Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-17 / 7. szám
Thursday, February 17, 1972 EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRE: ! BALASSI BÁLINT UTJAI NYOMÁN Négyszáz éve nevezetes foglyai voltak a pozsonyi várnak. Az egri hős, Dobó István, valamint sógora, Balassi János királyi asztalnok, az ' északi vármegyéknek és a bányavárosoknak a főkapitánya. Gyanútlanul -érkeztek az előző évi országgyűlésre. Balassi a nagyobbik fiát, Bálintot is magával vitte, aki akkor tizenhat éves volt. Amig*ő tanácskozott, Bálint — hasonló korú társaival — a kettős falu koronázóvárost járta. Köztük a későbbi törökverő “fekete bég”-et Nádaséi y Ferencet— aki a királyi udvarban apródoskodott — annyira megkedvelte, hogy egy agarat is ajándékozott neki. Ilyen alkalmakkor különösen sokféle nép nyüzsgött a keskeny utcákon: a várral farkasszemet néző koronázó székesegyház mellett álló Wei d r it z - k a p u t ó 1 a keleti Lóránt-kapuig és a legmagasabb bástyáju északi Mihály-kaputól — amelynek boltivei alatt ma is átsétálhatunk Balassi Bálint nyomdokain — a török veszély miatt ajtónyilásnyira befalazott, s a Dunára néző Halász-kapuig. Német, magyar, szlovák, sőt — lévén ez a törvény nyelve — latin szó keveredett, és Bálintnak egyik sem volt idegen. Zólyomban — ahol a családi Biblia bejegyzése szerint 1554. október 20-án, délelőtt 9 órakor született — meg a szomszédos bányavárosokban a polgárok körében x-áragadt a német beszéd, jobbágyaiktól pedig a szlovák. Apja német szóra az Óvilág egyik kereskedelmi központjába, Nürnbergbe is elküldte. Latinra a náluk házitanitóskodó prédikátor, Bornemissza Péter tanította, s bizonyára tőle szerezte az olasz nyelvbeli jártasságát is. Hiszen Bornemissza Bécsben és Itália egyetemein is tanult. A prédikátor épp abban az évben került Zólyomba a tízéves Bálint nevelőjének és a protestáns szülők házi prédikátorának, amikor Galilei és Shakespeare született. Galilei szülőföldjének, Itáliának a világban betöltött központi szerepe hanyatlóban volt, ugyanazon ok miatt, amiért Shakespeare hazájának, Angliának a napja fölemelkedett. A hajósok nagy fölfedezései nyomán Amerikáig terjedt ki a világ a kex-eskedők előtt, — és a gazdaság — központja Európa belsejéből a földrész nyugati, óceánközeli partjaira került. E megnövekedett világnak félreesőbb vidéke lett Balassi szülőföldje. BUJDOSÁSRA INDULVÁN ; Az említett 1569. évi őszi országgyűlés utoDó napján Balassi Jánost és sógorát, Dobó Istvánt — kinék felesége ugyancsak Sulyok lány volt — hűtlenség vádjával letartóztatták. A hír hamarosan Zólyomba is eljutott, azzal, hogy a Miksa király elleni hűtlenség nem egyéb, mint Balassiék állítólagos egyezkedése az erdélyi párttal. Tán éppen a mohácsi vész után királlyá választott Zápolya János fiának, János Zsigmondnak főtanácsadójával,' az országegyesitő terveket kovácsoló Békés Gáspárral ... Ha Dobónak és Balassinak a királyhoz való hűsége nem látszik is kétségesnek, annyi bizonyos, hogy a török elleni harcot szivükön és — a hadi költségek nem kis részét birtokaikból teremtve—“zsebükön” viselő magyar kapitányokkal együtt elégedetlenek voltak az udvar hadi intézkedéseivel. Egyebek között a végvári katonaság gyenge ellátása, továbbá amiatt mert a magyar kapitányokat mindinkább német parancsnokukkal váltották fel. Különösen pedig azért, mert a német birodalmi és cseh katonasággal is ■ megnövekedett királyi sereg tétlenül várta Győr alatt Szolimán szultánnak Bécs ellen irányuló támadását. Hagyták, hogy a török hadak bevegyék a Tiszántúlt védő Gyula várát és Szigetvárt, amelynek