Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-16 / 11. szám

' 10. oldal

MAGYAR HlttADr. ________________________________Thursday, March 16, 1972

Ütinapló

Köztisztaság, közbiztonság

írta: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR

II.

SAN JUAN, PUERTO RICO. — Mi már bebarangoltuk a fél-világot, de határozottan állítom, hogy sehol se találtam olyan tiszta utcákat, mint itt.

Brüsszelben csodálkozva néztem ugyan, hogy a Rite Franz Merjay egyes üzletei előtt szappanos forró vízzel sikálták fel a járdát. Ez azonban Brüsszelben is ritka kivétel. Itt viszont nemcsak a fő utcák, hanem a mellékutcák is tökéletesen tiszták. Igaz, hogy az utcasarkokon hívogatón várakoznak az ízléses szemétkosarak, tehát

SÁNDOR nem kell messzire fáradni, hogy ’ne a köztisztaság rovására dobjuk el a kiolvasott újságot: üres dobozt; banánhéjat vagy papírlapot. Nemcsak szajkózzák, hogy “tartsuk tisztán San Jüant”, hanem meg is valósítják a jelszót.

JÓL NEVELT KUTYÁK

A hűséges krónikás mindenről pontosan beszámol ... Hiszik, nem hiszik: én itt egyetlen “kutyanéyjegy”-et se láttam. Eleget utálkoztam, hogy New Yorkban, a Riverside Drive-n, ahol lakunk, egymás mellett domborodnak az amúgy is piszkos levegőt még jobban megfertőző bűzös kupacok.

A sárga irigység beszélt belőlem, amikor kérdezősködtem, miként csinálják, hogy7 a kutyák itt nem prezentálják lépten-nyomon illatos névjegyüket?

A válasz: mosoly...

Ettől nem lettem okosabb. Egyik alkalommal kutyát sétáltató fiatalember mellének szegeztem a kérdést.

Nem húzta szét a száját, nem vicsorította a fogait, hanem előzékenyen így felelt:

— Itt minden ház mögött kisebb vagy nagyobb kert húzódik. A tulajdonosok kutyáikat arra szoktatták, hogy7 szükségletüket a kertben végezzék el. A köztisztaság érdekében ezt mindenki természetesnek találja.

— Gyönyörű! Gyönyörű! — kiáltom elragadtatással.

Ámde ... nincsen rózsa tövis nélkül. Az utcának itt más a problémája.

AZ UTCA PILLANGÓI

Az egyik legelőkelőbb utcán, az Ashford Avenue-n éjjel és nappal olyan leányzók sétafikáinak, akik

nemcsak hogy nem titkolják "mesterségük címeré”-t, hanem kihangsúlyozzák azzal, hogy csalogató, csábító szemmel és csattanón csettintő nyelvvel invitálják magukhoz a járkáló férfiakat. Pesties műszóval: “strichelnek”.

Ezt persze furcsálják az Ashford Avenue finom szállodáinak a lakói. De ... túlteszik magukat rajta.

Nem ilyen egyszerű a helyzet az El Petite és a Miramar Del Condano szállodák közötti részen az Ashford Avenue-n lévő paloták és villák tulajdonosai szempontjából.

Ezek most panasszal frodultak Major Carlos Romero Barcelo hivatalához és elköltözésükkel fenyegetőzve a polgármester sürgős intézkedését kérték ennek a tűrhetetlen állapotnak a megszűntetésére.

A panaszbeadvány rámutat arra, hogy a szülők fiatal leányaik, fiaik érdekében kérnek azonnali orvosolást.

... Nincs értesülésem, hogy végeredményben mi lett a beadvány sorsa? Csak annyit tudok, hogy elutazásunk napján a leánykák még szorgalmasan flangíroztak az Ashford Avenue-n.

KÖZBIZTONSÁG

Megérkezésünk után megkérdeztük szállodánk vezetőjétől, hogy milyenek a közbiztonsági állapotok San Jüanban és nyugodtan térhetünk-e haza az esti órákban?

