Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-22 / 25. szám

MAGYAR HÍRADÓ

Thursday, June 22, 1972

HIRES BŰNÜGYEK I

AMERIKA ELSŐ NÉGER ELNÖKE AKART LENNI - .. BE GYILKOSSÁGÉRT BÖRTÖNBE KERET

(Folytatás)

'Május 14-eciikén, az alko nyati órákban, Donna Fink és Marlene Mahnke, beszállt Donna vörösszinü Camaro autójába és elindult Boca .Ratonból az attól 2 mérföld:nyi távolságban levő Fort Lauderdale felé. Mindketten 21 évesek voltak, fehérek és mindketten az Atlantic University hallgatói voltak.

Nemsokkal indulásuk után — Thompson és Rutrell, egy puskával és egy bajonettel felfegyverkezve, megállította az autót, beszállt a kocsiba és Donnát arra kényszeritette, hogy a közeli erdő széléhez vezesse az autót.

Amikor ez megtörtént, a ikét férfi kiparancsolta a lányokat a kocsiból. Ezután Thompson rálőtt a lányokra. Mindkettőt fején találta, — mindketten azonnal meghaltak.

Ezalatt Ben Chaney egy másik autóban ült, körülbelül nggyedmérföldnyi távolságban a történtektől és hallotta a két lövést. Most már tehát a három fiúnak egy modern Camaro sportkocsi állott rendelkezésére.

Nemsokkal ezután Rutrell és Thompson, Hardeevilleben (S.C.) bement egy tüzijátéfookat árusító üzletbe, Chaney kinn maradt az utcán a kocsiban. Ezúttal azonban a három vándornak nem volt szerencséje.

Thompson mindenféle provokáció nélkül lövöldözni kezdett az üzletben, az egyik golyó halálosan találta el az üzlet tulajdonosát, John Bazexnoret, egy másik golyó pedig megesebesitette a segédet, a 16 esztendős John Woodsot. Woods, sebesülése ellenére, előkapott egy vadászpuskát a pult alól és lőtt. A lövés talált: Linzié Thompson holtan rogyott össze.

Rutrell azonban kereket oldott, beugrott az üzlet előtt várakozó Camaro autóba és Een Chaneyvel együtt elszáguldott. A Camaro-t azonban alig egy épülettömbnyi távolságra üldözőbe vette egy rendőrautó és rövidesen beérte.

A rendőrök letartóztattaák a két fiút, az autóban összesen. 5 lőfegyvert, számos puskagolyót, és két bajonettet találtak.-.r Rutrell és Chaney, meglepetésszerűen, készségesen vallott és a két fiú pontosan megmutatta a rendőröknek azt a helyet, ahol Donna Fink és Marlene Mahnke holttestét megtalálhatták.

A két lány hulláját meg is találták, a későbbi rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy Donna nyilvánvalóan térdelt, amikor a golyó érte.

Rutrell és Chaney egybehangzóan azt állította, hogy mindegyik gyilkosságot Thompson követte el. A fiuk szerint Thompson azért gyilkolt, mert öröme tellett az öldöklésben. Linzié Thompson, természetesen, nem tiltakozhatott a vád ellen, mivel már halott volt. A vizsgád lat viszont annyit megállapított, hogy Thompson a Fekete Párducok nevű négerszervezet tagja volt.

Ben Chaneyt és Rutrellt először a south carolinai rablásért és gyilkosságért vonták felelősségre, mely a tűzijátékokat árusító kereskedésben történt: Chaney azt vallotta, hogy Thompson először csak rabolni akart, később az ő (Ben) tanácsa ellenére visszament az üzletbe és akkor történt a gyilkosság.

Egy kizárólagosan négerekből álló esküdtszék bűnösnek találta Rutrellt, akit életfogytiglani fegyházbüntetésre Ítéltek, Ben Chaneyt viszont felmentették.

Amikor azonban Floridában tárgyalták másik ügyüket, Bowes meggyilkolásáért, a helyzet megváltozott: ez alkalommal Rutrellt mentették fel és Ben Chaneyt találták bűnösnek, aki életfogytiglani fegyházbüntetést kapott. A harmadik ügy, a két fehér diáklány meggyilkolása volt. Rutrell bűnösnek vallotta magát és kapott egy újabb életfogytiglani fegyházbüntetést. Ben Chaney viszont elhatározta, hogy harcolni fog és ártatlannak vallotta magát.

Erre a tárgyalásra West Palm Beachen került sor, Joseph Metzger körzeti biró és 8 fehér és 4 néger esküdt előtt. Chaney védője William Künstler volt, akinek neve országszerte a “Chicagói 7” tárgyalása alkalmával vált ismeretessé.

Künstler azt kérte a bíróságtól : tiltsa meg annak a vallomásnak az ismertetését, amelyet Ben Chaney, közvetlenül a letartóztatás után, a rendőrség előtt tett, mert ezt a vallomást Chaney alkotmányos jogainak megsértésével csikarták ki.

A tárgyalás előtti, előzetes meghallgatáson, maga Ben ült a tanuk padjára és kijelentette: letartóztatása után számos alkalommal kérte a rendőröket, engedjék meg, hogy anyjának telefonálhasson és ügyvédet kérhessen, errevonatkozó kérését azonban mindaddig nem voltak hajlandók teljesíteni, amig a kérdésekre nem válaszolt.

