Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-18 / 20. szám
10. oldal / MAGYAR HÍRADÓ ÉN TARZAN, TE JANE..! Mindenki fölött eljár az idg! — ezt a kérlelhetetlen igazságot semmi .nem bizonyítja megrázóbban, mint a születésnapi hir, hogy örökifjúnak, legyőzhetetlennek és fölülmulhatatlanul daliásnak ismert régi barátunk, Tarzan most tölti be hatvanadik esztendejét. 1912-ben jött a világra az All-Story Magazine hasábjain s bár amerikai iró, Edgar Rice Burroughs szellemi gyermeke, az angolok is joggal tekintik magukénak, minthogy Tarzan — és ez a tény talán már a nagyközönség jelentős részének emlékezetében elhalványult — eredetileg angol lord volt, Lord és Lady Greystoke gyermeke. A derék lordot a Brit Gyarmati Hivatal fontos megbízatással küldi Afrikába, útjára magával viszi hitvesét, az áldott állapotban lévő Lady Alice-t. Az őket szállitó hajó legénysége föllázad, a lord és a lady az Aranypartra kerül, kitéve az őserdő ezernyi veszélyének. A baj nem sokáig várat magára: egy földühödött gorilla az angol arisztokratára támad, Lady Alice azonban a bestiára süti fegyverét és megmerni férje életét. A megrázkódtatás azonban végzetesen érinti a gyönge asszonyt, életet ad gyermekének, őmaga azonban nem sokkal később meghal. Amikor azután öles termetű és vérengző majmok bandája a hősiesen védekező lorddal is Irta: HALÁSZ PÉTER végez — kicsiny gyermekük egyedül marad a dzsungelben. Kala, a nősténymajom, amely röviddel azelőtt elveszítette saját bébijét, oltalmába fegadja a kis lordot és fölneveli. Haláss Péter Ilymódon tehát Tar-Zan, ami a majmok nyelvén annyit jelent, hogy “fehér bőr,” senki más, mint az ifjú Lord Greystoke. Ha ezt mindenki más elfelejtette volna, az angolok jól emlékeznek rá s tudva, hogy mire kötelezi őket a szoros kapcsolat,méltó módon készülődnek a nevezetes jubileum megünneplésére: a Flamingó könyvkiadó vállalat sorozatban jelenteti meg mind a 26 Tarzan-regényt, a Nemzeti Filmszínház pedig rövidesen megkezdi Tarzan-fesztiválját, amelynek keretében fölujitja tizenöt Tarzan-sztár negyven filmjét. Frank Merőitől Buster Crabbe-on, Lex Barker-en és Glen Morris-on át Johnny Weissmuller-ig. Amikor Edgar Rice Burroughs, aki akkortájt ceruzahegyezőkkel és villanykörtékkel házalt és krónikus pénzzavarában már zálogba csapta felesége néhány apró ékszertárgyát és saját óráját, hogy élelmet vásárolhasson gyermekének, végső elkeseredésében egyik, már nagyon régen eladhatatlan ceruzahegyezőjével kihegyezte saját ceruzáját és írni kezdte Tarzan történetét — úgy érezte, hogy ennél mélyebbre már nem süllyedhet. Nem is vallotta be senkinek, hogy mire készül. Később ezt mondta erről: — Szégyeltem, hogy erős, egészséges ember létemre Írással kell foglalkoznom. Titokban tartottam tehát, még a feleségemnek sem vallottam meg. Ebből az következik, hogy nem föltétlenül azok az Írások aratnak világsikert, amelyeket saját alkotóik éreznek remekműnek. Mert bár a Tarzan-sorozat a magasigényü irodalom mércéjével mérve remekműnek aligha nevezhető, világsikere vitathatatlan. Lefordították harminc nyelvre az eszperantón' és a világtalanok Braille-irásán kívül, elneveztek róla kenyeret, fagylaltot, benzint, tornacipőt s volt egy idő, amikor minden jólmegtermett embernek Tarzan volt a beceneve. Amerikán