Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-06 / 14. szám
10. oldal MAGYAR U1R400 Thursday, April 6, 1972 A PÉNZ RABSZOLGÁI As East River partján elterülő Green Point brooklyni negyedben, a mi házigazdánk jóságáról és szorgalmáról közismert. Ez az egyszerű, xégy elemit végzett ukrán ember egy cent nélkül jött Amerikába. Két keze munkájával harminc év alatt két házat Szerzett. Az egyik, amelyben én lakom négy emeletes és csak nyolc lakó lakik benne. A másik háza Bronxban van, ez már hatvannégy családos. Százhúszezer dollár volt az ára. Lefizetett hetvenezer dollárt s a hátralékos ötvenezer dollárt törlesztgeti, olyan emberfeletti erővel, ahogyan itt Amerikában szokás: a pénz igézete Őt is megszállta, mint majdnem mindenkit. A törlesztési összeg és a nagy adó miatt, — hogy a házát el ne veszítse — egyik' házában sem tartott házmestert, ő maga végezte ezt a munkát,hozzá még mint újabban kitanult villany szerelő* ő maga végzett minden javítási munkát. Elképzelhető, hogy a két öreg házban mindig adódott valami javítási való munka. Ez a 68 éves, magányos; ember máskép nem tudta megoldani, s igy reggel öt órakor kelt, s utazott a bror.xi házába. Este tizenegy órakor j.ött haza s alvásra — amint nekem mesélte, — alig marad három órája. Mindig mondtam neki: Mr. Zcapek, nem lehet a szervezetből rablógazdálkodást csinálni, egyszer csúnyán ráfizet. Minek az a sok pénz magának ? Az a két ház csak robot és gond. Felelet: — Tiz év alatt letörlesztem a bronxi nagy házamat és hazamegyek a családomhoz Ukrajnába. Távozásomkor nem adom el a házáimat, egyik hűséges rokonom veszi át a ház vezetését és & Bérlet összegből leszámítva a kiadásokat, bank által minden hónapban elküldi nékem á csekket,és élek, mint Marci' hevesen s úgy gondolom, meg is érdemiem. — Ember tervez, Isten véges — mondom neki.' — Én is gondolok erre, de tudja vallásos vagyok. Az utcánkban ennek a hires szép nagy görögkatolikus templomnak a főgondnoka vagyok, embertársaimat sem erkölcsében, sem anyagiakban meg nem károsítom. Ezek után ha nem segit meg az Isten, azt kell hinnem, hogy sincs Isten ... Ezelőtt egy héttel, este. kiírta: Ruby Erzsébet lene órakor egy különös alakú kocsi állt a házunk előtt. Feketére lakkozott oldalain nem voltak ablakok. És a kipufogó csöve köhögte magából a széndioxidos sürü fekete füstöt. Ejnye, — gondoltam magamban — ez rendelet kihá-Ruby Erzsébei gás, nem szabad az álló kocsinak a motort járatni.Majdnem egy óráig szennyezte a levegőt, végre elment. — Hála Istennek, csakhogy elvite az ördög! Néhány perc múlva megtudtam, hogy az a kocsi a házigazdánk holttestét vitte a temetkezési vállalathoz. Az unokahuga, Stefánia telefonált fel, hogy a bácsikája szivszélhüdésben meghalt. A szivéhez kapót s már zuhant is le a földre. — Halálra dolgozta magát, — mendem — és nem ő az egyedüli. — Sokszor kértük, ne hajtsa magát, a fene ott azt a vacak pénzt, hiszen ugv sem viszi magával a temetőbe, miért öli meg magát miatta? Erős, sürüember volt, duzzadt az egészségtől, csak az utóbbi időben említette, hogy amikor időváltozás van, nyomást érez a szivén, — De én visszanyomok neki s azt mondom: ne okoskodj hé, tiz évig még bírnunk kell az iramot s akkor