Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-20 / 16. szám
Thursday, April 20, 1972 UTINAPLÓ: A KÖZEL-KELET ' KÖZELRŐL Hatvannapos kiküldetésem szabadidejét igyekeztem felhasználni arra, hogy felkeressem Mezopotámia és Fönícia valaha történelmet formáló, ma már csak muzeális értékű városait. Izgatottan készülődtem az útra. Az autóbusz a megszokott arab papirvirágokkal és szalagokkal feldíszítve, Bagdadból nekivágott a 400 kmes útnak. Mellettünk a sivatagi autóbusznál birka- áldozatot mutattak be és az állatok vérével kenték be a légkondicionált busz kerekeit. Utunk Samarrán keresztül vitt, ahol a hires spirálminaret (esetleg őrtorony), két évvel ezelőtti utam emlékeit ébresztette fel bennem. A jókarban levő autópályától nagyon messze a sivatagban, magyar olajbányászok dolgoznak és a nemzetközi mérnök mezőnyben ugyancsak magyarok a helyes öntözésre tanítják az irakiakat. Ötórás ut után, homokhegyek mögött feltűnt Mossul, Irak harmadik legnagyobb városa, ölébe rejtve a régi Ninivét. Krisztus után 151-ben, a sziriai Lussien azt irta erről a városról, hogy “Ninive eltűnt, nyoma sem maradt ,lehet hogy soha nem is létezett”. Sőt, visszatekintve Krisztus előtt 401-be, tudjuk, mikor Xenophon áthaladt Ninive földjén, észre sem vette, hogy a város állt, Bennem zsibongtak az Ur szavai, melyet Jónásnak, szükszivü 'szolgájának mondott egykor: “Én pedig ne szánjam Ninivét, a nagy várost, amelyben több van tizenkétszer tízezer embernél”. Ma 240,000-re becsülik Mossul lakosságát — és 3 billióra a föld lakosságát —, és ebből milliók nyomorognak, milliók éhenhalnak, vagy háborúkban vesznek el,—“nem tudnak különbséget tenni jobb és bal kezük között”. Ne szánjam Ninivét? Amikor William Wilcox, az első assuáni gát megalkotója a 19-ik század Vége felé Egyiptomba érkezett, az arab munkások a csatorna medréből puszta kézzel vájták ki az iszapot és kosarakban fejükön cipelték a töltésre. A busz már a birkasütők füstös bődéi között robogott, beértünk. A busz-végállomás mellett, egy épülő emeletes ház tövében, turbános férfiak mezítláb taposták a törekkel kevert agyagot, a többiek a fejükön, kosárban vitték fel a lélekveszejtö létrákon az emeletre. Évezredes munkamódszer. Ne szánjam Ninivét? Évszázadok elmaradottságát nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, de segíteni kell és jó hogy elmondhatjuk, mi magyarok, sokat segitünk ezt a szörnyű elmaradottságot felszámolni. Egy- sofőr vállalkozott rá, hogy elvisz a romokhoz. Kocsijában ott függött a kereszt. Örült, hogy bemutathatja egy messziről jött keresztyén testvérének Jónás városát. Elmondta, hogy a hagyomány szerint valahol a romok alatt, itt van Jónás sírja. A homokból most ásták ki a város nagy részét. Történelme még a Krisztus előtti 5ÖÖ0. évben gyökerezik, a Ninive névvel azonban csak . Kr. e. 2300-as években találkozunk, amikor Sar. gon fia épített itt templomot. Hoszu kasszita uralom után I. Salmanassar nekilátott az újjáépítés munkájának. (Kr. e. 1280) majd Szanherib 12 km hosszú falakkal látta el a várost és épített 14 kaput. (Kapuk közül csak kettő maradt meg, az egyik Bagdadban, a másik Ninivében található. A kor történelméhez ajánlom elolvasásra Ésaiás 37. fejezetét.) Szanherib utódai pompás palotákat épitettek. Ashurbanipal világhírű könyvtárában 25,003 ékírásos táblát