Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-22 / 25. szám

MAGYAR HÍRADÓ Thursday, June 22, 1972 HIRES BŰNÜGYEK I AMERIKA ELSŐ NÉGER ELNÖKE AKART LENNI - .. BE GYILKOSSÁGÉRT BÖRTÖNBE KERET (Folytatás) 'Május 14-eciikén, az alko nyati órákban, Donna Fink és Marlene Mahnke, beszállt Donna vörösszinü Camaro autójába és elindult Boca .Ratonból az attól 2 mérföld­­:nyi távolságban levő Fort Lauderdale felé. Mindketten 21 évesek voltak, fehérek és mindketten az Atlantic Uni­versity hallgatói voltak. Nemsokkal indulásuk után — Thompson és Rutrell, egy puskával és egy bajonettel felfegyverkezve, megállította az autót, beszállt a kocsiba és Donnát arra kényszeritette, hogy a közeli erdő széléhez vezesse az autót. Amikor ez megtörtént, a ikét férfi kiparancsolta a lá­nyokat a kocsiból. Ezután Thompson rálőtt a lányokra. Mindkettőt fején találta, — mindketten azonnal meghal­tak. Ezalatt Ben Chaney egy másik autóban ült, körülbelül nggyedmérföldnyi távolság­ban a történtektől és hallotta a két lövést. Most már tehát a három fiúnak egy modern Camaro sportkocsi állott ren­delkezésére. Nemsokkal ezután Rutrell és Thompson, Hardeevilleben (S.C.) bement egy tüzijáté­­fookat árusító üzletbe, Chaney kinn maradt az utcán a ko­csiban. Ezúttal azonban a há­rom vándornak nem volt sze­rencséje. Thompson mindenféle provo­káció nélkül lövöldözni kez­dett az üzletben, az egyik go­lyó halálosan találta el az üz­let tulajdonosát, John Baze­­xnoret, egy másik golyó pedig megesebesitette a segédet, a 16 esztendős John Woodsot. Woods, sebesülése ellenére, előkapott egy vadászpuskát a pult alól és lőtt. A lövés ta­lált: Linzié Thompson holtan rogyott össze. Rutrell azonban kereket oldott, beugrott az üzlet előtt várakozó Camaro autóba és Een Chaneyvel együtt elszá­guldott. A Camaro-t azonban alig egy épülettömbnyi távol­ságra üldözőbe vette egy rendőrautó és rövidesen beér­te. A rendőrök letartóztattaák a két fiút, az autóban össze­sen. 5 lőfegyvert, számos pus­kagolyót, és két bajonettet találtak.-.r Rutrell és Chaney, megle­petésszerűen, készségesen val­lott és a két fiú pontosan megmutatta a rendőröknek azt a helyet, ahol Donna Fink és Marlene Mahnke holttestét megtalálhatták. A két lány hulláját meg is találták, a későbbi rendőror­vosi vizsgálat megállapította, hogy Donna nyilvánvalóan térdelt, amikor a golyó érte. Rutrell és Chaney egybe­hangzóan azt állította, hogy mindegyik gyilkosságot Thompson követte el. A fiuk szerint Thompson azért gyil­kolt, mert öröme tellett az öldöklésben. Linzié Thomp­son, természetesen, nem til­takozhatott a vád ellen, mi­vel már halott volt. A vizsgád lat viszont annyit megállapí­tott, hogy Thompson a Feke­te Párducok nevű négerszer­vezet tagja volt. Ben Chaneyt és Rutrellt elő­ször a south carolinai rablá­sért és gyilkosságért vonták felelősségre, mely a tűzijáté­kokat árusító kereskedésben történt: Chaney azt vallotta, hogy Thompson először csak rabolni akart, később az ő (Ben) tanácsa ellenére vissza­ment az üzletbe és akkor tör­tént a gyilkosság. Egy kizárólagosan nége­rekből álló esküdtszék bűnös­nek találta Rutrellt, akit élet­fogytiglani fegyházbüntetés­re Ítéltek, Ben Chaneyt vi­szont felmentették. Amikor azonban Floridá­ban tárgyalták másik ügyü­ket, Bowes meggyilkolásáért, a helyzet megváltozott: ez alkalommal Rutrellt mentet­ték fel és Ben Chaneyt talál­ták bűnösnek, aki életfogytig­lani fegyházbüntetést kapott. A harmadik ügy, a két fehér diáklány meggyilkolása volt. Rutrell bűnösnek vallotta ma­gát és kapott egy újabb élet­fogytiglani fegyházbüntetést. Ben Chaney viszont elhatá­rozta, hogy harcolni fog és ártatlannak vallotta magát. Erre a tárgyalásra West Palm Beachen került sor, Jo­seph Metzger körzeti biró és 8 fehér és 4 néger esküdt előtt. Chaney védője William Künstler volt, akinek neve or­szágszerte a “Chicagói 7” tárgyalása alkalmával vált ismeretessé. Künstler azt kérte a bíró­ságtól : tiltsa meg annak a vallomásnak az ismertetését, amelyet Ben Chaney, közvet­lenül a letartóztatás után, a rendőrség előtt tett, mert ezt a vallomást Chaney alkotmá­nyos jogainak megsértésével csikarták ki. A tárgyalás előtti, előzetes meghallgatáson, maga Ben ült a tanuk padjára és kije­lentette: letartóztatása után számos alkalommal kérte a rendőröket, engedjék meg, hogy anyjának telefonálhas­son és ügyvédet kérhessen, errevonatkozó kérését azon­ban mindaddig nem voltak hajlandók teljesíteni, amig