Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-17 / 7. szám
10. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, February 17, 1972 JELLEM ÉS ERKÖLCS: A cserkésztörvények Irta: Dr. Vitéz Hegedűs Emil, jogtanár A cserkész törvényekről gimnazista koromban hallottam először, mikor “Pista Bá” — Dr. Schwentner 1st ván, tanárinstruktorunk és pártfogónk — el akart vinni az angol fővárosba a cserkész világ Jamboree-ra. Pista Bá sokat mesélt a cserkész hivatásról, a cserkész életről és a cserkész természeti törvényekről. Nagyobbik testvérem József egyébként tanítóképzős korában öt évig cserkészkedett az egri Érseki Tanítóképző Intézetben. Én pedig tizenkilenc éves koromtól, mint felavatott várományos vitéz pártfogoltam a cserkész törvényeket, mint hogy ezek a vitézi rendet és törvényeket támogatták. Több intézményünk, s több vezérünk volt, de igazságban haladtunk a nagybölcsességü tudományos isteni magyar jövő felé. Szent István országalapitónk volt az erkölcsi és állami törvényeink alkotója, Szent László a nemes jellem és nők védője, Mátyás király az igazság védelmezője, Zrínyi az ország hős védelmezője, Rákóczi és Kossuth országunk szabadságának védője. Szent Imre a jó ifjúságnak és tiszta családi életnek a vezére, A cserkész törvények a történelmünk előtti dóm templomok tanításaiból erednek, melyeket a vándor sátorozó korokban a nemes lelkű ifjúság kultivált tovább. A cserkész törvények célja ugyanaz, mint a régi isteni gyülekezeteké volt: isteni lelkű, szelíd, tökéletes jellemű embereknek a kinevelése, az Ur Isten megváltó életének szolgálatára. A csei-készek ápolták az erkölcsi család ideálját, a nemzet és az Isten szeretetét. De ők tanították a természet szeretetét és gondviselését is. A bölcs Pista Bá emigyen oktatott minket a cserkész természeti törvényekről: ne bántsátok a virágokat, sose törjétek, vagy vágjátok őket, ha szükséges, csak cserépben ajándékozzátok őket. A karácsonyi fenyőfákat sem szabad levágni, hanem cserépbe ültetett élő fenyőket kell használni karácsonyfának. Sose bántsátok a madarakat, de mindig szórjatok nekik ennivalót. Kertetekben készítsetek madárházakat, galambdúcokat, nyári és téli madáretetőket. A lillafüredi Szinva patakban együtt etettük a pisztrángokat Pista Bával. Az erdei állatoknak is kellene erdei házakat és etetőket építeni, úgyszintén az erdei madaraknak, halaknak is. Kétségkivüli hézagpótló értéke a cserkész törvényeknek az Isten, haza, család, s természet isteni gondviselése és erkölcsi védelme, ideáljának a terjesztése, amelyet a gimnáziumokban és jogakadémiákon is méltó lenne tanítani. A jövendő is affelé mutat, hogy a tökéletlen tudományok gyilkoló kora nemsokára véget ér és a követ-Az “orvosi” hipnózis tulajdonképpen Franz Anton Mesmerig vezethető vissza, aki ugyan alkalmazta, de nem nevezte hipnózisnak. Mesmer a XVIII. század második felében nagy feltűnést keltett gyógymódjával, amelyet “delejezésnek” nevezett. Szerinte az “állati delejesség” átvihető emberről emkező évezredben megindul az isteni tökéletes fejlődés az egész földön az Egyesült Nemzeteknek egy tökéletesebb istenes uj kormányzata mellett, melyben a megújult és helyreállított Izrael isteni hivatásában fog közreműködni, s együttműködni az isteni uj világgal. Ezért a cserkész törvények a jövendő tökéletesebb isteni életfejlődés útját egyengetik. Detroit, Mich. 1972 február... bérré, és ezzel gyógyítani is lehet. Hiába mutatta ki annak a kornak már fejlett fizikai tudománya, hogy “delejességről”, “mágnesességről” itt szó sincs.Mesmer élete végéig nem tudott abba belenyugodni, hogy a betegeinél elért gyógyhatás kizárólag szuggesztión alapul. Hires esetei közül csak egyet említenék: egy “lelki vakságban” szenvedő lány meggyógyitását, aki csak “beképzelte” magának, hogy nem lát. Mesmer gyógymódja, amely a modern pszichoterápia előfutárának tekinthető, még sok külsőséggel bírt. A kezelésnél különleges lila köntöst öltött, mint a varázslók, közben távoli hárfahangokat szólaltatott meg. Mesmert — bizonyos mértékig e külsőségek miatt 'is''-sarlatánnak tekintették és több országból ki is tiltották. Végül még orvosi gyakorlatot sem folytathatott. 