Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-18 / 20. szám

10. oldal / MAGYAR HÍRADÓ ÉN TARZAN, TE JANE..! Mindenki fölött eljár az idg! — ezt a kérlelhetetlen igazságot semmi .nem bizo­nyítja megrázóbban, mint a születésnapi hir, hogy örök­ifjúnak, legyőzhetetlennek és fölülmulhatatlanul daliásnak ismert régi barátunk, Tarzan most tölti be hatvanadik esz­tendejét. 1912-ben jött a vi­lágra az All-Story Magazine hasábjain s bár amerikai iró, Edgar Rice Burroughs szel­lemi gyermeke, az angolok is joggal tekintik magukénak, minthogy Tarzan — és ez a tény talán már a nagyközön­ség jelentős részének emléke­zetében elhalványult — ere­detileg angol lord volt, Lord és Lady Greystoke gyermeke. A derék lordot a Brit Gyar­mati Hivatal fontos megbíza­tással küldi Afrikába, útjára magával viszi hitvesét, az ál­dott állapotban lévő Lady Ali­­ce-t. Az őket szállitó hajó le­génysége föllázad, a lord és a lady az Aranypartra kerül, kitéve az őserdő ezernyi ve­szélyének. A baj nem sokáig várat magára: egy földühö­­dött gorilla az angol arisz­tokratára támad, Lady Alice azonban a bestiára süti fegy­verét és megmerni férje éle­tét. A megrázkódtatás azon­ban végzetesen érinti a gyön­ge asszonyt, életet ad gyer­mekének, őmaga azonban nem sokkal később meghal. Ami­kor azután öles termetű és vérengző majmok bandája a hősiesen védekező lorddal is Irta: HALÁSZ PÉTER végez — kicsiny gyermekük egyedül marad a dzsungelben. Kala, a nősténymajom, amely röviddel azelőtt elveszítette saját bébijét, oltalmába fe­­gadja a kis lordot és fölneveli. Haláss Péter Ilymódon tehát Tar-Zan, ami a majmok nyelvén annyit je­lent, hogy “fehér bőr,” senki más, mint az ifjú Lord Grey­stoke. Ha ezt mindenki más elfelejtette volna, az angolok jól emlékeznek rá s tudva, hogy mire kötelezi őket a szoros kapcsolat,méltó módon készülődnek a nevezetes jubi­leum megünneplésére: a Fla­mingó könyvkiadó vállalat so­rozatban jelenteti meg mind a 26 Tarzan-regényt, a Nem­zeti Filmszínház pedig rövi­desen megkezdi Tarzan-fesz­­tiválját, amelynek keretében fölujitja tizenöt Tarzan-sztár negyven filmjét. Frank Me­rőitől Buster Crabbe-on, Lex Barker-en és Glen Morris-on át Johnny Weissmuller-ig. Amikor Edgar Rice Burro­ughs, aki akkortájt ceruzahe­­gyezőkkel és villanykörtékkel házalt és krónikus pénzzava­rában már zálogba csapta fe­lesége néhány apró ékszer­tárgyát és saját óráját, hogy élelmet vásárolhasson gyer­mekének, végső elkeseredésé­ben egyik, már nagyon régen eladhatatlan ceruzahegyező­­jével kihegyezte saját ceru­záját és írni kezdte Tarzan történetét — úgy érezte, hogy ennél mélyebbre már nem süllyedhet. Nem is vallotta be senkinek, hogy mire ké­szül. Később ezt mondta er­ről: — Szégyeltem, hogy erős, egészséges ember létemre Írással kell foglalkoznom. Ti­tokban tartottam tehát, még a feleségemnek sem vallot­tam meg. Ebből az következik, hogy nem föltétlenül azok az Írá­sok aratnak világsikert, ame­lyeket saját alkotóik éreznek remekműnek. Mert bár a Tarzan-sorozat a magasigé­­nyü irodalom mércéjével mér­ve remekműnek aligha ne­vezhető, világsikere vitatha­tatlan. Lefordították harminc nyelvre az eszperantón' és a világtalanok Braille-irásán kívül, elneveztek róla kenye­ret, fagylaltot, benzint, tor­nacipőt s volt egy idő, amikor minden jólmegtermett ember­nek Tarzan volt a beceneve. Amerikán