tartottak nyilván. Az asszír birodalom minden fényét élvezte ez a város. Példája lett Isten hosszú tűrésének, ké. sőbb pedig ítéletének. Kr. e. 612-ben az Uj-Babiloniakkal szövetséges médek, hosszú hare utáft, bevették a várost, felégették és kifosztották. A MAI4VA» HWMIO romok között megégett emberi csontokat találtam és a falak repedéseiből kormot szedtem ki. Ninive úgy éltünk, hogy a homokkal borított romokra csak a múlt század közepén talált rá Bottá francia konzul, majd angol régészek kezdtek neki az ásatásoknak. Ma az iraki kormány komoly összeget fordít a romok feltárására, ill. restaurálására. Mussultól délkeletre 40 km távolságban, elzárva a főútvonaltól, félsivatag közepén állnak Nimroud romjai. I. Mózes 10-11-12-ben Kaláh néven szerepel ez a város. A romok körül Kr. e. 3000, sőt 4000 év végétől találhatók emberi települések nyomai. A történelembe I. Salmanassar uralkodása alatt lép be (Kr. e. 1280-1260(, amikor Asszíria fővárosa lett. Kr. e. 614-ben az Uj-Babiloniai-Méd csapatok bevették a várost és lerombolták. A valamikor forgalmas fővárost ma egy szál fegyveres arab katona őrzi és az asszír uralkodó hatalmi jelvénye a szárnyasoroszlán, amelynek jegyében a kitünően felszerelt hadsereg nemcsak Mezopotámiát, de Szíriát és Egyiptomot is meghódította, ma már csak kőbe zárt emlék. Najaftól már nem lett volna messze, de itt. ahol izzik az iszlám síita vonala és éppen a nagyböjti időre, a Ramadánra készültek, nem nézték jó szemmel az idegent, és autónkat visszairányitották Bagdadba, pedig szerettem volna megnézni a sumér Ur város toronytemplomát és Ábrahám születésének helyét. Sokat szenvedett ez a föld. Sumér dinasztiák után, iráni királyok, majd akkabeusok, guti hordák, elamiták pusztították. Csak az Uj-Babiloniai birodalomban épültek fel újra a város falai, melyet a perzsa hódítók újra leromboltak. Kr. e. 400-ban a város megszűnt létezni. 1853- ban Thailor baszrai angol konzul irányításával kezdték meg a feltáró munkát. Két éve, hogy először találkoztam a babiloni kultúrával, annak bölcsőjénél, Bábel romjainál. Azóta újabb ásatásokba kezdtek az iraki kormány megbízásából. Ottlétemkor éppen Bábel tornyának homokkal eltakart alsó helyiségéből arab munkások mázsaszámra hordták ki a kormot, — ami arra enged következtetni, hogy Istár templomában valamikor nem fukarkodtak az égő áldozatok bemutatásával. Megnéztem a két év óta felszínre hozott újabb függőkerteket. Nebukadnecar politikája elősegítette a leigázott népek mielőbbi beilleszkedését a birodalomba. ő nemcsak hódítani akart, de építeni és alkotni is vágyott. Célja volt, hogy a fővárost, Bábelt oly naggyá és híressé tegye, hogy túlszárnyalja a feldúlt Ninivét. Hogy elérte célját, arról egyre szebben beszélnek Babilon feltárás alatt álló romjai. Bolla Árpád A HALÁL KÜSZÖBÉN: UTOLSÓ SZAVAK Újra meg újra visszatérő témája a kulturtörténészeknek és a könyvkiadásnak: hires emberek utolsó mondásai. Most ismét megjelent egy kötet, ezúttal a nyugatnémetországi Eugen Dietrich kiadóvállalatnál, amely ezt a témakört foglalja össze. A francia cimet viselő kötet — Adieu les belles choses — talán annyiban különbözik elődeitől, hogy nem kizárólag hires emberek utolsó mondásait tartalmazza. Kevésbé híresekét is, abban az esetben, ha a mondás jó, vagy a helyzet, amelyben a mondat