Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-24 / 8. szám
6. oldal MAGYAR HlRATVl Thursday, February 24, 1972 / “H ALÄLGY ÁROSOK” Irta: K LAM ÁR GYULA Negyed századon át éltek megbecsült, derék polgárokként Ausztriában. Délben jóízűen megebédeltek, megitták a maguk söröcskéjét .esténként felkeresték szokott vendéglőjüket, elbeszélgettek a "Stammtisch” többi tagjaival, tíz óra felé'— miután a televízióban végignézték az érdekesebb műsorokat — lefeküdtek és aludták az igazak álmát... Fizették az adót, vezették irodájukat, vállalkoztak, éltek, vagyont gyűjtöttek és látszólag nem is gondoltak azokra százezrekre, akik- KUmá* Gyűl» nek megsemmisítésére terveket készítettek, sőt javított terveket: krematóriumokat, elgázosító-termeket és megsemmisítő-berendezéseket. Törték a fejüket, hogy minél tökéletesebb munkával •rukkoljanak elő, hiszen nem kisebb dologról van szó, minthogy olyan terveket kellett előterjeszteni, amelyeknek naponkénti “kapacitása” meghaladta a kétezer személyt... Persze főleg, csupa zsidó személyt, akiknek "kiradírozását” az élők sorából Hitler és Himmler tervbevette. A dolog nem volt egyszerű; az egész történelem során nem volt még sehol ilyen tömegírtó tábor, nem volt tehát hová nyúlni vissza példákért. így saját fantáziáját kellett igénybevennie Walter Dejaco és Fritz Érti építőmestereknek, hogy a kapott feladatot jól, gyorsan és közmegelégedésre megvalósítsák ... Herr Dejaco és Herr Érti annak idején az SS:oek dolgozott és így jutottak ahhoz a "megtisztelő” feladathoz, hogy megtervezhették minden idők leggyalázatosabb tömeg-bűnözéséhez a lehetőséget. (Több más "Herr”, akiket a kriminológiában azóta íróasztal-gyilkosoknak neveznek, szervezték az áldo-California állam Legfelsőbb Bírósága úgy döntött, hogy a halálbüntetés alkotmány-ellenes és ezért jövőben Californiában nem lehet halálbüntetést hozni, sem végrehajtani. A döntés következtében — többek között -— nem végezhető ki Sirhan B. Sirhan, Robert F. Kennedy gyilkosa, John Linley Frazier, tömeggyilkos és Charles Manson, a “hippie-sátán”. Edward Heath, angol miniszterelnök és kormánya, a közelmúltban két válságot élt át. Az egyik válság az Európai Közös Piaccal kapcsolatos parlamenti döntés volt. A parlament mindössze 8 szótöbbséggel szavazta meg Anglia csatlakozását a Közös Piachoz. A másik válság a szénbányászok sztrájkja volt, amely a szakszervezetek és a bányavállalatok között megegyezéssel ért véget. A bányász-sztrájk olyan súlyos ipari válságot okozott, amilyenre Angliában 50 év óta nem volt példa. Mindegyik válság könnyen a Heath-kormány bukásához vezethetett volna. Cairóból, Egyiptom fővárosából, jelentik: Az “A1 Ahram” nevű, félhivatalos napilap közölte, hogy az elmúlt szeptemberben, kémkedés miatt, Cairoban letartóztattak egy amerikai diplomatát. A jelentés nem közöl nevet. A yorki (Anglia) katedrálist, amely Észak-Európa legnagyobb katedrálisa, restaurálják. A restaurálási munkálatok 1972 végén fejeződnek be: akkor ünnepli majd a katedrális fennállásának ötszázadik évfordulóját. Párisban két férfi belört Marcel Ferrer lakásába és amikor a holmikat összeszedték, italt kerestek. E'gy palact tartalmát megitták, hasmenést kaptak, a tett színhelyéről képtelenek voltak távozni és a rendőrség letartóztatta őket. A hasmenés oka: A palackban nem pálinka, hanem hajnövesztő szer volt. zatok szállítását, ők goncloskódtak megfelelőszámú vagonról; ismét mások a gázt, a kokszot, stb., szerezték be a megsemmisítő-apparátusok zavartalan működéséhez ...) Tudtuk, mi történt Auschwitzban, csak éppen azt nem, hogy hogyan folytak az előkészületek a tömeggyilkosságokra, hogyan és kik építették a hatalmas termeket, kazánokat, milyen raffinériával, hogy az áldozatok sokáig semmit se sejtettek? ... Most bőven kapunk minderről felvilágosítást annak a pernek az anyagából, amelyet néhány nappal ezelőtt kezdett meg a bécsi törvényszék Reisenleitner tanácsa. Herr Dejaco, Tirolból és Fritz Ertler Linzből — mindketten fölül a hatvanon, elegáns öltönyben, modern nyakkendővel, nagyon tisztán és apartan, noha már egy éve előzetes vizsgálati fogságban üln.ek —, részletes felvilágosítást adnak, persze anélkül, hogy magukat egy pillanatra is bűnösnek vallanák ... Hogy miért oly későn? Évtizedekkel a gyilkosságok után? Ki tudna erre pontosan felelni? Tény az, hogy a per kitűzése tizenkét esztendő óta esedékes, mégis csak most került rá sor. Eddig mindkét vádlott élte Tirolban, illetve Linzben a maga megszokott, kispolgári életét. "Nagy pörről” van szó: 150 tanút idéztek meg, javarészt külföldről és helyszíni szemlét is tartani fognak Auschwitzban