kívül még egy sor országban megfilmesítették, a címszerepben sárga Tarzan­­nal, sötétbőrü Tarzarnal — bár valószinü, hogy ez esetek­ben a papája nem lord volt, de talán mikádó, vagy seikh — Tarzan ugyanis mindenki­nek mindent képviselt, mint Lacey írja róla a Sunday Ti­mes magazinjában közölt születésnapi cikkében — Ro­bin Hood és Romulus és Re­mus, Don Quijote, Gulliver, Robinson Crrsoe s nietzschei “Übermensch.” Túl ezen: vi­lágfi, aki meglátogatja New Yorkot, Párist és Londont. Sőt, közeli szellemi rokonság­ban áll ama másik sohasem élt és mégis halhatatlan re­gényhőssel, Sherlock Holmes­­szel, akire — ugyanúgy, mint őreá, Tarzanra — a gyöngék és segítségre szorulók mindig számíthattak. Életünk hosz­­szabb-rövidebb korszakában valamennyien voltunk Tarza­­nok, amikor megusztuk a la­tin feleltetést, a dolgozatírás elmaradt a tanár ur gyöngél­­kedése miatt és ráadásul dél­után négykor randevúnk volt Évikével, a városligeti Ano-Mosoíyogjunk EZ NEM VICC Az ügyfél felmegy az adó­hivatalba. Barátságosan fo­gadja a tisztviselő, leülteti, majd igy szól hozzá: — Parancsoljon helyetfog­­lalni. Gyújtson rá kérem, he­lyezze magát kényelembe és aztán elkezdhet hazudni... HA AZ ASSZONY NEM KIVÁNCSI Uj ruhát rendel az asszony, s közli férjével, hogy a varró­nő másnap beviszi a számlát a hivatalba. — De egyetlenem — igy a férj — honnan vegyem a pénzt a ruha kifizetéséhez? — Nem tudom — feleli az asszony — de azt tudom, nymus-szobornál; valameny­­nyiünk kebelében egy retten­­hetetlen Tarzan szive dobo­gott. — Én Tarzan, te Jane — mondtuk Évikének az Ano­nymus szobor árnyékában, aki az ilyen férfias szellemes­séget mindig méltányolta. Most tehát hatvan éves lett ifjúságunk hőse. Nem csodálkoznék rajta, ha a lon­doni Atheaneum-klub egyik bársonyfotőjében üldögélne és két szunyókálás között le­veleket ima a Times nak — természetesen a környezetvé­delemről. Mert ha jól meg­gondolja az ember,Tarzan eb­ben is megelőzte korát, az első természetvédők egyike volt, a városokból mindig si­etve tért vissza az őserdőbe s a majmok társaságát mindig többre becsülte az embereké­nél. Thursday, May 18, 1972 hogy mindig azt mondtad, mennyire szereted bennem az alaptulajdonságomat, hogy nem vagyok kiváncsi termé­szetű. EGYETEMI TÖRTÉNET Nagyon unalmas az egye­temi előadó előadása. Közben szép lassan valamennyi hall­gató elhagyja a termet láb­ujj hegyen — csak egy marad a helyén. Az előadó mit sem törődve a sikertelenséggel — béfejezi az előadását, majd igy szól az egyetlen kitartó hallgatójá­hoz: — Köszönöm, hogy nem ment el. Igazán köszönöm! — Szóra sem érdemes — feleli. — Ugyanis én vagyok a következő óra előadója. .. AZ ÉLETKOR HATÁRA (Folytatás a 9-ik oldalról) Mindamellett a kísérletek felhívják a figyelmet arra a fontos tényre, hogy az élelemadag korlá­tozása meghosszabbíthatja az életet. A táplálko­zástudósok szerint a cukorbaj és az érelmeszese­dés kevésbé veszélyezteti a soványakat, mint a kövéreket. Az elfogyasztott kalóriák számának csökkentésével növeljük esélyünket, hogy minél tovább megőrizzük teljes életerőnket. A kevés kalóriás diéta divatba jött, mivel az orvostudományi újdonságokat ma gyorsan nép­szerűsítik. A diéta hívei azonban többnyire azt a hibát követik el, hogy azt hiszik: elegendő kikü­szöbölni a zsiradékokat és csökkenteni a szén­hidrát