Zrínyi volt a kapitánya. Ezzel pedig'elveszett a déli védővonal: a török akadályai ag far híradó talanul nyomulhatott előre a Dunántúlon is. Szolimán közben meghalt és az erős kéz átmeneti hiánya jó alkalmat kínált a visszavágásra. De ezt nem használta ki Miksa, sőt békét kötött Drinápolyban. Mindezek nyomán az ország népében nőtt az elégedetlenség és a várakozás. A török elleni keresztes háborúról kezdtek beszélni, sőt meg is jósolták azt 1570-re. A hirek nyomán sokan hadba indultak, de az ösztönös mozgalom kudarcba és zavargásokba fulladt. Ennek az évnek tavaszán Sulyok Anna kiszöktette urát a pozsonyi várból. Balassi János elkerülve a királyi katonaság megszállta várait, sőt a lengyel határon túli birtokát is, Lengyelország távolabbi vidékére menekült. Rymanów városában hitsorsosai, a protestáns Sieninskiek adtak neki menedéket. Aztán átmentett vagyonán újabb birtokokat szerzett és követte őt családja is. Bornemissza eszméinek és a megrendítő élményeknek hatására ott fogott először tollat nagyobb lélegzetű munkához. “Szerelmes szüleinek háborúságukban való vigasztalásra” magyarra fordította Bock Mihály Ntirnbergben megjelent elmélkedő könyvét. Munkáját a “Beteg telkeknek való füves kertecské”-t Krakkóban (Krakow) az egyetem mögötti Golebia utcában Wierzbieta Mátyás műhelye nyomtatta ki. Sok magyart müveit ki ez az egyetem, és számos magyar munkát adtak ki ä krakkói nyomdák. JÁRVÁN ERDÉLY FÖLDÉT Nem gondolhatta Bálint ekkor, hogy alig fél évtized múlva s milyen kalandos kerülővel látja viszont Krakkót. Emögött nem annyira kalandvágyát, mint apja politikai elgondolásait gyanúsítjuk. Miután tisztázták apját a vád alól, az udvar visszafogadta őket kegyébe. A fényes pozsonyi ünnepségen — amelyet Miksa király és császár a fiának, a már említett Rudolfnak rendezett 1572-ben — már a Balassiak is ott voltak, és Báliilt havasi pásztoraik táncával vívta ki az elismerést. Azután Erdélyben kitört Békés Gáspár felkelése a János Zsigmond örökébe lépett Báthory István ellen. Balassiék Békést támogatták, aki még János Zsigmond életében és nevében megkötötte Miksával az országot elvileg királysága alatt egyesitő speyeri szerződést. Bálint Beke3 segítségére indult katonáival, de embereit szétverték, őt meg — leütve — foglyul ejtették. Békés hadát Kerelőszentpálnál fényesen legyőzte Báthory s nemsokára az ő fejedelmi udvarában volt az ifjú fogoly, azaz inkább vendég s csak a hölgyeknek — tán a később verseibe foglalt Bebek Juditnak, Morgay Katának, Csáki Borbálának — a foglya. A fejedelmet hamarosan lengyel királlyá választották. Balassi követte őt Krakkóba, ahol elébük mentek a város tanácsnokai és polgárai s a lengyel nemesek vezetői. Velük és hazai kíséretével vonult be Báthory a lengyelek székvárosába. Előtte ötszáz erdélyi lovas haladt, aranytól és ezüsttől csillogó fegyverzetben, díszes ruhában — közöttük sejthetjük Bálintot is. Báthory főurhoz illő öltözetben — szürke nadrágban, sárga csizmában, vállán vörös, cobolyprémes mentével, fején fekete toliforgós nyusztkalpaggal és piros attilában — arany szerszámos török pejlovon vonult be, nyomában ezer hazai hajdúval és több ezres lengyel sereggel. Útja a lengyel királyok ősi várának, a Wawelnak az udvarába vezetett. Majd a templomba ment, — ahol ma hamvai nyugszanak —, aztán meglátogatta jegyesét, Anna hercegnőt. Bálint második hazájába érkezett, ahol már barátai és apjának birtokai voltak. Kamenyecz (Kamienica) mellé Zmigx-ód váx-oska felét s Wydrikon (Odx-zykon) várát is megszex-ezte bujdosása idején. A régi várnak ma már csak a X'omjai állnak