Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-08 / 23. szám
12. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, June 8. 1972 MAGYAR VIDÉK SZIGLIGET SZÉPSÉGÉI HÍREK AZ UTÓDÁLLAMOKBÓL Ahol a Balaton északi partját kisérő hegyek az Örsi- Leggvel végződnek és a Tapolcai-medence széles öble a Balaton-Felvidék nyugati szárnyába nyúlik, ott terül el egyik legbájosaibb vidéke, a Szigligeti-dombság. E táj szépségeit már Kisfaludy Sándor is megénekelte, Eötvös Károly pedig elragadtatásában “a világ legszebb vidékének” nevezte. E hegyekkel tarkított síkság tóparti részeit régebben, magas vízálláskor elöntötte a Balaton. Mocsárlápos lapályok alakultak igy ki, amelyeket bereknek nevezett a balatoni ember. A Szigliget nevet először egy 1211-ben kiadott királyi adománylevél említi. Ez az elnevezés pontosan megfelel a Jápos öbölbe félszigetként nyúló tájnak, hiszen a “szeg”, “szög” éket, a “liget” meg riíkás erdőt, berket jelent. A mintegy 10 kilométer kerületű, domborzatilag rendkívül változatos, Szigligetidombság nyugaton a Tapolca szabályozott ,nyárfasor szegélyezte medréhez simul, és keletről a szintén szabályozott Eger-viz völgyére ereszkedik^' A Tapolcai-medence lapályából szigetszerűen kiemelkedő dombság legmagasabb pontja a 243 méter magas Kámonkő. A beöblösödő Aranykagyló — a tóparthoz lefutó, keskeny, kukoricatáblákkal és szőlőkkel tarkított szépséges völgy — nyugati oldalán ugyancsak a dombságnak egy magasabb pontja található: a 182 méter magas Óvár, amelyen egykor valószínűleg római őrtorony, később középkori erőd magasodott. (Óvárt a köznyelv Királyasszony szoknyája vagy Királyné szoknyája néven is emlegeti, krinolinszerü — azaz: dagadó aljú — szoknyára emlékeztető alakzata miatt.) Az Aranykagyló öblének keleti oldalát a Rókarántó 157 méter magas sarkantyudombja zárja le messzire íehérlő kápolnájával. Az északi tömb délnyugati sarkán magaslik ki környezetéből a Kámonkővel megközelítőleg azonos magasságú .Várhegy bazalttufával védett, 07.eredek falu kúpja. E kúp körül korán megjelent az ember. Bronz- és vaskori leletek vallanak az ősi telepekről, és a kutatások azt mutatják, hogy a rómaiak is megszállták a hegy lejtőit. A vár építését IV. Béla, a tatárjárást követően a “második honalapitás”-t szervező királyunk rendelte el 1260-ban kelt rendeletében, ö szólította fel“ Zegligeth” akkori birtokosát, Favus pannonhalmi apátot, hogy “alkalmas helyen vár építtessék ,ahová a nép az üldöztetés idején meghúzódhasson”. Két év alatt fel is épült az erődítmény a helyszínen kitermelt bazaltkövekből. A környékbeli várakhoz hasonlóan Szigliget is váltogatta a gazdáit. Volt királyi és bencés apátsági birtok, majd a királyi kegy — az érdekelt egyháziak tiltakozása ellenére — világi földesurnak adományozta. így lett a vár és a környező föld ura Enyingi Török Bálint is. Hőskorát a török hódoltság idején élte. Végvárakból álló lánc védelmezte akkor a Balaton vidékét. A hét várból — Somló, Sümeg, Tátika. Rezi, Csoblánc, Hegyesd és Szigliget várából — álló végvárszegélyen olykor áttört ugyan a török, de tartósan nem tudta mögötte megvetni a lábát. A dúsgazdag Lengyenl-Tóti Boldizsárnak — akinek birtokában volt akkor a vár és a környező határterület — a veje, a legendás bajvívó Magyar Bálint sikerrel védelmezte a várat: a támadó török nem tudta bevenni. A kuruc időben jó ideig Vak Bottyán vitézei e várból verték vissza Rabutin osztrák generális hadát. A Rákócziszabadságharc leverése után az ellenállásnak ezeket az utolsó sasfészkeit leronboltatta az uralkodó idegen hatalom. A lakatlanná vált erődítmény maradványaiból a Várhegy oldalán a Lengyel-Tóti család építtetett kúriát. A müem lékszámba menő kúriába copf stilusu nagy kapun lehet bejutni. Homlokzatán a család címere díszeleg: a késői barokk egyik értékes emléke. (A kúriát étteremmé és kávézóvá alakították.) A kúria mellett épült a falu temploma, és a domboldal fel-alá hullámzó teraszain jellegzetes váraljai településként lapultak meg a nádfeles jobbágyházak. Az ősi múltjára büszke Szigliget község helyrajza a terep dimbes-dombos volta miatt meg a mérnöki tervezés híján meglehetősen bonyolult. Összefüggő telep nem alakulhatott ki. Zárt halmaztelepülés a váraljai Öregfalu. A legutóbbi két évtized építkezései a Balaton partjáig nyúló sikföldön és az úgynevezett Majális-erdő enyhe lejtőjén két párhuzamos utcát alakítottak ki szép, kertes családi házakkal: ez a rész az Újfalu. Az Öregfalu és az Újfalu ugyahogy már összeforrott. Persze, nagy a különbség a váraljai telep többnyire nádfedeles régi házai és az uj telep villaszerű családi házai között. A külső telepek, mint a Külső-hegyen húzódó hegyközség, a Rókarántónak az Aranykagylóra futó lába elszigetelt települések, és elég hosszú utat kell megtenni a dombon át annak,akit a hivatalos ügyek a tanácsházásra, a betegség az orvosi rendelőbe, a bevásárlás a vegyesboltba szólít. Az 1950-ben községi rangemelt falu majdnem másfél ezer lakója (1970) 520 házat népesít be. Külterületein — Ciframajor, Alsó- és Belső- Soponya, Farkasvölgy, Belső- és Külső-hegy, Réhely -— a lakosságnak körülbelül a fele él. A külterületek nagy részét szőlők borítják. A főtér a község szive. Keleti oldalán a Vár-hegy elég meredek fallal esik alá. A szemközti, nyugati oldalon a 18-ik század utolsó évtizedeiben épült kastély magas kőfala nyúlik el hosszan. Ezt a Mária Terézia-korabeli kastély sokszor átalakították. Az udvar felőli része földszintes, a parkra tekintő hátsó része emeletes. 