foszasztást. Azt hiszik, elegendő roston sült húst fogyasztani, mert abban sok a fehér­je. A szervezetnek azonban ízletes és sokoldalú táplálékra van szüksége. Ésszerű diétára van szükség: például reggelire joghurt, délben bélszín salátával, este két kemény tojás. Vigyázzunk az édességekkel! Semmit sem ér lemondani a vajról, ha közben cukrászsüteményt fogyasztunk. A cu­kornak az elhízásban és érelmeszesedésben sok­kal nagyobb szerepe van, mint a zsiradékoknak. Az étkezések kihagyása sem jó módszer, leg­feljebb a hízást segíti elő. Jobb a napi négy-öt könnyű étkezés. Az okosan folytatott kevés ka­lóriás diéta kétségkívül jótétemény azoknak, akik vállalják. A vegyészek érdekes következtetésre jutottak: ha egyszer a tápláléknak ilyen nagy szerepe van az öregedés folyamatában, gyártsunk szintetikus élelmiszereket, melyekben nincsenek károsan ha­tó anyagok. Gyógyszertárakban már kaphatók laboratóriumban kidolgozott összetételű, mester­séges élelmiszerek. A szintetikus leves nem olyan jó izü, mint a házi húsleves, de hívei szerint fo­gyasztó hatása van és mintegy méregmentesiti a szervezetet. Ez persze egyelőre inkább hit kér­dése. A szintetikus élelmiszer talán csak a vegyé­szek vágyálma. Még senki sem bizonyította be, hogy a mesterséges élelmiszerek valóban olya­nok, amilyenekre a szervezetnek szüksége van. Vajon a hosszú élet érdekében le kell monda­ni a jó ételekről? Van már, aki szeretne száz évig élni, s ezért gondosan kimércsikéli napi étel­adagját, tízszer megrág minden falatot, naponta négyszer áll a mérlegre, szigorúan ellenőrzi fizi­kai és szexuális tevékenységét. De azért nincse­nek olyan sokan, akik tiz évvel hosszabb élet ér­dekében hajlandók lennének megfosztani magu­kat a szabadságtól és a fantáziától. A józan ész azt mondja: inkább viszonylag rövidebb ideig él­jünk, de jól. Szerencsére a biokémia uj kutatásokat tár fel. Olyan anyagokat igér, amelyek fékezik sejtjeink­ben az öregedés tüneteit, elősegítik testünk ru­galmasságának megőrzését. Ezeket az anyagokat gyógyszer formájában lehet majd bevenni, nem zavarva meg a táplálkozási szokásainkat. Ha a kísérletek beválnak, talán sikerül a nagy tömegek számára hozzáférhető, nem túl költséges, köny­­nyen alkalmazható módszereket kidolgozni az öre­gedési folyamat lelassítására. A legharcosabb gerontológusok úgy vélik,, ide­je kampányt indítani a közvélemény megnyeré­séért, hogy nagyobb kutatási hiteleket kapjanak. Dr. Alex Comfort angol gerontológus professzor szerint tucatnyi módszer áll készen, amelyekkel sikerült egerek és patkányok öregedését késlel­tetni, életét meghosszabbítani. Öt éven belül meg lehet állítani, kombinálhatók-e ezek a módsze­rek, miben áll az öregedés lényege, melyek a formái. Három-öt éven belül meg lehet kezdeni az embereken folytatott kisérleteket a geronto­lógiai kutatóintézetekben. 1990 körül eljutunk az öregedés lelassításának kísérleti módszeréhez, amely lehetővé teszi az emberi élet 20 százalékkal való meghosszabbítását és az öregedés olyan késleltetését, hogy a 60 éves ember olyan élet­erővel és kondicióval rendelkezzék, mint a mai 45 éves, a 80 éves ember pedig olyan erőben le­gyen, mint a mai 65 évesek. Ez az orvosság olcsó és általánosan hozzáférhető lesz. Vajon mi válik be 10—20 éven belül ezekből az Ígéretekből? Harold White

Next

/
Thumbnails
Contents