a nehezen megközelithető hegytetőn és ódon falai alatt a nép hagyomáxxyait őrző faházak sorakoznak. így együtt idézik fel a történelem levegőjét. Németh Ferenc 15. oldal 1 UJ SUMÉR KUTATÁSOK BOSTON — A Harvard egyetem és az “Iran Archeological Service” tudósainak munkálatai az Irán délkeleti részében fekvő ősrégi “Tepe Yahya” városi domb i’égészeti feltárására — minden bizonnyal a legjelentősebb háború utáni felfedezés Ó-Mezopotámia tanulmányozásában. Döntően megváltoztatja eddigi elképzeléseixxket a sumér irás és feultura fejlődéséről. A Yahya -városban fellelt írott agyagtábláik világítják meg az egész sumér kérdést. Eddig ugyanis alig létezett támpont e tehetséges nép származásának kiderítésére. A legrégibb sumér írás keletkezését nyugati és . északi szomszédos befolyások összejátszásának tulajdonították. Tepe Yahya azonban ahhoz a fontos felismeréshez is hozzájárult, hogy ez a város Susa mellett még sokkalta régebbi központja volt a még kevéssé ismert Elam birodalomnak. Tepe Yahya azonban most világosan bizonyítja, hogy a legrégibb elamiták már fél évezx-eddel a sumér irás keletkezését megelőzően nagyon jól tudtak írni. Agyagtábláikat a kutatók legrégibb kultux-rétegek egyikéből emelték ki és azok időszámításunkat megelőző 3650-ből származnak. Egy raktérben összesen 84 üres és 6 írott táblát és írószerszámot találtak. E kora elamita ix’ás 17 sorában import és export árukról számolnak be. Yahya város ásatásait hat, jól megkülönböztethető kulturális szakaszra engednek következtetni. A legrégibb, a VI. szakaszból 15 négyzetméternyi x-aktár került napvilágra. Az építőanyagot itt még kézzel foxmált és napon szárított téglák alkották. A lakók állattartó (bárány, kecske, teve) mezőgazdák voltak. A csővezetékekkel öntözött földeken többfajta gabona termett. Legmeglepőbbek egy rendkívül ex-őteljes kereskedelemi tevékenység jelei, mind Arábia, mind Szíria, Észak-Pex’zsia és az Indus-völgy irányában. Ebbexx a hatalmas térségben mindenütt megtalálni a Yahya váx-os szappankövét. Gombot, pecsétnyomót, szobrocskákat, edényeket és különféle használati tárgyakat készítettek belőle. A legnagyobb szappankő-készletet ötven kilométeres távolságban lehetett megállapítani. U.I VATIKÁNI EMLÉKBÉLYEGEK A vatikáni posta négy bélyegsorozatot ad ki, mégpedig egy Bramante-, egy Velence-sorozatot, egyet Bessarione kax*dinális halálának 500. évfordulója alkalmából, továbbá egy sorozatot Lorenzo Perosi és Don Luigi Orione születése 100. évfordulója alkalmából. Bramante (1444—1514) építész a Szent Péter templom kupolájával tette nevét világhírűvé. Bessarione bíboros a görög-keletiekkel való egység nagy harcosa volt, nagy humanista, aki meg mentette Platót az európai civilizáció számára. Don Orione (1872—1940) Don Bosco tanítványa, árvaházat, nyomorék gyermekek otthonainak hálózatát hozta létre, e célból alapítodtta meg két szerzetesrendjét is. Luigi Perosi (1872-1956) a közelmúlt kiváló egyházzenésze, a velencei Szent Márk templom, majd a sixtusi kápolna karnagya. A velencei sorozat nyilván “Adria királynő”^ ének megmentését kívánja szolgálni. Éjféli mise Betlehemben JERUZSÁLEM — 1971 kai'ácsonyán hippik tömege özönlötte el Betlehem városát. Az éjféli misén 12 ezer ember vett részt, s közülük, a becslések szerint, több mint 6000 hippi volt, akik a mise után hálózsákjaikba bújva, a zarándokhelyek közelében a szabad ég alatt töltötték az éjszakát. A hatóságok szerint a váratlan invázió oka az volt, hogy a Jézus Krisztus Superstar című musical amerikai és angliai sikere felkeltette az érdeklődést Betlehem iránt.
