Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-16 / 11. szám

Thursday. March 16, 1972 MAGYAR HJRAiJfi. . , •* 11. oldal Amiről a Ihe New York Times” nem tud! Irta: RUBY ERZSÉBET A tekintélyes és rangos amerikai újság: "The New York Times”, 1972. február 12. számában közzé­tett vezércikk írja, hogy a magyar koronát vissza kell szállítani Budapestre, függet­lenül a rezsimtől, amely végül is — nemzetközi elismertséggel ren­delkezik. És évszázadokon keresz­tül Magyarország nemzeti voltá­nak folytatólagos jelképe. Folytatólagos jelképe?! A foly­tatólagosság akkor szűnt meg, amikor a magyar korona szimbó­luma alatt az ezer éves törvényes alkotmányt megsemmisítették, egy merőben, a magyar nép lelkiségének nem megfelelő új alkotmánnyal. A magyar szent korona közjogi ha­gyomány szerint, ezer év óta, hiába választott királyt az ország népe — addig nem volt törvényes király­nak elismerve, amíg Szent István koronájával meg nem koronázták. A szent korona birtokosa akkor a magyar nemzet volt és így a nemzet közös beleegye­zésére és akaratára választott fejedelem homlokára tették a koronát. . Egy ország sem tiszteli olyan áhítattal az ezer éves koronát, mint a magyar nemzet. Ha a koronát válság érte — és pedig nagyon sokszor —, az egész nemzet gyászolta, mert tudta, hogy a következmény békétlenség és testvér, testvér elleni harcot ered­ményez. Ha idegen kezekbe került a szent korona — és ez a nemzet történetében háromszor fordult elő —, mindent elkövettek, hogy az idegen kezekbe került koronát visszaszerezzék. A koronázás tulajdonképpen a magyar nép előtt a törvényes alkotmány biztosítéka volt, mert az or­szággyűlés nem koronázta meg addig a megválasz­tott fejedelmet, amíg a magyar alkotmányra esküt nem tett. HOL VAN MÁR, EZ A MAGYAR ALKOTMÁNY! Hogy milyen megszemélyesített élő valakinek tartották a koronát, bizonyítja az alábbi hiteles szö­veg, amelyet I. Ferenc József magyar király és oszt­rák császár, minden esti imádsága után, mint köte­lező, mindennapi fogadalmát mondta el. Amikor a császár-király fia: Rudolf trónörökös elérte nagyko­rúságát és hivatalos jelöltségét a magyar trónra, at­tól kezdve, Rudolfnak volt kötelessége ezt a szöveget elmondani, mint egy szigorú breviárium ot: "... Az állam életében a Szent Korona forrása minden tekintélynek, hatalomnak, törvénynek és jog­nak. A szent korona adja nekünk uralkodóknak: a tekintélyt és hatalmat a koronázás által. És adja a kötelességet és felelősséget népeink érdekében. A szent korona: ura, birtokosa Magyarországnak. Mint jogi-személy, az örök lelkiséget, erkölcsiséget; né­pünk nemzetiségeiben: a területi egységet, erkölcsi oszthatatlanságát, népünk szellemi elváltoztathatat­­lanságát hordozza magában, Ámen!” Tehát: "Népünk szellemi elváltoztathatatlanságának jelképe a magyar korona. Nekünk magyar emigrációsoknak életszükséglet a magyar szent korona. Hazátlanságunk nagy vigasz­talója, reménye és ígérete. Erőt, kitartást ad, hogy itt van közöttünk és egy olyan ország védelmében, amelynek első főparancsa: az emberi szabadság, vasfüggöny és határvonali csapdák nélkül. A mai Magyarországon csak egy muzeális tárgy volna. Ne­künk, amerikai magyaroknak ma is a régi hatalmat, szabadságot, békét jelentő szimbólum. ■ Hogy szimbólumokból nem lehet megélni? Hát csak halni muszáj a szimbólum alatt? Mint a csillagsávos lobo­gó szimbóluma alatt harcoló ifjaknak? RAJÁR A RÚD A (Folytatás a 10-ik oldalról) kistan Times. És a Kiéiben tevékenykedő Husszein Mal­iik közgazdász tudós vélemé­nye: “A fogyasztási cikkek magas áraival és a beruhá­zási javak árának alacsony szinten tartásával, beruhá­zott tőkéjük után évi 50— 100 százalékos nyereséget 'termeltek ki.*’ Az állami behozatali enge­délyek gyors, maximális nye­reségeket biztosítottak szá­mukra. A terhes konkurren­­ciát állami vámsorompók és koncessziók tartották tá-22 CSALÁDRA... vol tőlük. Saját bankjaikon — például a Habib Bankon vagy pedig a Saigol család tulajdonában levő United Bankon (fiókintézetek Genf­­ben.Londonban és New York­ban) keresztül kedvük sze­rint siboltak ki tőkét kül­földre, ahol álcégeket alapí­tottak, például a Mosada ke­reskedelmi társaságot Toki­óban, amelynek bármennyire is japán csengésű neve van, nem más, mint Mohammed Sadiq Davood rövidítése. Da­­vood keze egyébként a vene­zuelai olajmezökig is elér. A gazdagok nemcsak a csempészés tekintetében áll­tak a törvények felett: Kha­­lid