kívül még egy sor országban megfilmesítették, a címszerepben sárga Tarzannal, sötétbőrü Tarzarnal — bár valószinü, hogy ez esetekben a papája nem lord volt, de talán mikádó, vagy seikh — Tarzan ugyanis mindenkinek mindent képviselt, mint Lacey írja róla a Sunday Times magazinjában közölt születésnapi cikkében — Robin Hood és Romulus és Remus, Don Quijote, Gulliver, Robinson Crrsoe s nietzschei “Übermensch.” Túl ezen: világfi, aki meglátogatja New Yorkot, Párist és Londont. Sőt, közeli szellemi rokonságban áll ama másik sohasem élt és mégis halhatatlan regényhőssel, Sherlock Holmesszel, akire — ugyanúgy, mint őreá, Tarzanra — a gyöngék és segítségre szorulók mindig számíthattak. Életünk hoszszabb-rövidebb korszakában valamennyien voltunk Tarzanok, amikor megusztuk a latin feleltetést, a dolgozatírás elmaradt a tanár ur gyöngélkedése miatt és ráadásul délután négykor randevúnk volt Évikével, a városligeti Ano-Mosoíyogjunk EZ NEM VICC Az ügyfél felmegy az adóhivatalba. Barátságosan fogadja a tisztviselő, leülteti, majd igy szól hozzá: — Parancsoljon helyetfoglalni. Gyújtson rá kérem, helyezze magát kényelembe és aztán elkezdhet hazudni... HA AZ ASSZONY NEM KIVÁNCSI Uj ruhát rendel az asszony, s közli férjével, hogy a varrónő másnap beviszi a számlát a hivatalba. — De egyetlenem — igy a férj — honnan vegyem a pénzt a ruha kifizetéséhez? — Nem tudom — feleli az asszony — de azt tudom, nymus-szobornál; valamenynyiünk kebelében egy rettenhetetlen Tarzan szive dobogott. — Én Tarzan, te Jane — mondtuk Évikének az Anonymus szobor árnyékában, aki az ilyen férfias szellemességet mindig méltányolta. Most tehát hatvan éves lett ifjúságunk hőse. Nem csodálkoznék rajta, ha a londoni Atheaneum-klub egyik bársonyfotőjében üldögélne és két szunyókálás között leveleket ima a Times nak — természetesen a környezetvédelemről. Mert ha jól meggondolja az ember,Tarzan ebben is megelőzte korát, az első természetvédők egyike volt, a városokból mindig sietve tért vissza az őserdőbe s a majmok társaságát mindig többre becsülte az emberekénél. Thursday, May 18, 1972 hogy mindig azt mondtad, mennyire szereted bennem az alaptulajdonságomat, hogy nem vagyok kiváncsi természetű. EGYETEMI TÖRTÉNET Nagyon unalmas az egyetemi előadó előadása. Közben szép lassan valamennyi hallgató elhagyja a termet lábujj hegyen — csak egy marad a helyén. Az előadó mit sem törődve a sikertelenséggel — béfejezi az előadását, majd igy szól az egyetlen kitartó hallgatójához: — Köszönöm, hogy nem ment el. Igazán köszönöm! — Szóra sem érdemes — feleli. — Ugyanis én vagyok a következő óra előadója. .. AZ ÉLETKOR HATÁRA (Folytatás a 9-ik oldalról) Mindamellett a kísérletek felhívják a figyelmet arra a fontos tényre, hogy az élelemadag korlátozása meghosszabbíthatja az életet. A táplálkozástudósok szerint a cukorbaj és az érelmeszesedés kevésbé veszélyezteti a soványakat, mint a kövéreket. Az elfogyasztott kalóriák számának csökkentésével növeljük esélyünket, hogy minél tovább megőrizzük teljes életerőnket. A kevés kalóriás diéta divatba jött, mivel az orvostudományi újdonságokat ma gyorsan népszerűsítik. A diéta hívei azonban többnyire azt a hibát követik el, hogy azt hiszik: elegendő kiküszöbölni a zsiradékokat és csökkenteni a szénhidrát