a kérdésekre nem válaszolt. Ben ezt mondotta: — Egy hekus az csak egy hekus. Különösen egy déli, négergyülölő hekus. Alapjá­ban véve mindegyikük arra törekszik, hogy a letartózta­tottak elitéljék, az igazság nem fontos. Fegyverüket és jelvényüket saját törvényeik érvényesítésére használják. Ha nem beszélek — nem tu­dom, mi történt volna velem. Azért beszéltem, mert nem, akartam meghalni. David B 1 u d w o r t h, he­lyettes államügyész kérdése: — Tisztességesen viselked­tek magával ? Ben Chaney válasza: — Senki sem ütött meg, senki sem rúgott meg és sen­ki nem köpött le. Metzger biró, még néhány tanú meghallgatása után, úgy döntött, hogy megenge­di Ben Chaney rendőrség előtt tett vallomása részlete­inek ismertetését a tárgyalá­son, de csak azokat a részle­teket lehet ismertetni az es­küdtek előtt, amelyek a két diáklány meggyilkolására vo­natkoznak. A tárgyaláson, melyen Ben Chaney nem tanúskodott sa­ját védelmében, ismertették a rendőrségen tett vallomá­sát, amelyet annakidején hangszalagra vettek fel. A vád képviselője arra hi­vat k o z ott záróbeszédében, hogy Florida állam törvényei szerint, minden személy, aki olyan rablásban vesz részt, ahol valakit megölnek, előre megfontolt szándékkal elkö­vetett gyilkosságban bűnös. Künstler arra hivatkozott védőbeszédében, hogy Ben Chaney senkit sem rabolt ki és senkit sem gyilkolt meg. — Ben Chaney, nem meg­felelő emberekkel találkozott a nem megfelelő időpontban »«nnmnmn'»niiiiiiininiimnmu>nniiiiintnnHiniiimniniimmnnimHHnmimiini»'i,n»', 3 Kiirthy Miklós: I KRÓNIKA I Sl~-_______________=J A múltkoriban az ABC ne­vű televíziós hálózat ismét Iközvetitette “Hollywood: The Dream Facto­ry” cirnü mű­sorát. Másod­szor is végig­néztem, mert nem voltam bi­zonyos abban, hogy az első ítélete*" met most is Kürfhy Mildős egyet fogok éí-teni. S kiderült, hogy vélemé­nyem most 3em változott — ami korántsem jelenti azt, hogy bárkire is rá szeretném erőszakolni a véleményemet. ügy tűnik, előttem, hogy a legnagyobb hollywodi sztá­rok ma már kissé iigyefo­­gyottan, korszerűtlenül hat­nak. Greta Garbo szerelmi je­leneteit ma másképpen ját­szanak a színésznők, több rea­litással, több emberiességgel, kevesebb szemforgatással és kevesebb színpadiassággal. Wallace Beery egy-egy mozdulata mögött igazi szív érződik, ennél azonban tok­kai többször érezzük játéká­ban a felesleges theatralitást. Clark Gable, a nők egykori, feliilmulhatatlan halványa— úgy hiszem — nem tudna megmérkőzni a mai, sókkal iskolázottabb, sokkal intelli­gensebb, fiatal színészekkel. Sorolhatnók a példákat to­vább, a lényeg azonban az, hogy mai szemmel nézve ön­magunk is kicsit együgyünek tűnünk, hiszen akkoriban ma­gunk is lelkesedtünk ezekért a sztárokért, akiknek játéka ma már idegenszerünek és kezdetlegesnek tűnik előt­tünk. Az évtizedek folyamán mi magunk is megértünk, kinőt­tünk saját Ízlésünk gyerek­cipőjéből. Bölcsebbé, tapasz­taltabbá és persze, enervál­­tabbá váltunk. Emberibbek lettünk . . . természetes ,hogy színészeink is emberibbek let­tek. S mégis . . . ennek ellenére is . . . szivfájditó volt látni ezeket a régi film-kivágáso­kat. Szivfájditó volt látni, mert hiszen Greta Garbo, Clark Gable és Wallace Beery mi magunk voltunk, grandió­zus álmokkal, tele színpadi­assággal, szent imentalizmus­­sal . . . együgyüek és fiatalok voltunk . . . s Garbo, Beery, Gable és a többiek letünté­­vel egykori önmagunk is megsemmisült . . . akkor még igazán tudtunk sirni és ne­vetni, akkor még igazán tud­tunk és mertünk együgyüek. és színpadiasak lenni . . . . . . ma már csak bölcsek, tapasztaltak és enerváltak . . . és boldogtalanok vagyunk... George Wallace kormányzó felesége: Cornelia. — mondotta Künstler. Az esküdtek azonban bű­nösnek találták Ben Chaneyt, de kegyelemre ajánlották. A bíróság életfogytiglani fegy­házbüntetésre ítélte. Ez Ben Chaney második életfogytig­lani fegyházbüntetése. A két életfogytiglani bün­tetést egymásután kell leszol­gálnia, tehát mindkét szabad­lábra helyezési időt ki keli várnia, ha egyáltalában sza­badlábra helyezik. Bén Cha­ney tehát mindenképpen idős ember lesz, amikor ismét sza­bad lesz — ha egyáltalában, megéri. S ezzel voltaképpen befeje­ződött egy olyan néger fiú­nak az élete, aki az Egyesült Államok első fekete elnöke akart lenni — és talán lett is volna, ha nem találkozik a. meg nem felelő embereikkel, a. meg nem. felelő időpontban. . (Vége) i

Next

/
Thumbnails
Contents