Ben ezt mondotta:

— Egy hekus az csak egy hekus. Különösen egy déli, négergyülölő hekus. Alapjában véve mindegyikük arra törekszik, hogy a letartóztatottak elitéljék, az igazság nem fontos. Fegyverüket és jelvényüket saját törvényeik érvényesítésére használják. Ha nem beszélek — nem tudom, mi történt volna velem. Azért beszéltem, mert nem, akartam meghalni.

David B 1 u d w o r t h, helyettes államügyész kérdése:

— Tisztességesen viselkedtek magával ?

Ben Chaney válasza:

— Senki sem ütött meg, senki sem rúgott meg és senki nem köpött le.

Metzger biró, még néhány tanú meghallgatása után, úgy döntött, hogy megengedi Ben Chaney rendőrség előtt tett vallomása részleteinek ismertetését a tárgyaláson, de csak azokat a részleteket lehet ismertetni az esküdtek előtt, amelyek a két diáklány meggyilkolására vonatkoznak.

A tárgyaláson, melyen Ben Chaney nem tanúskodott saját védelmében, ismertették a rendőrségen tett vallomását, amelyet annakidején hangszalagra vettek fel.

A vád képviselője arra hivat k o z ott záróbeszédében, hogy Florida állam törvényei szerint, minden személy, aki olyan rablásban vesz részt, ahol valakit megölnek, előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságban bűnös.

Künstler arra hivatkozott védőbeszédében, hogy Ben Chaney senkit sem rabolt ki és senkit sem gyilkolt meg.

— Ben Chaney, nem megfelelő emberekkel találkozott a nem megfelelő időpontban

»«nnmnmn'»niiiiiiininiimnmu>nniiiiintnnHiniiimniniimmnnimHHnmimiini»'i,n»',

3 Kiirthy Miklós:

I KRÓNIKA I

Sl~-_______________=J

A múltkoriban az ABC nevű televíziós hálózat ismét Iközvetitette “Hollywood: The Dream Factory” cirnü műsorát. Másodszor is végignéztem, mert nem voltam bizonyos abban, hogy az első ítélete*" met most is Kürfhy Mildős egyet fogok éí-teni.

S kiderült, hogy véleményem most 3em változott — ami korántsem jelenti azt, hogy bárkire is rá szeretném erőszakolni a véleményemet.

ügy tűnik, előttem, hogy a legnagyobb hollywodi sztárok ma már kissé iigyefogyottan, korszerűtlenül hatnak. Greta Garbo szerelmi jeleneteit ma másképpen játszanak a színésznők, több realitással, több emberiességgel, kevesebb szemforgatással és kevesebb színpadiassággal.

Wallace Beery egy-egy mozdulata mögött igazi szív érződik, ennél azonban tokkai többször érezzük játékában a felesleges theatralitást. Clark Gable, a nők egykori, feliilmulhatatlan halványa— úgy hiszem — nem tudna

megmérkőzni a mai, sókkal iskolázottabb, sokkal intelligensebb, fiatal színészekkel.

Sorolhatnók a példákat tovább, a lényeg azonban az, hogy mai szemmel nézve önmagunk is kicsit együgyünek tűnünk, hiszen akkoriban magunk is lelkesedtünk ezekért a sztárokért, akiknek játéka ma már idegenszerünek és kezdetlegesnek tűnik előttünk.

Az évtizedek folyamán mi magunk is megértünk, kinőttünk saját Ízlésünk gyerekcipőjéből. Bölcsebbé, tapasztaltabbá és persze, enerváltabbá váltunk. Emberibbek lettünk . . . természetes ,hogy színészeink is emberibbek lettek.

S mégis . . . ennek ellenére is . . . szivfájditó volt látni ezeket a régi film-kivágásokat. Szivfájditó volt látni, mert hiszen Greta Garbo, Clark Gable és Wallace Beery mi magunk voltunk, grandiózus álmokkal, tele színpadiassággal, szent imentalizmussal . . . együgyüek és fiatalok voltunk . . . s Garbo, Beery, Gable és a többiek letüntével egykori önmagunk is megsemmisült . . . akkor még igazán tudtunk sirni és nevetni, akkor még igazán tudtunk és mertünk együgyüek. és színpadiasak lenni . . .

. . . ma már csak bölcsek, tapasztaltak és enerváltak . . . és boldogtalanok vagyunk...

George Wallace kormányzó felesége: Cornelia.

— mondotta Künstler.

Az esküdtek azonban bűnösnek találták Ben Chaneyt, de kegyelemre ajánlották. A bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. Ez Ben Chaney második életfogytiglani fegyházbüntetése.

A két életfogytiglani büntetést egymásután kell leszolgálnia, tehát mindkét szabadlábra helyezési időt ki keli várnia, ha egyáltalában szabadlábra helyezik. Bén Chaney tehát mindenképpen idős ember lesz, amikor ismét szabad lesz — ha egyáltalában, megéri.

S ezzel voltaképpen befejeződött egy olyan néger fiúnak az élete, aki az Egyesült Államok első fekete elnöke akart lenni — és talán lett is volna, ha nem találkozik a. meg nem felelő embereikkel, a. meg nem. felelő időpontban. .

(Vége)

i