1916- fcen az Eszterházy-család tulajdonába került a környező határterületen 600 holdnyi gazdaság. A kastélytól délre elterülő Kisparkban volt az uradalom gazdasági épülete és özvegy Eszterházy Pálné unokaöccsének a háza. Ezekben ma az általános iskola és az óvoda működik. A kastély és a Kispark között állott a grófi istálló — ezt az épületet művelődési házzá épitették át. A kastély folyosói, a csigalépcső, az északi részen ágaskodó torony, a nemes veretű vasrácsokkal védett ablakok sokban megőrizték a kastély romantikus hangulatát. A “Noszty fiú esete . . .” cimü film rendezői a badacsonyi szüret belső jeleneteinek színhelyéül nem véletlenül választották az Alkotóházat. A Balaton-felvidéki szőlőknek körülbelül 4500 holdnyi kiemelt csoportjába, Badacsony, Balatonfüred, Csopak történelmi borvidékébe tartozik Szigliget is. A szőlőművelés egyidős itt a badacsonyival. Ugyanazokat a fajtákat Kodály Zoltán, a nagy magyar zeneszerző és népzenekutató születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából junius közepén tartják meg a II. Kodály-napokat a felvidéki Galántán. Az első, ehhez hasonló ünnepségsorozatra 1969-ben került sor. Akkor született a döntés, hogy rendszeresíteni kell azokat a találkozókat, amelyeken a csehszlovákiai magyar énekkarok számot adhatnak munkájukról: A II. Kodály-napok ünnepségsorozatán tartják meg a magyar énekkarok országos fesztiválját, amelyre tizennyolc csoport jelentkezett. íjc * * A századik születésnapját ünnepelte Faludi Károly, az erdélyi magyar színjátszás doyenje. í> * * A Kárpáti Igaz Szó cimü magyar napilap is bakapcsolódik a Petőfi-év nemzetközi eseményeibe. Már januárban megkezdték az évfordulónak szentelt Írások közlését. Elsőnek Váradi-Stenberg Jánost, az uzsgorodi állami egyetem történész professzorát szólaltatták meg, aki Petőfi “Szabadság, szerelem” — ars poeticájának születéséről irt termesztik itt is, ott is: zömmel az olaszrizlinget.A Balaton borvidékét jól ismerő borászok szerint a szigligeti borok minősége nem marad el a badacsonyiaké mögött. A szigligeti szőlőtermés kiválóságát a vulkános málladéktalajnak, a déli lejtésű domboldalakat szinte egész napon át érő napsugárzásnak, a sötét szinti talajról fokozottan visszaverődő melegnek, a Balaton párolgásának és a helyi viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó fajták jó megválasztásának köszönhetjük. A filológiai elemzést s a vers különböző fordításairól is részletesen megemlékezett. A kárpát-ckrajnai lap Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából minél teljesebb képet akar nyújtani a költőről, elsősorban utóéletéről : költészetének hatásáról és visszhagjáról. * $ :!< Újjászervezték a szatmári Állami Magyar Líceumot, írja az erdély magyarnyelvű Tanügyi Újság. Ez az intézmény most 17 általános iskolai, 24 líceumi és 7 esti tagoza osztályával, valamint az ezekben oktató 76 tanerővel Erdély egyik legjelentősebb oktatási intézménye. íjc * Magyar-szlovák közös irodalmi zarándokhely lesz hamarosan a magyar határ közelében levő Szklabonya: a besztercebányai műemléki bizottság megvásárolja azt a házat, ahol Mikszáth Kálmán gyermek- és ifjú éveit töltötte és emlékmúzeummá rendezi be. :Je * * Az erdélyi magyar sajtó Kótsi Patkó János emlékét ünnepli. 180 esztendeje alapította az első. magyar színtársulatot Kolozsvárott és ő volt az első magyar Hamlet. határban nincs számottevő mezőgazdasági termelés. Szigliget a maga természeti szépségeivel és történelmi emlékeivel ugyanakkor gyönyörű tanulmányi kirándulóhely is. Megejti látogatóit a táj varázsa, és akik itt jártak, többnyire sokszor viszszatérnék ... Dr. Vécsey Zoltán Hirdessen lapunkban! BARANYIFERENC VIRÁGR0MÁNC Mind gyűlölöm, aki előttem ismert, mind gyűlölöm, ki nálad megelőzött. Mig sosem-látott kertekben virultál: nem lehettem se tolvajod, se csőszöd. Pünkösd-rózsa, kihajlottál az útra — igy lettem tolvajod, aztán a csőszöd. És gyűlölöd, aki nekem virult rég, aki a gomblyukamban megelőzött. Én gyűlölöm, akiket te szerettél, te gyűlölök, akiket én szerettem. Nem tudjuk egymás múltját elviselni, így jelenünk is elviselhetetlen.