foszasztást. Azt hiszik, elegendő roston sült húst fogyasztani, mert abban sok a fehérje. A szervezetnek azonban ízletes és sokoldalú táplálékra van szüksége. Ésszerű diétára van szükség: például reggelire joghurt, délben bélszín salátával, este két kemény tojás. Vigyázzunk az édességekkel! Semmit sem ér lemondani a vajról, ha közben cukrászsüteményt fogyasztunk. A cukornak az elhízásban és érelmeszesedésben sokkal nagyobb szerepe van, mint a zsiradékoknak. Az étkezések kihagyása sem jó módszer, legfeljebb a hízást segíti elő. Jobb a napi négy-öt könnyű étkezés. Az okosan folytatott kevés kalóriás diéta kétségkívül jótétemény azoknak, akik vállalják. A vegyészek érdekes következtetésre jutottak: ha egyszer a tápláléknak ilyen nagy szerepe van az öregedés folyamatában, gyártsunk szintetikus élelmiszereket, melyekben nincsenek károsan ható anyagok. Gyógyszertárakban már kaphatók laboratóriumban kidolgozott összetételű, mesterséges élelmiszerek. A szintetikus leves nem olyan jó izü, mint a házi húsleves, de hívei szerint fogyasztó hatása van és mintegy méregmentesiti a szervezetet. Ez persze egyelőre inkább hit kérdése. A szintetikus élelmiszer talán csak a vegyészek vágyálma. Még senki sem bizonyította be, hogy a mesterséges élelmiszerek valóban olyanok, amilyenekre a szervezetnek szüksége van. Vajon a hosszú élet érdekében le kell mondani a jó ételekről? Van már, aki szeretne száz évig élni, s ezért gondosan kimércsikéli napi ételadagját, tízszer megrág minden falatot, naponta négyszer áll a mérlegre, szigorúan ellenőrzi fizikai és szexuális tevékenységét. De azért nincsenek olyan sokan, akik tiz évvel hosszabb élet érdekében hajlandók lennének megfosztani magukat a szabadságtól és a fantáziától. A józan ész azt mondja: inkább viszonylag rövidebb ideig éljünk, de jól. Szerencsére a biokémia uj kutatásokat tár fel. Olyan anyagokat igér, amelyek fékezik sejtjeinkben az öregedés tüneteit, elősegítik testünk rugalmasságának megőrzését. Ezeket az anyagokat gyógyszer formájában lehet majd bevenni, nem zavarva meg a táplálkozási szokásainkat. Ha a kísérletek beválnak, talán sikerül a nagy tömegek számára hozzáférhető, nem túl költséges, könynyen alkalmazható módszereket kidolgozni az öregedési folyamat lelassítására. A legharcosabb gerontológusok úgy vélik,, ideje kampányt indítani a közvélemény megnyeréséért, hogy nagyobb kutatási hiteleket kapjanak. Dr. Alex Comfort angol gerontológus professzor szerint tucatnyi módszer áll készen, amelyekkel sikerült egerek és patkányok öregedését késleltetni, életét meghosszabbítani. Öt éven belül meg lehet állítani, kombinálhatók-e ezek a módszerek, miben áll az öregedés lényege, melyek a formái. Három-öt éven belül meg lehet kezdeni az embereken folytatott kisérleteket a gerontológiai kutatóintézetekben. 1990 körül eljutunk az öregedés lelassításának kísérleti módszeréhez, amely lehetővé teszi az emberi élet 20 százalékkal való meghosszabbítását és az öregedés olyan késleltetését, hogy a 60 éves ember olyan életerővel és kondicióval rendelkezzék, mint a mai 45 éves, a 80 éves ember pedig olyan erőben legyen, mint a mai 65 évesek. Ez az orvosság olcsó és általánosan hozzáférhető lesz. Vajon mi válik be 10—20 éven belül ezekből az Ígéretekből? Harold White