elhangzott, érdekes volt. így például bekerült a kötetbe Basil Maturin angol lelkész búcsúszava. A Lusitania nevű utasszállító gőzösön volt, amikor a hajó éppen elmerült. Az utolsó mentőcsónakba még át tudott nyújtani egy kisgyermeket s ezt kiáltotta: “Találjátok meg az édesanyját!” Ez 1915. május 7- én történt és néhány másodperc múlva a pap már a tenger alatt volt: a Lusitániát egyébként egy német tengeralattjáró torpedózta meg. Emst Rowohlt, a világhírű hamburgi könyvkiadóvállalat vezetője 1960-ban halt meg, s minthogy sohasem vetette meg az italt, ezek voltak az utolsó szavai: “Adjatok még egy dupla konyakot”! 1953-ban halt meg a hírneves walesi költő, Dylan Thomas. Állítólag ezt mondta utoljára: “Tizennyolc pohár whiskyt ittam meg együltömben, azt hiszem, ez világrekord-” Sokan ismerik Danton végszavát. A guillotine alatt a fejére mutatott s igy szólt: “Mutasd meg majd ezt a fejet a népnek, megéri. Az ostobák azt kiáltják: Éljen a köztársaság és a respublikának csakhamar egyáltalán nem lesz feje!” Az 1790-ben kivégzett Favras márkinak halála előtt felolvasták az ítéletet. Kérte, hadd olvashassa el maga is, majd igy szólt az Írnokhoz: “Uram, ön három helyesírási hibát követett el!” Ugyancsak kivégzésre Ítélték Sir Walter Raleigh-t, a . hires brit tengerészt is. Utolsó szavaival a hó- i hérát biztatta: “Mit habozol? Üss, ember, üss!” • A svájci Albrecht von Haller orvos is volt, . nemcsak költő. Naplójának utolsó bejegyzése: . “Még dobog a szív . . . még dobog . . már nem f dobog többé . ■. ..” “Mit csinál a pulzusom?” — . kérdezte orvosát I. Frigyes Vilmos porosz király . . “Nem üt, felség!” “üssön!” — kiáltotta őfel- í sége, majd kilehelte a lelkét. Voltaire szeretőjének, Madame de Fontaine- Martelnek utolsó szavait igazán érdemes volt fel- : jegyezni: “Vigasztal a bizonyos tudat, hogy egy ^ pár ebben az órában is szereti egymást valahol!” ( Sarah Bernhardt, a nagy színésznő 79 éves korá- > ban egy ifjú színész fejére tette a kezét. “Sze- . ress!” — mondta neki és meghalt. Edison “Nagyon szép itt a túlsó oldalon!” -Jean-Jacques Rousseau (a feleségéhez): “Vigasztalódj, hisz látod, milyen tiszta és szép az ég. Hát oda megyek most én is!” Jean Rameau, 1 francia zeneszerző: “Az ördögbe is, hát hogyan 1 énekel ön tisztelendő ur? Nem veszi észre, hogy két hanggal magasabban van?” Jean-Louis Forain francia festőt orvosa megnyugtatta: egyetlen szerve sincs komolyan megtámadva. A festő öniróniával válaszolt, s ezek voltak az utolsó szavai: “Pompás, akkor tehát gyógyultan halok meg!” Balogh Tamás A tavasz dicsérete Ki, ki bátran a szabadba! Oly szoros e fal között! Tavaszunk egy fuvala ra íme, ime visszajött! ARANY JÁNOS #> A virágnak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyiljék. ha jön a szép kikelet; Kikelet a lyány, virág a szerelem, Kikeletre virítani kénytelen. í PETŐFI SÁNDOR « .Az uj tavasz játékos ujja Rügyet sodort az ághegyen S mosi lágyan enyhe szája fújja, Hogy szétnyíljék és lomb legyen. TÓTH ÁRPÁD #> .. f< Tavasz vidulása, A kakukk szólása. Az én szerencsémnek Bura fordulása ERDÉLYI JÁNOS '> Gondolatok , Olyan beképzelt, hogy ha bemutatnak neki valakit, azt szokta mondani: “Örülök, hogy mégis- 4 merhetett engem.” » ' A mi gyengeségünkből azok profitálnak jól, akik be tudják beszélni nekünk, hogy ez a nil ' erősségünk.