pihenünk. Most pihennek, kint a temetőben. Ez az eset mindennapi. A nagy nyüzsgésben azt hiszik, hogy velük ez nem történhet meg, hogy csak úgy egyszerűen megáll a szivük. * * * Egy fiatal házaspár jött ki Amerikába. Jó állásuk volt otthon, de az Amerikában élő barátaik dicsekedő leveleket írtak, hogy itt egykettőre lehet autót venni, rá két évre házat s olyan munkaalkalom van, hogy lehet válogatni. A házaspár az értelmiségi osztályhoz tartozik s mint térkép rajzolók azonnal kaptak állást, kezdőfizetés fejenként havi 500 dollár. A havi ezer dollár bevétel nem sokáig tartót, mert a fiatalasszonynak kisfia született s igy otthon kell lennie. Az elvesztett 500 dollár majdnem beteggé tette őke s egyre azt hangoztatták, hogy ez az összeg a legszerényebb élemódhoz sem elég. “Ezért kár volt kijönni, mert ezzel az ötszáz dollárral egy, cseppet sem élünk jobban, mint otthon Magyarországon!” Elhatározták, hogy a gyermeket napköziotthonba teszik. Erről lebeszéltük, sokféle okot hozva fel. Valaki, azt ajánlotta nekik, hogy vállaljanak házmesteri állást, ez is behoz havi ötszáz dollárt, a fizetés mellett még a természetbeni lakással is. — Jaj gyerekek, nem nektek való munka ez, — mondom nekik s felsoroltam a házmesteri állás hátrányait, főleg lelki alapon nem nekik való, hogy a lakók ide-oda rángassák őket. — De hát egy ügyvéd is azzal kezdte, hogy házmesteri állást vállalt. — Igen ám, de az ügyvédpék nem volt mellékfoglalkozása havi 500 dollárral, mint nektek. — Megcsináljuk, nekünk két év múlva házat kell venni. Elvállalták a munkát, húsz lakó van a házban, járulék három szoba, konyha és heti 60 dollár. Úgy, hogy a férfi keresetét, a havi 500 dollárt betették a bankba. Csak félévig bírták. Olyanok voltak, mint a nyúzott béka, a fáradtságtól vonszolták magukat. Csak a négy emeletet a bejárati hallal hetenként kellett felmosni s mikor a férj hazajött a munkából, minden este 11 óráig javítanivalója volt a lakóknál. Mégis napközi otthonba viszik gyönyörű szép 10 hónapos kisfiúkat, hogy az aszszony házon kívül dolgozva, ő is megkeresse a kezdő 500 dollárt havonta, a férjének már 550 dollárja van. Munkából hazajövet, vacsorát főz az asszony. Szombaton, hétfőn takarit, mos és azt mondja: “Hát nem egészen tejfel, amit Amerikáról hazudoznak nekünk, mert otthon ezzel a munkával, energiával mi fiatalok, ennyit megkeresünk!” — És az öregek? Mi van az öregekkel ? — Hát az igaz, velük nem sokat törődnek, mert az öregek reakciósak és igy hátramozditói a modern rendszernek. A félvilágért se mondanák, “kommunista rendszernek”. — Szerintük modern irányzat van s nagyon sokat kell tanulni még a munkás ifjaknak is. Elképzelhető, hogy a középiskolákban mennyi mindent kell tudni és azt meg kell hagyni — mondta az ujamerikás asszonyka, hogy az itteni nyolc osztályos High School mélyen alatta áll az otthoni négy polgárinak. Már mindent értek. Amíg gürcölniük kell, hogy igényeiket kielégítsék* kritizálják Amerikát. De ha majd a szerencse hozzájuk szegődik és valami kis vagyonkájuk lesz, akkor aztán ők is Írhatják haza, hogy ebben az áldott országban mindont elérünk, amit akarunk, ha szorgalmasak vagyunk. Viszont olyan iramban, ahogy nekilódultak a pénzkeresésnek, az ő