Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-08 / 23. szám
Thursday. June 8, 1972 MAGYAR HÍRADÓ 15. old*l ' EZ IS MAGYAR TÖRTÉNELEM: AZ ELSŐ REPÜLŐGÉP RAB LäS Akármilyen hihetetlenül hangzik is, tény, hogy a világ első repülögépeltéritése magyar vonatkozású. Ferenc József halála után, 1916-ban Habsburg Károly osztrák császárrá és magyar királlyá koronáztatta magát. A forradalom azonban lemondásra kény szeri tette. Svájcban telepedett le. A Tanácsköztársaság bukása után a magyar legitimisták mindent elkövettek, hogy alkalmas időben ismét trónra segítsék. A kül- és belpolitikai helyzet következtében ezt csak a Trianonban aláirt békeszerződés után látták megvalósít hatónak. Az 1921. husvétján végrehajtott királypuccsikisérletük nem sikerült. A világ első repülőgéprablására a második királypuccs-kisérlet alkalmával került sor. Miután világossá vált, hogy Horthyék a hatalmat Károlynak békésen nem adják át, a legitimisták úgy döntöttek, hogy Horthyt katonai erővel kell lemondásra kényszeríteni. A terv szerint Károlyna'k váratlanul és titokban kellett Nyugat-Magyarországra érkeznie. A királyhü parancsnokok által már ott állomásozó, valamint erre a célra meghívott katonai erőket a király feleskette volna és hadseregével vasúton bevonult volna Budapestre. Az elképzelés szerint a meglepetésszerü akciónak véráldozat és ellenállás nélkül kellett lebonyolódnia. Ahhoz azonban, hogy mindez “titokban” és “váratlanul” történhessék, a legkorszerűbb közlekedési eszköz kellett. A magyar legitimisták vezetői tehát két pilótájukat, Alexay főhadnagyot és Fekete századost kész tervvel Svájcba küldték a volt király magyarországi repülőutjának előkészítésére. A pilóták megállapították, hogy Svájcban a célnak megfelelő gépet vásárolni nem lehet. Viszont tudomásukra jutott, hogy a svájci Dübenclorf repülőterén egy hosszabb utazásra alkalmas, zártkabinos Junkers F-13 tipusu repülőgép állomásozik. E'z a géptípus az akkori idők legkorszerűbb repülőgépének számított. Szakított az addig uralkodó konzervatív technikai elvvel. A világ első fémből készült utasszállító repülőgépe volt*. Mintapéldánya 1919 elején készült el a Junkers-cég dessaui üzemében. A gép berepülési adatai teljes mértékben igazolták a tervezők elképzeléseit. A két magyar repülőtiszt megtudta, hogy a svájci repülőtéren állomásozó gép tulajdonjoga rendezetlen. A Junkers-müvek ugyanis az uj gépet az “Ad Astra” nevű svájci légiforgalmi társaságnak ajánlotta fel megvételre. Hosszabb kipróbálásra és — vétel esetén - a társaság pilótáinak kiképzésére a gépet, illetve a gyár pilótáját, Zimmermann főhadnagyot küldte Svájcba azzal, hogy amig a gép árát ki nem fizették, annak irányítását másnak át nem engedheti. A társaság tulajdonbavételig a jármű használatáért bérleti dijat fizetett a Junkers-müveknek. Alexay és Fekete megnyerte céljának Zimmermannt. A pilóta vállalta, hogy Károlyt, feleségét, valamint Boroviczényt, a volt uralkodó személyi tanácsadóját és a két pilótát a repülőgéppel Magyarországra szállítja. Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy a legitimisták a gép árát helyezzék letétbe Svájcban. A megállapodás után hozzáláttak tervük kivitelezéséhez. Az Ad Astra légiforgalmi társaság azonban közben a gépet már megvásárolta, azt felség- és lajstromjelzéssel látta el és már a vételár átutalása is folyamatban volt. Ilyen előzmények után a puccsisták a Junkersgépet egy svájci belföldi utazás ürügyével a társaságtól kibérelték és — a terveiknek megfelelően — több órás repülés után, a Sopron melletti Bénesfalván, a Cziráky grófok birtokán értek földet 1921 október 21-én. A világ első gépeltérítésének hire futótűzként trejedt el Svájcban. A Budapesti Hírlap 1921 október 21 -i száma svájci közlés alapján beszámolt az eltűnt repülőgépről. Tájékoztatta olvasóit, hogy a Svájci Távirati Iroda a repülőgép Dübendorfból történt elindulásával kapcsolatban a következő részletekről értesült: “Az Ad Astra légiforgalmi társaságnál szerdán négy jegyet rendeltek Genfbe és vissza repülésre. A jegyeket kifizették és a repülésre a CH—59 számú Junkersgépet jelölték ki. A repülőgép csütörtök déli 12 óra tájban indult. A gépbe azonban nem négy, hanem öt személy szállott be, akik két automobilon érkeztek. .Az utasok arcát nem lehetett felismerni. A gép pilótája egy Zimmermann nevű külföldi ember volt, aki a Német Repülőgép Társaságtól azt a megbízást kapta, hogy mindaddig maradjon Dübendorfban, mig az Ad Astra társaság a gépet át nem vette. Az Ad Astra társaság Dübendorfból indult gép hollétéről szombatig nem kapott értesítést, ezért az ügyről a svájci szövetségi tanács repülőhivatalánál jelentést tett.” Miközben a légijármü tartózkodási helyére vonatkozólag Svájcban a teljes bizonytalanság uralkodott, a gép kitünően vizsgázott; Dübendorf repülőteréről 12 óra 14 perckor szállt fel és 3500 méter magasságot tartva 4 óra 02 perckor ereszkedett le Magyarországon a kijelölt ponton. Habsburg Károly és felesége, Zita számára a katonai puccs — mint ismeretes — vereséggel végződött, s ez a vereség a Habsburg-restauráció végleges csődjét jelentette. E történelmi epizódból igen értékes emléket őriz a budapesti Közlekedési Muzeum. Horthyék a repülőgépet lefoglalták és vonaton Budapestre szállíttatták. A rendszer dokumentálni akarta győzelmét, de ezért nem ártott a már harcképtelenné tett király mítoszát is ápolni. Ezt a célt szolgálta, hogy még a meghiusitott puccs évében a Nemzeti Lovardában kiállították “Károly király repülőgépét”, amelyet 10 koronás belépődíj ellenében nagyszámú közönség nézett meg. Végül a kormány úgy döntött, hogy a teljesen uj gépet nem engedi használni, hanem megőrzésre a Közlekedési Múzeumnak adja át. A második világháborúban a Közlekedési Muzeum gyűjteményének jelentős része, köztük szinte valamennyi repülőgép megsemmisült. A véletlen folytán a Junkers F-13, a királypuccs légijármüve, viszonylag igen csekély károsodással vészelte át a világégést. A megmentett gép a muzeum gyűjteményének féltve őrzött darabja. IN MEMÓRIÁM: MÁRIA FŐHADNAGY Ez év május 30-án volt nyolcvan éve, hogy meghalt Lebstück Mária, a 48-as magyar szabadságharc legendás katonája. Zágrábban született (1830, aug. 15-én) jómódú kereskedőcsalád leányaként. A bécsi forradalom idején a császárváros úgynevezett jogászcsapatába állt, végigküzdötte mind a márciusi, mind az októberi forradalmat. A barrikád-harcokban is résztvett, s ezek egyikében bal arcán sebet kapott. A bécsi forradalom leverése után Magyarországra menekült, belépett a német légióba, ahol általánosan csak “Károly vadászként” emlegették. Ebben a minőségben résztvett a branyiszlói ütközetben, a