Saigol nagybirtokos pél­dául 1960-ban büntetlenül gyilkoltatok meg egy szom­szédos parasztot, mert az nem akarta neki a földjét el­adni, holott a Saigoloknak szükségük lett volna rá bir­tokuk kiegészítésére. Pakisztán pénzarisztokrá­ciája csodálatos szőnyeggel és a Gandhara-kulturáből fennmaradt kincsekkel (rész­ben saját birtokaikon kerül­tek felszinre) rendezték be villáikat és palotáikat. Asz­­szonyaikat és leányaikat ék­szerekkel halmozták el, fia­iknak pedig gyors sportko­csikat ajándékoztak. Pakisztán urai gyakran a szeretőiket is a családhoz szá­mították. A pakisztáni rádió leleplezései szerint, Jahji Khannak az volt a szokása, hogy importlicencekkel jutal­mazza számtalan ágyasát. Fia, Ali, múlt októberben, amikor a háború Indiával már küszöbön állt, feleségé­nek szüijijit örvendeztette meg behozatali engedélyek­kel. Pakisztán tőkés kamaril­­lája Bengáliából húzta a legnagyobb nyereséget, aho' az övé volt a juta- és a tea­monopólium. Kelet-Pakisztán állami és fejlesztési segé­lyekből épített szövődéket és papírgyáriakat, amelyek azu­tán nevetséges összegekért kerültek a Davoodok, az Adamdzsik és az Iszpahanik kezébe. Mértéket nem ismerő kizsákmányolási politikájuk tulajdonképpeni csirája a bengálok elszakadásának és annak a katasztrófának, ami azután a 22 családot java­PETŐFI SÁNDOR: GOLYÓK SIVITNAK, KARDOK CSENGENEK. Golyók sivitnak, kardok csengenek, A zöld mezőt piros vér festi meg. Csaták zajától zeng a föld s az ég, S te hősi költő, te itthon vagy mégi Azért daloltál harci vágyakat, Azért dalol jad bátorságodat. Hogy amidőn a harc előkerül, Te honn a sutban gyáva szívvel ülj? ? Ilyen beszédeket tart a világ. Rám igy röpíti a gúnynak nyilát, És én reá csak elmosolyodom. És a magamét hozzágondolom. Azt gondolom: csak gyönge emberek, Nem győznek most gyalázni engemet, S nem győznek majd dicsérni egykoron! Nem gondolok mást, csak ezt gondolom. Ne magyarázza senki énnekem. Tudom nagyon jól, hol van a helyem? Ha itt végzem kötelességemet. Csatába s a pokolba is megyek! Pest, 1$48. dalmaik nagy részétől meg­fosztotta. A Bhutto uralma alatt le­vő mágnásoknak nincs okuk az aggodalomra: majdnem minden gazdag családnak vannak még hatalmas kiter­jedésű földjei. Bhutto eddig még nem nyúlt a nagybirtok­hoz. Az ő családjának is több ezer hektárja van szülőföld­jén, Szindhben. Amikor nemrégiben egy 14 hercegből álló küldöttség kereste fel a kormányfőt, el­panaszolva neki, hogy a ná­­bobok a szó szoros értelmé­ben az utcára kerültek, Bhut­to hagyta magát megpuhi ta­ni: mind a 14-en életük vé­géig összesen 750 000 doillár támogatásra számíthatnak az állampénztárból. Felix Wagner Volt halálraítélt a halálbüntetés mellett SAN FRANCISCO — A 27 éves Leo Estrada a közel­múltban levelet intézett a San Francisco Examinerhez. Estrada a San Quentin fog­lya, 1965-ben életfogytiglani fegyházbünt e t é s r e ítélték, mert egyik fegyenctársát fel­akasztotta, 1971-ben pedig halálraitélték, mert egy má­sik fegyenctársát agyonszur­­ta. Estrada azonban megmene­kült a kivégzéstől, mivel Cali­fornia állam Legfelsőbb Bíró­sága a közelmúltban eltiltot­ta az államban a halálos Ítéle­teket. Estrada a következőt írja az Examinerhez intézett levelében: — A halál büntetés eltör­lése súlyos hiba volt. A jövő­ben azok a fegyencek, akiket életfogytiglanra Ítéltek és né­hány év múlva feltételesen szabadlábra helyezik őket, minden nagyobb kockázat nél­kül gyilkolhatnak, engedélyt kaptak a gyilkosságra. — Az elkövetkező két év­ben számos ártatlan embert fognak ezek a kiszabadult fe­gyencek meggyilkolni. — A múltban hallottam olyan fegyenceket, akik arról beszéltek, hogy örömmel gyil­kolnának meg néhány disznót (rendőrt — Szerk.), később azonban elálltak ettől, mert attól féltek, hogy a gázkam­rában végzik majd. — A jövőben ettől nem kell félniük: a halálbüntetés el­törlése következtében emel­kedni fog a gyilkosságok szá­ma. Obszcén papagáj BREAT BOLAS, Ang­lia—Peter Eldres Evans anglikán lelkész arra kér­te a rendőrséget, hogy távolítsa el kertiéből az odatelepedett papagáit, amely é.iszaka “obszceni­­tásokat” rikácsol. A lel­kész szerint a papagáj többek között azt riká­csolja: Dögöli meg. — A papagái többi káromko­dása olyan durva, hogy nem tűr nyomdafestéket. Sajnos azonban, 16 éves lányomnak, Elizabethnek is hallgatnia kell a károm­kodásokat egész éjszaka — mondotta a lelkész. Hirdessen lapunkban!

Next

/
Thumbnails
Contents