Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-18 / 20. szám
Thursday, May 18, 1972 MAGYAR HÍRADÓ 8. oldal BECSAPOTT FÉRFI — Kedves Homoki Erzsébet, azért fordulok önhöz, miután két nőről van szó. Megírom, hogyan történi. 1957-ben jöttem ki Magyarországról, akkor 27 éves voltam. Raktárban dolgoztam, nagyon nehéz munkát. — Mást nem tudtam csinálni, mert nem tudtam angolul. Pár hónap múlva megismerkedtem egy bécsi nővel, aki a coffee shopban dolgozott, ahová vacsorázni jártam. Vele tudtam beszélgetni, miután értek németül, ö 4 évvel idősebb volt, mint én. Elvettem feleségül és az ő tanácsára kiléptünk az állásból és gyümölcsüzletet nyitottunk, mert ő ért ehhez és neki volt megtakarított pénze az üzletnyitáshoz. Sokat dolgoztunk, de az üzlet jól ment, szépen kerestünk. Vettünk egy kettős családi házat, azután egy öröklakást, megnagyobbítottuk az üzletet, két alkalmazottal, azonban azért mi is tovább dolgoztunk az üzletben. Két évvel ezelőtt megismerkedtem egy elvált aszszonnyal, akinek vendéglője van, gazdag fiatalasszony, sokkal szebb, mint a feleségem, és ő 8 évvel fiatalabb, mint a feleségem. Nagyon megtetszett nekem, ő is hajlott hozzám és jóba lettünk. Rábeszélt, hogy váljak el és házasodjunk össze. Azt mondta, ne törődjek vele, hogy mibe kerül a válás, csak váljak el gyorsan, adjak oda mindent a feleségemnek, a vendéglőből fényesen megélhetünk, nekem nem is kell dolgoznom a vendéglőben, ő egyedül vezeti tovább. Hallgattam rá és elváltam úgy, hogy minden a feleségemé lett, a ház, az öröklakás, az üzlet, a bankban a pénz, az ékszerek, stb. 6 hónappal ezelőtt mondták ki a válást. A feleségem mindent eladott és Bécsbe ment lakni. Az asszony közben meggondolta magát, belebolondult egy fiatalemberbe, azt odavette magához, a barátja olyan a vendéglőben, mintha ő lenne a főnök. A nő engem elkergetett, szóba se akar velem állni, azt mondta, hogy tőle ne kérjek semmit, nem ad semmit és ha bemegyek a vendéglőbe, megveret a barátjával és a pincérekkel. Most itt állok semmivel. Megszereztem a volt feleségem bécsi cimét és már kétszer írtam neki segítséget kérve, azonban nem is válaszol, nem akar rajtam segíteni. A feleségem 14 évi házasság után nem törődik velem, a másik nő becsapott és miatta szórtam el mindenemet. így bánik velem két nő, mi: tehetnék, szives tanácsát kérem. VÁLASZ — A száraz tényállás az, hogy egy fiatalabb, szebb nő kedvéért elvált a feleségétől, aki megtakarított pénzével és 14 évi munkával hozzájárult ahhoz, hogy maga megszedje magát. Magának inkább kellett a szép, gazdag vendéglősné, az, aki mellett uralkodhat és nem kell dolgoznia. Tehát ne csodálkozzon azon, hogy volt feleségét már nem érdekli a sorsa. A másik nő pedig csak azt csinálta, amit maga csinált a feleségével: kitette, mert fiatalabb férfit talált, aki jobban tetszik neki. De azt hiszem nem lelki magyarázatot, hanem tanácsot szeretne. Volt feleségétől nem kérhet tartásdijat. A vendéglősnét nem perelheti házassági Ígéret megszegése miatt. Leveléből úgy számolom, hogy 42 éves lehet. Nem öreg. Kereshet munkát, menjen dolgozni, kezdje elölről. Maga főzte a levest, önmagának kell kikanalaznia. Ha mégegyszer sikerül talpraállnia, éljen a saját erejéből, semmi esetre se vadásszon -fiatal, gazdag nőre. ☆ ☆ ☆ TANÁCS JELIGE — Kedves Homoki Erzsébet! Fiatal elvált asszony vagyok, 5 hónapja vagyok itt, a nővérem és a sógorom hozatott ki. Nagyon jók hozzám. Amint