— New Yorkból, Washingtonból jövő minden vendégünk felteszi ezt a kérdést — feleli a manager — és én egyformán azt válaszolom:

— In San Juan doesn't exist fear. — És én ezt nem sablonos megnyugtatásként ismételgetem — folytatja —, hanem azért, mert ez az igazság. Nemcsak nappal, hanem éjszaka is tökéletesen biztonságos itt a közlekedés a főútvonalakon és a mellékutcákban egyaránt.

... A téma nem került le napirendről. Amikor itteni lakosokkal ismerkedtünk meg, nem mulasztottuk el megérdeklődni, hogyan sikerült ilyen százszázalékos nyugalmat és biztonságot teremteniük?

Az egybehangzó válaszokat így összegezem:

San Jüanban nemcsak a rendőrség, hanem mindenki a nemzeti becsület, a hazafiság szentségével egy vonalba helyezi a közbiztonság kérdését. Min«denki átérzi, hogy ha sérelem, bántalom éri az idegenből a városba látogató vendéget: ezzel beszenynyeződik maga a nemzeti becsület, a tisztesség. És ha mégis adódik ilyen bűncselekmény, a tettest nemcsak rablással, testi sértéssel vádolják, hanem hazaárulónak tekintik. Nem titok, hogy a rendőrök az ilyen gonosztevőt bekisérés után gumibotjaikkal úgy elnáspángolják, hogy még nagyapa korában se felejti el. Aztán pár nap múlva megtartják a tárgyalást és a bíróság a tettest igen szigorúan megbünteti.

Informátoraink azt is hangsúlyozták, hogy a puerto ricoiak általában derék, jóravaló emberek és csak az okozza a rossz véleményt, hógy akik innen New Yorkba költöznek és közülük egyesek munka nélkül, bűnös úton kívánnak pénzhez jütni:>ezek a nép selejtje. De nem helyes általánosítani'és a kivétel alapján megítélni az összességet. ■ ; s :

... Csaknem minden utcasarkon rendőr pásztói. Páratlanul udvariasak. Ha valamelyik útkereszteződésnél, ahol nincs közlekedési villany-lámpa, tétovázva megállunk: a rendőr az utca közepére ugrik, leállítja a forgalmat és mosolyogva int, hogy átihehé- . tünk.

... Itt mindenki ismeri a 343-2020 könnyen ’megjegyezhető számot. Ez a rendőrség telefonszáma. Ezt kell tárcsázni, ha valakinek hatósági segítségre van szüksége.

...A New York Times-ben most Olvastam Norman H. Anderson felügyelő rendeletét:

"Each foot patrolman has to issue 50 tickets and each radio car 100 tickets a month.”

A parancsnok az általános felzúdulásra utóbb azzal védekezett, hogy félreértették a rendeletet. Lehet. Én nem fűzök kommentárt hozzá. Az azonban közismert tény, hogy New Yorkban a rendőröknek egyik fontos gondja a ticketadás és ritkán látni olyan rendőrt, aki a hóna alatt nem melengeti a ticket-könyvecskéjét. ■

Lerögzítem, hogy itt nem a ticket a rendőr főproblémája. Meggyőződésem ,hogy ez szorosan összefügg az utca nyugodt biztonságával.

HOL A BIZTONSÁG MOSTANÁBAN?

Amikor majd visszaérkezünk New Yorkba, azoknak a barátainknak, akik aggodalommal hallgatták, hogy- Puerto Ricoba utazunk, több, mint egy hónapos itt tartózkodás tapasztalatai alapján azt fogom mondani, hogy tévedtek, súlyosan tévedtek.

Csekély változtatással plagizálni fogom dr. Nyárády Miklós volt pénzügyminiszter szavait. Nyárády. ugyanis azt mesélte, hogy feleségével és két leányával Afrikába való utazásuk alkalmával valaki, meg- . kérdezte tőle: nem fél-e három ilyen gyönyörű hölgy' társaságában a sötét Afrika földjére lépni?

