Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-06 / 14. szám

Thursday, April 6, 1972

MAGYAR HIRaPC

11. oldal 1

ÉLET ÉS TUDOMÁNY:

A FORRÁSOK SZIGETE:

Az emberi kéz

Amióta ember él a földön, két különös képességű szerszám kíséri változatos életút ján. Ez a szerszám a két keze, a természet legcsodálatosabb technikai alkotása. Igazi mestermü, amely híven követi az agytól kapott utasításokat.

Kezdetben az ember csupán izmai erejére támaszkodott. így csak arra a munkára volt képes, amely testi erején nem haladta meg. De az ember jobb körülményeket akart magának teremteni. Rájött arra, hogy szerszámok segítségével jobban ki tudja használni a maga erejét, sőt, még meg is tudja sokszorozni azt. Az első és tökéletes szerszám az emberi kéz volt. Egyik pillanatban kalapács, a másikban emelő. Kampó gyanánt is használható és — csodák csodája — még mérni, mérlegelni, és számolni is lehet vele. Mindenféle szerszámokat egyesit magában és semmilyen komplikált műszerrel nem pótolható. Minden létező szerszám és a szerszámok tökéletes edéséből származó valamennyi gép közös őse is.

Minden mozdulat, amely a szerszám megmozdulását és a munkafolyamat megkönynyitését célozza, a kéz anatómiai felépítésén alapszik. A kéz csontjai tulajdonképpen az erő hordozói. Rájuk támaszkodva folynak az izomerő folyamatai a szerszámhoz. A röntgenátvilágitás megmagyarázza az erőátviteli mechanizmust és felvilágosítást ad am nézve, hogy vajon egy adott szerszám fogásánál megfelelő helyzetben vannak-e a csontok?

Irta: dr. Marék Antal

Őseink keze készítette el az első szerszámot, amellyel ■megkönnyítette életét. Felállította a vad elejtésére a csapdát, amivel a gép ősét teremtette meg. Felvéste a barlangja falára ébredő művészi ösztönének első vonásait. Később házakat és utakat épített, majd templomokat és piramisokat emelt. Könyveket másolt, majd könyveket nyomtatott. Beindította az első gőzgépet, és felgyújtotta az első villanykapcsolót. Tengerre szállt, lement a fold mélyébe, rádiót készített és színes televíziót. Felrepült a levegőbe és űrhajóval megközelítette az égitesteket, majd leszállt a Holdra. Kiberneti kát alkotott és antibiotikumokat gyártott.

A civilizáció mai állása elképzelhetetlen lenne az emberi kéz nélkül. És mégis, oly keveset tudunk róla! Pedig mozdulataival és munkájával az élet minden pillanatát irányítja. Érdekünkben tevékenykedik egész nap. Este levetkőztet, eloltja az utolsó cigarettát, elkattintja a villanyt, és arcunk alá csúszik, hogy kényelmesen pihenjünk. Ránkhuzza a takarót, megigazítja fejünk alatt a kispárnát. Egyetlen zokszó nélkül szolgál bennünket, és még csak arra sem méltattuk, hogy egyszer alaposan szemügyre vegyük.

Ahány ember él a világon, annyiféle kéz van. Vannak kezek, amelyek arra születtek, hogy valamit megfogjanak,, és el ne engedjék többé. Vannak olyanok, amelyek hamar elernyednek és tétován bizonytalankodnak az élet válságos pillanataiban.

csodái

A kéz segít olykor érzékszerveinknek, súlyt ad egy gondolatnak, tetszést fejez ki vagy nemtetszést, örömet, bánatot, gyűlöletet és megvetést, kétségbeesést és könyörgést. Elküldenek a kezek és visszahívnak, fenyegetnek és intenek. A kéz kifejező ereje színes és gazdag.

Léteznek látszólag önállóan élő kezek is. Gondoljunk csak a precíziós mechanikusok és a virtuóz hegedűsök vagy zongoraművészek kezeire. Ezek teljesítménye már nemcsak a művész, hanem az öntudatlanul teremtő kezek müve.. Mintha elszabadultak volna az agy irányítása alól, és önálló életet élnének.

Valaha az emberek figyeltek a kezükre és sorsuk alakulását keresték a tenyerükön. Mágikus erőt tulajdonítottak neki, és gyógyítottak érintésével. Felfedezték az ujjlenyomatok különbözőségét és ezzel hatalmas fegyvert adtak a büntetőszervek kezébe. A kéz alakját figyelték és abból olvasták ki az egyén tulajdonságait. A kézszoritásból következtettek az ember jellemére. Az ujjakon megtanultak számolni. Becsülték a kezüket és gyűrűkkel ékesítették őket. A körömről betegséget olvastak ki.

Az emberi életet millió és millió szállal szövi át a kéz. Dicsőség és barbárság, misztikum és babona kiséri történetét, amig az ősember szőrrel borított, ügyetlen kezétől eljutott a fejlődés utján Jehudi Menuhin hegedülő kezéig.

Korok divatja szerint foglalkoztak vele a gondolkodók, tudósok és sarlatánok. Megállapításaik nagy részét megcáfolta a fejlődő modern tudomány, de maradtak fenn olyan részjelenségek, melyeket a ma embere is hasznosíthat.

NEVESSÜNK

MA Már nem mondja?

— Hogy múlik az idő, édes fiam! Mikor nem voltunk házasok és néha-néha kettesben maradtunk, akkor mindig felsóhajtottál, hogy “Végre, egyedül!” Ma már ezt soha nem mondod.