megjöttem, állást szereztek, ők elmentek lakni Floridába, nekem adták kétszobás, olcsóbérü lakásukat a teljes berendezéssel és még a házbért is itthagyták egy évre előre, hogy ne én fizessem. Hála Istennek nagyon jó az állásom, szerencsém van, nem kell angolul tudni, de azért szorgalmasan tanulok. Rendesen megélek a fizetésemből, már ruhákat is vettem a túlórákból. Hónapokig rossz volt azonban, hogy nővéremék elmentek, mert nekem itt senkim se volt, senkit sem ismertem, olyan egyedül voltam és még beszélgetni sem tudtam senkivel. Az üzembe aztán belépett dolgozni egy magyar férfi előmunkásnak. Megismerkedtünk, nagyon öszszeillünk és barátságot kötöttünk. Majdnem minden nap nálam vacsorázik, jó magyar kosz ot főzök és magyar bort is szoktam venni. Közben többször elmentünk moziba és négyszer voltunk színházban is a Broadwayn. Mikor megvesszük a jegyet a pénztárnál, ő mindig elkéri az én jegyemért a pénzt. Nekem ez furcsa egy kicsit, de nem akarok szólni neki. Mit csináljak? VÁLASZ — Szó nélkül is figyelmeztetheti. Legközelebb vacsora után tegye eléje a számlát a fele vacsora költségéről. Ezt biztosan megérti. ☆ ☆ ☆ Üzenetek — 1. G. M., Passaic. Márai Sándor kérdezett könyve kanadai kiadásban jelent meg. Az iró azonban már régebben elköltözött Amerikából, most Olaszországban él. — 2. Külföldi jelige. Bern a neve Svájc egyik kantonjának. Ennek a fővárosa Bern város, amely egyben Svájc Szövetségi Köztársaság fővárosa is. — 3. A. N. (Cl.) A kormányzó lánya, Horthy Paulette gróf Károlyi Gyulához ment feleségül. 1940-ben halt meg. Horthy István kormányzóhelyettes Edelsheim Gyulai Ilona grófnőt vette el, házasságukból egy fiúgyermek született. VILÁGUNK: AZ ÉLETKOR HATÁRA A derülátók azt mondják, hogy tiz-husz éven belül a gerontológusok munkája lehetővé teszi, hogy az ember csaknem halála percéig “formában” maradjon. A gerontológia reális célkitűzése a közeljövőre, hogy leküzdje a koszorúér-megbetegedéseket, a cukorbajt és megőrizze a hangképző szervek, a bőr és az érrendszer fiatalos állapotát. , A gerontológusok Ígéretei karöltve járnak egy $okat mondó jelenséggel: a mai fiatalok szeretnének száz évig élni — mint Raoul Wander, az emberi élet meghosszabbításával foglalkozó nyugat-európai kutatóintézet igazgatója megállapítja. Az intézet kutatói és számítógépei az emberi élet meghosszabbításának szolgálatában állnak. Tizennyolc hónap alatt negyvenezer pácienssel foglalkoztak. Franciaországban az átlagéletkor jelenleg a férfiaknál 72 év, a nőknél 75 év. XIV. Lajos korában 35 év volt az átlagos életkor. Az emberi életkor felső határa nem változott, de egyre többen érik el a bibliai 100, 110, kivételes esetekben a 120 éves életkort. De nem ez a legfontosabb. Mire jó 75 évig élni, ha ötvenen túl már nem érdemes élni? A bőr csupa ránc, az emlékezet gyengül, a szellem nem, képes uj helyzetekhez alkalmazkodni, a test hol itt fáj, hol ott. Ilyen öregség valóban csapás és nem csoda, hogy annyi öreg ember imádkozik a halálért. De most feltűnt a reménysugár. A gerontológusok igénk, hogy úrrá lesznek az öregedési folyamaton. Az öregedési folyamat fékezésének legrégibb módszere a diéta. Az emberek mindig úgy vélték, hogy a táplálkozásmódban rejlik a hosszú élet és a hosszú fiatalság titka. Egy Luigi Carnero nevű velencei nemes volt az első, aki kiméricskélte napi élelmi-adagját. Egész életében betartotta diétáját, amely 12 uncia szilárd táplálékból — főleg tojásból — és 14 uncia borból állt. Nagyon tevékeny életet folytatott, számos könyvet irt és 102 éves korában halt meg. 1930-ban sikerült kísérleti állatok életét meghosszabbítani élelemadagjuk pontos ellenőrzése és növekedési folyamatuk késleltetése révén. A. “késleltetett fejlődésü” patkány valódi korától függetlenül fiatal marad és elevenen reagál. — Egyelőre persze nehéz megmondani, hogy ez a módszer embereknél beválhat-e. Ugyan, melyik tudós vállalná a kockázatot, hogy 50 évre megnyújtja az ember gyermek- és ifjúkorát, cserébe 150 éves életkor Ígérve? Valószínűleg csak szellemi visszamaradottság és vitaminhiányos betegségek következnének ebből a módszerből. (Folytatás a 10-ik oldalon.) “Az én nevem la bella Tangolita...” (Folytatás a 8-ik oldalról) beszéd, bement a folyosóra, s úgy rúgta fenéken Öcsit, hogy az mentem csillagokat látott. — Na-na Taki bácsi — képedt el öcsi — ne bántson, hanem gyúrjon meg olyan jól, ahogyan fenékberugott. Persze, szent volt köztük a béke. Gondolatban most elkalandozunk fel a Svábhegyre, igaz, most Szabadsághegy a neve. Válogatott meccsek előtt, oda, a Golf-szállóba vitték, fel a fiukat, akkoriban ezt rejtek-helynek nevezték. Nagy mester volt közöttük Balogh Bonzó, az Újpest válogatott hátvédje. A szálló hallja tele volt állatbőrökkel. Mikor sokan tartózkodtak a halban, Bonzó belebujt hol egy medve, hol egy tigris, vagy oroszlán bőrébe, s mivel kitünően tudta utánozni az állathangokat, halálra rémitette a szálló vendégeit, azok egymást tiporva, pánikszerűen menekültek, a focisták pedig betegre röhögték magukat. Ez nagy szórakozás volt ott a rejtek-helyen ... Olgának hirtelen Svájc jut az eszébe. — Egyszer a svájci Bembe hívták meg a csapatot. Szép napos idő volt, a fiuk lementek az üzleti negyedbe vásárolni. Egyszer csak a tömegben feltűnt egy hatalmas medve, amint éppen ennivalót kéregetett a járókelőktől. A csapat el akart inalni előle, de alig fordultak egyet-kettőt, amikor egy másik medve jelent meg előttük és tartotta feléjük félelmetes mancsát. Lihegve érkeztek vissza a szállodába, s megkérdezték, hogy miért járkálnak Bernben az utcán medvék? — Óh — ez a két medve a svájcia szent állatja — magyarázták nekik — az a legenda róluk, hogy mig a mackók élnek, addig svájci földre nem teszi be ellenség a lábát. Apám tovább érdeklődött, s amikor megtudta, hogy az egyik mackó fiú, a másik pedig lány, megnyugodott: mondván: Ezek biztosítják az utánpótlást, Svájcnak nem kell félni az ellenségtől, örökre megmarrád szabad országnak... — Az is hires eset volt — folytatja Olga — amikor Salamon Bélát, a hires komikust — ká akarták vezetni a rendőrök a pályáról. Béla barcsi nagy krakéler volt. Állandóan botrányt csinált a tribünön. Ha valaki szapulni merte a csapatot, vagy a játékosokat, könnyen eljárt a keze. Lefele menve a rendőrök gyűrűjében, egyszer csak szembe találkozott az apámmal. — Jaj, Taki, ne engedj — kiáltott rá — látod diszkisérettel akarnak kivinni... Az apámnak olyan nagy volt a tekintélye, hogy kérésére a rendőrök elengedték, de figyelmeztették, hogy legközelebb, ha valami “balhét” csinál, könnyen a rendőr-őrszobán találhatja magát. — Na és mit gondolnak — replikázott Salamon — meddig tartanak ott ? — Csak a mérkőzés végéig, művész ur — mondotta az egyik rendőr. Mire Salamon egyszerre lecsillapodott. Olga egy kicsit elfáradt, abbahagyjuk a beszélgetést, de megigérte, hogy legközelebb folytatjuk ... j