szabadságharc legfényesebb haditetteinek egyikében, amely — 1849 február elején — megnyitotta az összeköttetést Görgey serege és a felső-tiszai csapatok között, s ezáltal az egyesitett magyar seregek megvívhatták a győzelmes tavaszi hadjáratot. Lebstück Mária ott volt az egyik legvéresebb ütközetben, a kápolnai csatában, ahol két német vértest lelőtt. Dembinszky még a csatatéren hadnaggyá léptette elő. Ugyanebben a csatában azonban ő is megsebesült: fején kapott kardvágást. Amikor felépült, a Miklós huszárok közé sorozták, ahol főhadnagyi rangot kapott. 1849-ben férjhez ment Jónák József tüzérőrnagyhoz, s vele együtt résztvett Buda ostromában is. A szabadságharc bukása után elitélték, s az aradi várbörtönben töltött hat hónapot. Özvegyen maradva fiával együtt Újpestre költözött, elhagyatva, elfeledve, nagy nyomorban élt. Sorsa csupán akkor javult, amikor az országos honvédegylettől havi 25 forint kegydijat kapott. Később másodszor is férjhez ment Pasch Gyula festőhöz. Küzdelmes, sok romantikus színfolttal gazdag életét 1892 május 30-án fejezte be Újpesten. Emlékiratait Hegyaljai Kiss Géza költő rendezte, Jókai emlékezetesen szép cikket irt róla a Pesti Hírlap 1892. évfolyamának egyik vasárnapi számában. Halálának 50. évfordulóján, 1842- ben mutatták be a Mária főhadnagy cimü nagysikerű operettet, amelyben Huszka Jenő örök emléket állított a magyar szabadságharc hőslelkü asszonyának, Lebstück Máriának. Á VATIKÁN KERTJE A Vatikán eddig zárt kertjét megnyitották a nagyközönség előtt. — A teraszos kert a Szent Péter bazilika mögött, a Cortile del Belvedere-től keletre, a Monte Vaticanon található. Központja a Cosino del Papa: a pápa vatikáni pihenőhelye. Az épület előtti nagyobb térségből — a régi reneszánsz kertek mintájára — sugárszerüen ágaznak szét az utak. A képtárnál levő rész kör és négyszög alakú virágágyások diszitik. A VIII. Ince pápa építette Belvedere szervesen kapcsolódik a kertkomplexumhoz. — 1510-ben II. Gyula pápa óhajára a kert első formáját Bramante olasz festő, mérnök reneszánsz stílusban tervezte. Később többször is átalakították. A mértani formában nyírt .növényeket kicserélték. Az újonnan ültetett bokor és facsoportok áttekinthetőek, s a virággruppok reprezentatívak. A bejárat a kettős körlépcsőnél, az Ingresso mellett van. Innen gyalog vagy liften juthat a látogató a teraszszerü nagy udvarra, majd a tulajdonképpeni vatikáni kertbe. (A Museo Pio-Clementino lépcsőházából pedig a Belvedere belső udvarába mehet.) — A kert a Vatikánváros egynegyede. Itt kapott helyet a rádió-adóállomás, a vasútállomás, a csillagvizsgáló. A széles utakon autóbuszok is közlekedhetnek. Mindenütt virágok: narancssárga Leonotus Leonorisok, dáliák, sötétzöld és tarka levelű trópusi cserjék. A legmagasabb rész, a legfelső terasz nevezetessége a rosarium (rózsákért) szökőkuttal. A középső teraszt téglalap alakú bukszusok, bokornövények diszitik, és pineák, különleges fenyők, leanderfák szegélyezik. 1972 áprilisig a kertészeken kivül a vatikáni kertben csak a pápa közvetlen környezetének személyiségei tartózkodhattak. l'JHAZY LÁSZLÓ: ... ÉS EMBEREKRŐL Hevernek hanyatt, 1 haláluk előtt, árnyékuk alatt * i a kövek, i kövek, ! és kövek. H Bűnök, lázak hűvöséből i sebek sikoitanak. n Kövek, mint a kövek, — ~i kik ütnek, H kik összetörnek: világit a Nap. 1