— De még mennyire, hogy mondom. Amikor például elmész a piacra . .

t FAZEKAS LAJOS:

EMBERNEK SZÓLÍTALAK!

t Torz koponya, te számmal megjelölt

múzeumi tárgy; csont-ember-alak.

F névtelen ó's — hogyan szólítsalak? —

itt éltél, s arcodra hüllőit e föld.

[ S talán tested: kin- s árnyék-köntösöd

í1 41 viselem én; — hány nemzedék szakadt

véredből, küzdő, lázadó, szabad?

E folytonosságban születsz s halsz, örök

L változandóság arcát viseled.

[>■ Torz koponya, te rabszolga-erős

ősöm: te gyilkos, te kinzott, te hős,

vagy tán asszonyért esett vad fejed egy régi, pogány tivornya alatt?

Pte Ki voltál? . . . Embernek szólnálak!

JAMAICA

— A közép-amerikai, alig

4,000 négyzetmérföld területű, 1,9 millió lakosú állam a Xagy-Antillák kis szigete a Karibi-tengerben. Fővárosa Kingston. Legmagasabb hegye a Blue Mountain Peak, leghosszabb folyója a Black River. Hivatalos nyelv az angol. A polgárok 77 százaléka néger, 19 százaléka mulatt, 2 százaléka indiai, 1 százaléka kínai, 1 százaléka európai. 1 százaléka kinai. Indián nevét : Xamaica — források szigete—kétszáznál több folyójárói, számtalan forrásáról kapta. Az évi középhőmérséklet itt 80 Farenheit fok felett van, a csapadék esztendőnkinti átlaga 2000 milliméter. A lakosság 31 százaléka írástudatlan.

— A szigetet Kolumbus 1494. május 3-án fedezte fel. 1509-től spanyol konkvisztádorok gyarmatosították. Az őslakos indiánokat teljesen kiirtották. Jamaicát 1655-ben foglalták el az angolok. Később néger rabszolgákat hoztak ide. A sziget 1868-tól brit koronagyarmat, 1962 augusztus 6-án elnyerte függetlenségét. Az 1962. óta hatalmon levő Jamaicai Munkáspárt (Jamaica Labor Party—JLC) e 1 s ő d 1 e gesen a nagyipar és az ültetvényesek érdekeit szolgálta. A most uralomra jutott Nép: Nemzeti Párt (People’s National Party—PNP) programja:— iparfejlesztés, “demokratikus szocializmus”, s együttműködés Angliával.

— Az ország területének 21 százaléka szántóföld és ültetvény. Termelnek cukornádat, banánt, kávét, kakaót, szegfüborsot (jamaicai bors) kókuszdiót, kukoricát, rizst, dohányt.

A Blue Mountain márkájú kávé világhírű. A - j'korgyártás melléktermékeiből, a melaszból készítik az ugyancsak világhírű jamaicai rumot. Jamaica a nyugati világ legnagyobb bauxitrermelője és timföldexportőre.

A Cays & Pedro Cays kis sziklaszigetek értéke a trágyaként hasznos guanó. ,1964- től dolgozik az ESSÖ Standard Oil tröszt olajiínomitója. Kapacitása évi 1.3 millió tonna.

MAGYAR “HÍRESSÉG” . .

A KOPASZ

RÓMA — Amikor végigmegy az utcán, forgalnii dugó keletkezik, a bámészkodók elállják a járdát. így történt nemrégi Rómában, igy történik Milánóban. Egy taxisofőr annyira megbámulta, hogy egy fának vezette kocsiját.

Egy nagy milánói cukrászda pillanatok alatt megtelt vásárlókkal, mintha mindenkinek most jutott volna eszélje teasüteményt vinni haza.

Ki a központja ennek a nagy érdeklődésnek? Florica Julianna Nagy, egy 23 éves erdélyi származású táncosnő, művésznevén “Fiorella di Romania”. Csinos, magas karcsú lány, de ilyen jónéhány akad: miért kelt ilyen különösen nagy érdeklődést? Nos,

BÍRÓSÁGON

Egy öreg hamiskártyás áll a biró előtt. Már vége az eljárásnak, következik az ítélethirdetés :

— A biró önt hamiskártyázás c-imén 100 dollár birságra ítéli! — mondja a biró. — Belenyugszik az ítéletbe?

— Rendben van, biró ur —, mondja kesernyés hangon az öreg vagány —, de azt a 30 dollárt tessék beszámítani, amit a letartóztatásom előtt a detéktiv elnyert tőlem . . .

TÁNCOSNŐ

azért, mert teljesen kopasz. Olyan tükörsima, tar koponyával jár az utcán és lép fel táncosnőként, mint Yul Bryhner.

Florica vagy Fiorella nagyon eredeti lány. Gyerekkorát hazájában tanáéi-i*: ólában, sportpályákon és cirkuszokban töltötte. Egyszer leesett a trapézról, majd autóbaleset érte. Ismét felépült.

Ekkor Olaszországba utazott és olasz cirkuszokban, kezdett dolgozni. Később éjszakai mulatókban lépett fel táncosnőként, most pedig táncosnő és fotómodell — mindezt kopaszon.

Néhány héttel ezelőtt Mike Bongiorno, az olasz televízió hires műsorvezetője felfigyelt rá. Florica bemutatkozott a televízióban és azóta egész Olaszország ismeri.

— Hogy jutott eszébe, Fiorella, hogy kopaszon járjon?

— Ha egy ötletem támad,

nem sokat habozom. Az ötlet onnan eredt, hogy néhány évvel ezelőtt Bukarestben parányi filmszerepet játszottam, amelyben le kellett nyíratnom a hajamat. Nyáron 'Viarergióban elhatároztam, hogy megint kopaszra ny iratkozom. j. - .;