Nyárády Miklós azt válaszolta, hogy ó nem fél a vad dzsungelben se, majd akkor fog félni,» araikor New Yorkban leszállnak a repülőgépről...

Én is azt fogom mondani kedves barátainknak. hógy: Puerto Ricoban kikapcsoltuk a félelem éf?ését és ez csak akkor tért vissza a szívünkbe, amikor a », Broadway és 100 as utca sarkán befordultunk a ■ Riverside Drive egyik bérházában levő lakásunk.felé.

11 11 1 "'-.-I '

PAKISZTÁNI RIPORT:

RAjAR A RÚD A

A megvert Pakisztánban először fizet az elveszített háborúért az a réteg, amely eddig mindig csak nyrert a háborúkon: az a legendás hírű “22 család”, amely a szubkontinens muzulmán államában a mesebeli indiai maharadzsák hagyományait folytatta életmódjában.

Gazdagságuk és befolyásuk, kiválságaik és gátlástalanságuk révén, Pakisztán 22 családja és nábobjai a szupergazdagok rezervátumában élteik, amihez hasonló már csak Latin-Amerika egyes részein található, ügy zsák-22 CSALÁDRA...

Hiányolták ki Pakisztán 130 milfló lakosát, mintha egy középkori feudális birtok rabszolgái lettek volna. A gazdaság fejlődése egyedül az ő folyószámláik alapján is megitélhetö.

A pakisztáni gazdagok ipari vagyona 1947-ben, az állam megalapításakor 580. millió rúpia, 1959-ben pedig már 5 billió rúpia volt. Az igazi fellendülés azonban csak ekkor kezdődött: a tervhatóságök adatai szerint a 13 évig tartó katonai rezsim alatt (Ajub Khan 1958—1969, Jahja Khan 1969—1971) az

ország bruttó társadalmi termékének a fele jutott a 22 családnak. A pakisztáni nincstelen tömegek ugyanezen 13 év alatt még 30 százalékkal lettek szegényebbek.

A 22 család nagy része Bombayból, Calcuttából vagy Kelet-Afrikából származik, ahol nemzedékek óta zsákmányolták ki a négereket kereskedelmi monopóliumaik révén. Mint muzulmánok, pakisztáni állampolgárok és hamarosan az ország titkos urai lettek.

Bhutto, abszolút hatalmát felhasználva, 20 konszert államosított, és 19 jövedelmező importengedélyt vonatott vissza. Zárolta a gazdagok

útleveleit és közülük is a leggazdagabbakat bezárta.

A 65 éves Ahmed Davood papirt, textíliákat, fogamzásgátló pirulákat gyártott, és bankjai voltak. 13 konszern biztosította évi 300 millió rúpia (200 millió márka) tiszta nyereségét. Most ő is néhány gyárral szegényebb lett, mm ga pedig házi őrizetben van karachi villájában.

Az Adamdzsi ipari birodalom fejének (juta, cukor, bankók) jövedelme a múlt év végéig percenként 1000 dollár volt. Ha valamelyik Adamdzsinak New Yorkban volt dolga, nem egy szobát vagy lakosztályt, hanem egy egész emeletet bérelt a “Pierre”-ben, az egyik legdrágább Hudson-parti szállodában.

Az AdamdzSik ma már nem tudják olyan pontosán, hogy mijük is van — mindenesetre, a kiutazáshoz, és ezzel a külföldön felhalmozott vagyonuk élvezéséhez szükséges útlevelük nincs többé.

Az Adamdzsik percenkénti ezer dolláros jövedelmével szemben a munkások egy napi bére nem egészen. egynegyed dollár.“Akár peesenyezsirról, akár cérnáról legyen szó, az egymással atyaíiságban levő monopolisták kis csoportja visszaélt hatalma- , val és a fogyasztók tehetetlen tömegével” — irta a.Pa(Folytatás a Ilik oldalon)/