyelése szakmailag specializált hirszerzőszolgálatok segítségével fontosabb lett, mint a külföldi országok fegyveres erőinek felderítése. S hogy aZ adott helyzetben mit jelenthet az ipari kémkedés, bizonyítja Alfred Frauenknecht svájci mérnök esete, aki 200,000 dollárért eladta az izraeli titkosszolgálatnak a francia “Mirage-111.” harci repülőgép “Atar”-hajtómüvének gyártási terveit. Ezt a hajtóművet a Gebrüder- Sulzer AG winterthuri vállalat licenced gyártotta. Ezáltal Izrael 100 millió dollár értékű kutatási eredményt szerzett meg. Ez az ügy nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Izrael Aircraft Industries már egy saját gyártmányú harci repülőgépet próbál ki, amely elektronikus téren ugyan még hiányosságokat mutat fel, gyorsaságban azonban túlszárnyalja a Mirage-gépeket. Megnehezíti az ilyesfajta kémtevékenységek elhárítását az a körülmény, hogy a korszerű fegyver rendszerek, akár repülőgépekről, akár pedig harckocsikról, vagy rakétákról van szó, a különböző speciális üzemekben gyártott alkotóelemek v é g t e rmékei. Ezek közül sok a polgári fogyasztást is szolgálja. Igv például olyan hajtóművek, amelyeknek a kifejlesztése esetleg 350 millió dollárba is kerül, éppen úgy felhasználhatók nagy hatósugarú katonai rakéták, mint a világrü kutatását célzó műholdak számára. Éppen ezért egyre nehezebbé vált az is, hogy világos határokat vonjanak a kémtevékenység és a tudományos információk cseréje köré. Mig a kommunista országok ebből a szempontból rendkívül óvatosak, a nyugati államokban már egyszerűen a műszaki szaklapok értékelései számos fontos ismerethez segíthetnek hozzá. Ezen túlmenően vásárokon és kiállításokon az érdeklődők kíváncsiságuk tárgyát sokszor nyugodtan megfigyelhetik, sőt le is fényképezhetik. A francia titkosszolgálat számításai szerint a párisi repülőgép-kiállítást megtekintő ipari kémek száma eléri a 9000-et. Tény tehát, hogy az egyes országok, még a nyugati szövetségesek is, árgus szemekkel figyelik egymást, miután fegyverkezési iparuk versenyben áll. Egyrészt gyártási tikokat igyekeznek megszerezni, másrészt pedig világosan akarják látni, hogyan haladnak konkurrenseik. 1962 és 1967 között az amerikai titkosszolgálat a francia Sud- Aviation toulouse-i gyárában, ahol a Concorde-ot, állítják elő, kémhálózatot szervezett, amelyet a francia “Sureté Nationale” diszkréten felszámolt. Svájcban nyugati különleges vállalatok tevékenykednek, amelyeknek minden fontos országban piackutatás ürügyén ipari és gazdasági kémei működnek. S bár egymagában elég nehéz az is, hogy az egyes országok megvédjék iparukat idegen országok titkosszolgálataitól, jogilag megoldhatatlan problémát képez megvédésük magáncégek fürkésző tevékenységétől. Hogyan lehet például megakadályozni, hogy egy amerikai cég európai szakembert alkalmazzon, aki olyan kutatási eredmények ismeretének birtokában van, amelyeknek a megszerzése sok millió dollárba kerül? Bonyolítja a helyzetet, hogy gyakran ugyanannak az országnak a magánvállalatai kölcsönösen kikémlelik egymást. Annak érdekében, hogy védelmet biztosítsanak a “'business intelligence” ellen — ez az amerikai szakkifejezés —, az Egyesült Államokban több nagyvállalat létrehozta az “American Society for Industrial Security”-t. Egyébként a legtöbb amerikai nagyvállalat ma már saját elhárítással rendelkezik, s gyakran természetesen saját offenzív hirszerzőszolgálattal is, s ez a példa fokozatosan egyre több követőre talál a nyugat-európai ipari országokban. Az ipari kémkedés a jövőben előre láthatólag nemcsak folytatódik, hanem még intenzivebbé válik. Ez annál is valószínűbb, mert éppen úgy, mint tegnap és ma, holnap sem valószínű, hogy megtalálják annak a módját, hogy ezt a tevéyenységet hatékonyan leküzdjék. Túl nagy a csábítás, hogy kis kockázattal, és ráfordításával nagy előnyöket szerezzenek. Ferdinand O. Miksche PIN-UP BOY NEM LEHET? SAN DIEGO, Calif. — A US 'Navy itteni irodájának egy olyan részlegében, ahol csak nők dolgoztak, a falra szegezték a “Cosmopolitan” nevű folyóiratnak azt a lapját, amelyen Búrt Reynolds, filmszínész meztelen képe volt látható. A Navy parancsnoksága eltávolíttatta a fényképet a falról, a női alkalmazottak viszont memorandumban tették vitássá az intézkedést, kijelentve: ha a férfi katonák szobáinak falán meztelen pinup-girlök fényképe díszeleghet, semmi oka annak, hogy a női alkalmazottak irodájában ne lehessen, meztelen pin-up boy fényképe a falra szegezve.