szivük is méltatlankodik, pedig a szív a leghűségesebb része a szervezetünknek, de ha visszaélünk az erejével, —radikálisan és gyorsan bosszulja meg magát. KUTYABARÁTOKNAK: KONDÍCIÓ Ha valakinek a kondíciójáról beszélünk, azt szoktuk mondani, hogy “jó kondidéban van.” Ezen pedig azt értjük, hogy jól táplált, egészséges színe van, teste jól kisportolt. A rossz kondicióju emberről pedig azt szoktuk mondani, hogy “rossz bőrben v?.n,” vagyis az arca beesett, sápadt, szemei esetleg karikásak stb. A kutyával kapcsolatban — amikor az állat kondíciójáról beszélünk — a “táplált” kifejezést használjuk. E szerint megkülönböztetünk tultáplált, alultáplált, és jól táplált kutyát. A jól táplált kutyával kapcsolatban azonban ezt a kifejezést is használja a szakirodalom: “Kiállitási kondícióban van.” Tultápláltnak akkor mondjuk a kutyát, ha ránézésre kövérnek tűnik. Az ilyen kutya nehézkesen mozog, s mivel nagy a hőleadása, száját legtöbbször nyitva hagyja, a levegőt szaporán vészi: liheg. A tultáplált kutya bőre alatt zsírréteg képződött és egyáltalán nem kelti az izmos, ruganyos állat benyomását. Az ilyen kutya nyilván keveset mozog, keveset s tartózkodik szabad levegőn, bizonyára kevesebb fehérjét (húst), és lényegesen több szénhidrátot (kenyér, tésztafélék, cukor) kap. Az esetek egy részében azonban feltételezhetjük azt, hogy az ilyen tultápláltnak ttinö kutya, valamiféle hormonzavar megbetegedésben szenved. Ha ilyen tultáplált kutyánk van, tanácsos mihamarabb megmutatni az állatorvosnak, aki megállapíthatja, mi a baja a kutyának. Akár tultáplált a kutyánk, akár hormonzavarai vannak, mindenképpen betegséggel állunk szemben, amit viszont gyógyítani lehet. Alultáplált a kutyánk, ha sovány állat benyomását kelti. Az ilyen kutyának a mellkas és a mar tájékán is látszanak a csontjai, a csontok könnyen kitapinthattak, “túl száraznak” tűnnek. Ebben az esetben is vagy a kutya étrendjével van a baj vagy pedig hormonzavarokkal állunk szemben. Jó vagy kiállitási kondicióju a kutyánk,ha szőre fényes, élénk mozgású, teste szabályosan izmos, ha bőre feszes, és a fajtaleirást (standard) megközelítő testméreteket mutat. Az ilyen kutya mozgása ruganyos, reflexei jól működnek, étvágya kitűnő, és naponta igényli a többszöri mozgást a szabadban. A gc.ndos kutyatulajdonos naponta figyelemmel kiséri a kutya emésztését és ha á normálistól eltérőnek találja, mindig következtetni tud a kutya egészségi állapotára. Ha a rendellenesség okát megszüntetjük, kutyánk soha nem lesz túl- vagy alultáplált, hanem mindenkor megtartja jó kondícióját. HUMOR VALAMI TÉVEDÉS Meghal a közismerten gonosz ember. A temetésre némi késéssel érkezik két volt ismerőse, s hallják, ámint a pap éppen azt mondja: — Derék, melegszívű ember volt, a legjobb családapa, a legjobb, legszeretetreméltóbb főnök, szivbéli jóbarát! Ezt hallván a két ismerős sugdolózni kezd. Az egyik igy szól: Menjünk innen, úgy látszik, valaki mást temetnek... ❖ ;Js • - . BÍRÓSÁGON Tisztelt biró ur — mondja a férj, egy külföldi bíróság előtt —, kérem, válaszszón el bennünket. A házasságunk felborult. — Mi a baj ? — érdeklődött a birö. — Nem értjük meg egymást. — Mi lenne, ha elölj] megpróbálnák talán egy tolmács utján? as