1815- ben mindenkitől elfeledve, nyomorban halt meg. James Braid manchesteri sebész, aki azonban már a XIX. században működött, a görög hüpnosz (alvás) szó alapján nevezte el ezt a kezelési módot hipnózisnak. Az azóta elterjedt gyógymódot ma már kórházakban, idegosztályokon, magánrendeléseken egyaránt használják az orvosok. Természetesen a hipnotikus állapot nem egyenlő az éjszakai alvással, mert “alvó” beteget nem lehet befolyásolni (szuggerálni). Éppen ezért helyesebb hipnotikus “állapotról” beszélni. A beteg ebben az állapotban a hipnotizőrtől kapott parancsokat végrehajtja, amit egy normálisan “alvó” ember nem tenne meg. hiszen meg sem hallaná. Egy beteg például olyan panaszokkal jelentkezett, hogy a feje állandóan jobbra csavarodik, persze akaratán kívül. A nyakmerevedést a fejforgató izom görcse okoz(Folytatás a 11-ik oldalon) Mesmer a tizennyolcadik század második felében nagy feltűnést keltett delejezésnek nevezett gyógymódjával. DELEJES ÁLOM . . , A hipnotizálás rejtélyes tudománya VISSZHANG írta: RUBY ERZSÉBET Egy nyugat-német pszichológus: Max Peintner javasolja, hogy a közlekedés áldozatait az autóutak szélén temessék el, ahol a baleset történt. Az útmenti sírokhoz nagy kereszteket állítsanak; ez a szomorú látvány intő példa legyen és a legmerészebb vezetőket is óvatosságra figyelmeztesse. Útszéli sírok ma is láthatók Rómában a Via Appián, ahová gazdag római polgárok márványkriptákba temetkeztek. A kivégzett gonosztevőket ha római volt, a Tiberis folyóba dobták, vidékeken pedig a kivégző helyen lévő gödörbe kaparták el. Távol keleten napjainkban is a kivégzett bűnösöket — mint holtában is társadalomból kivetett egyént — az útszélen temetik el. Peintner pszichológus talán nem tudja, hogy az útszéli sír az árvaság az elhagyatottság szimbóluma —, kivéve a háborúk okozta tömegsírok alatt porladó hősöket. Az útszéli halottak mindezekkel már nem törődnek, de a hozzátartozóik nem hinném, hogy beleegyeznének, hogy szeretteiket az útszélen temessék el. Egyszerűbb megoldás volna, a baleset következtében a harmonikára zsugorodott autóroncsokat kellene kirakni az útszélére. Művértől pirosló viaszbaba hullákkal és az autó fölé nagy táblát állítani ezzel a felírással: Tegnap történt. — Veled is megtörténhet!!! Hathatósabb volna és nem sértené a gyászolók kegyeletadó érzéseit. ☆ ☆ ☆ Egy buzgó londoni hölgy: Rita Baylis levelet írt. a Times újság szerkesztőjének, hogy Oxfordshire-ben a Bladon templom temetőjében szörnyű állapotban van Sir Winston Churchill sírja, Virág nélkül, csupaszon áll a sír. — Miért nem tesznek örökmécsest Anglia hősének? — írja Miss Baylis. Miss Baylis méltatlankodása, habár tiszteletreméltó, de nincs egészen igaza. Többször olvastam, hogy mindig friss virágok díszítik Churchill sírját. Talán éppen akkor járt ott Miss Baylis, amikor a kertész a hervadt virágokat elvitte a sírról és helyébe friss virágot készült hozni. Özvegye is sokszor küld virágcsokrot felejthetetlen férjének. Örökmécsest, katolikus templomainkban az Legfelségesebb Oltáriszentség előtt gyújtanak. Söhá ki nem alszik. Ha mécsesből az olaj kiég, a sekrestyés, amíg friss olajat tölt bele, addig a néhány pillanatig is, egy tartalékos örökégö ég Jézus emlékére. Örökmécsest szoktak égetni valamilyen nagy neínzetifontosságú emlékműnél, vagy más egyéb -érdemes mártírok tömegsírjainál,1 de magánszemélynél ezt nem szokás. Churchill neve, munkája, hazájának lángelméjű hőse több, mint egy mécses; Nagy névé, szelleme mécsesként ég, lángol addig, amíg emberek élnek a földön. Buzgó szolgája volt szeretett hazájának. Háromszoros szolga volt: szolgálta hazáját; szolgálta az uralkodóját és ha különösen hangzik is: szolgája volt hírnevének, mert ahhoz méltón élte privát életét. Semmi egyéni szabadsága nem volt. Utolsó kívánsága is jellemző: ‘Telkemet Istenre hagyom ... testemet pompa nélkül temessék el az anyaföldbe. Nevem az eljövendő korokra és hazámon kívül, idegen nerrtzefékre is marad! ” Miss Baylis ha nem is látott örökmécsest,a nagy halott szerény sírjánál, tudom, hogy a művelt-utazó, aki a sír mellett elhalad, szívéből ezt gondolja: Istennek legigazabb meglátása talán erről-, a helyről származott. Képzelhető, milyen kellemetlenül érintette Churchill hűséges özvegyét a túlbuzgó Miss; Baylis fölösleges aggódása.