és Birkenauban, ahol a vádlottak a "Zentralbauleitung” keretében tevékenykedtek szorgalmasan és megbízhatóan. Mindketten több ízben is megkapták a maguk kitüntetését, mint "munkára mindig kész, világnézetileg szilárd, megbízható s a legjobb teljesítményt nyújtó SS építészek” ... Sőt, Dejaco oly nagy kegyben állott, hogy amikor háromhónapi fogházra ítélte valamiért az SS-bíróság, Himmler személyesen járt el, hogy a fogházat szobafogságra változtassák át. Egyébként mindketten bizonyos Bischof nevű SS-Hauptsturmführert átkoznak, mint aki "behúzta” őket a csőbe, s ahelyett, hogy ő és a megsemmisítő abteilung többi ötven vezető SS-tisztje állna itt, most nekik kell megszenvedni "mások bűneiért”. Mert ők csak katonaként, nem gondolkozva, vakon teljesítették a parancsot. Persze, nem tudták azt sem, hogy a kitervelt épületek, gázkamrák, kokszkemencék, elhamvasztó apparátusok milyen célt fognak szolgálni. Bischof hívatta egyik nap őket és egy akta vagy újság szélére futólagos vázlatot rajzolt, és azt kellett nekik kidolgozniuk. Az egyik ilyen tervet úgy hívták, hogy “megsemmisítő berendezés hozzácsatlakozó krematóriummal”. Szabatos, német munka volt. — Nem tűnt fel Önnek — kérdezte egyiküket a bíró —, hogy miért szükséges egy óriási csarnok és elhamvasztó berendezés a tábornak? Hiszen 150 ezer embernél a természetes halálozás nem lehet oly magas, hogy ilyen hatalmas apparátust kelljen miatta építeni? Nem, nem tűnt fel... hiszen pestis-járvány is kitörhet a barakkokban. Amellett ők csak az építkezést végezték és egy csarnok, amely gázkamra céljait szolgálja, nem kíván semmi különleges berendezést, amit építészetileg kell megoldani; minden teremből lehet gázkamrát csinálni — jelentette ki Dejaco úr —, például ebből a tárgyalóteremből is; nem kell hozzá egyéb, mint hogy az ajtót-ablakot légmentesen zárni lehessen. — Aztán elhangzik egy ilyen mondat, amikor "a személyes hozzáállásukról" faggatja őket a bíró: "Örültünk, ha nem kellett látnunk ezeket az épületeket” — amivel elárulják, hogy valamit mégis sejtettek az épületek, termek, stb., igazi rendeltetése felől... — Igen — hangzik a válasz —, de már csak azután, 1943-ban, amikor a környék lakossága állandóan panaszkodott az égetőkemencékből és a kéményekből kiáramló émelyítő szag miatt... — Dejaco ekkor már nem bírta — mert ugyebár egy olyan rendes ember, mint ö, nem is bírhatja —, jelentkezett hát önként a frontra, de nem lehetett onnan szabadulni. A tárgyalás szenvedélytől mentesen, szakszerűen folyik: szakértők fognak felvonulni, akik az építészeti tevékenységről fognak véleményt mondani, s eldöntik, hogy a tervezéshez kellett-e tudni, hogy tömeggyilkossághoz szolgáltatnak lehetőséget, vagy sem? Mindössze egyszer tört ki valamelyik vádlott, méghozzá keserűen, amikor arról volt szó, hogy a gyilkosságokért egyedül felelős Bischof meghalt és őket bennhagyta a slamasztikában ... A tárgyalás mintegy két hónapig tart. A közönség, amely most megrohamozta a tárgyalótermet, lassan elmaradozik és majd csak az ítélethirdetésre jelenik meg ismét. De ott fog lebegni 1.200.000 elgázosított, elhamvasztott ártatlan ember szelleme mindvégig a teremben, köztük a magyar zsidóság 400 ezer tagjáé —, ők voltak legszámosabban az áldozatok között. AFORIZMÁK Gyakran nem arra haragszanak, aki elkövette a baklövést, hanem arra, aki szóvá tette. ❖ “Valamikor szép és fiatal voltam” — mondotta valaki —, “de elcseréltek a szülészeten”. ❖ Modern változat: meglátni és megutálni egy pillanat ptüve volt. Nem tudok haragudni rá, hogy felfuvalkodott hólyag. Valaki segíthetett felfújni. ❖ Sziporkázhatsz mondanivalód elején — figyelmeztet egy humorista —, de ne felejtsd el, hogy a taps a végén van. Ha életkorod felől érdeklődnek, mondj tiz évvel többet. így legalább csodálkoznak majd, hogy milyen fiatal vagy'. Megfigyeltem, hogy az analfabéták dicsérik egymás Írását. Nehéz fejen találni a szöget, ha nincs kalapácsod és a szögnek nincs feje. Sok ember olyan, mint a negativ film. Ha sok fény éri, sötétté válik. garabonciás H-ILM-O-R JÓSNŐNÉL — Asszonyom — mondja a jósnő az előtte ülő hölgynek —ön rövidesen ismét férjhez megy. — Kihez? — Egy villogó tekintetű férfihez. — És boldog leszek? i — A házasság első éveiben nem. — Később? — Később megszokja ... * * * FÉRFIAK Két jóbarát találkozik. Az egyik megkérdezi a a másiktól: — Mi újság? — Megcsal a feleségem. — Félreértettél — mondja a másik. — Azt kérdeztem, hogy mi újság?... * * * i HA RÁJÖN Két művész beszélget: —- Borzasztó lehet egy énekes számára, ha rájön, hogy már nem tud énekelni. — Valóban, De még borzasztóbb, ha nem jön rá... - -I
