Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-01 / 26. szám
f Thursday, July 1, 1971. MAGYAR HÍRADÓ fi. oldal AMI JEFFERSONBÓL MEGMARAD Irta: ACZÉL BENŐ E sorok írója már régóta — mondhatnám, kezdettől fogva, — nem titkolta azt a nézetét, hogy az amerikai demokratikus rendszer alapelvei, amelyek a Függetlenségi Nyilatkozatból keletkeztek és az alkotmányba bekerültek, jórészt elavultak. Azóta annyi minden történt, — például Hitler és Stalin, — és a tapasztalatokról nem venni tudomást szinte lehetetlennek tűnik. Az egyéni szabadság elvét, amely az amerikai alkotmány alapvető princípiuma, annyira túlzásba vitték, hogy — mint emlékezetes — Robert Kennedy gyilkosa esetében a letartóztató detektívek legsürgősebbnek azt tartották, hogy a gyilkosnak felolvassák, miféle alkotmányos jogai vannak. Vagy hogy még jellegzetesebb példát említsek, ha valaki a rendőrségen bevallja, hogy gyilkosságot követett el, megmondja, hol ásta el áldozatát, a holttestet a megjelölt helyen meg is találják, a gyilkost a bíróság felmenti, mert állítása szerint a rendőrségi vallomást kényszer hatása alatt tette. Több ízben megtörtént. Fő az egyéni jogok védelme, a gyilkosok védelme, — hiszen az áldozatai mindössze az történt, hogy a Függetlenségi Nyilatkozatban említett jogai közül elsőnek említett jogát, az élethez való nem létezett; a gyilkost vagy meglincselték, vagy felhúzták az első fára, mert ők még azt tartották természetesnek, hogy ha valaki főbenjáró bűncselekményt követett el, annak nem járnak alkotmányos jogok, tehát az egyéni szabadság joga sem. A feltétel természetesen az, hogy a tett rá legyen bizonyítva, amiről az esküdtszék döntött. (Gyakran még a lincselés élőt is.) E sorok Írója, aki nem felejtette el, mit tanult Hitler és Stalin példáiból, a maga európai fejével úgy okoskodott, hogy akinek nem kell a demokrácia, annak nem kellenek a lemokratikus jogok sem. Szóval demokrácia csak a demokrácia híveinek jár. Aki kommunista, az követelheti a kommunista rendszerből fakadó jogokat, de ne hivatkozzék az egyéni szabadság elvére. Ám az amerikai hatóságok és bíróságok nem igy gondolkoztak és szigorúan védték még a börtönlakók emberi és egyéni jogait is. Ezért vallom, hogy a jeffersoni alkotmány elvei reformra szorulnak és sok nem marad meg közülük. De egy jeffersoni alapélv megmarad, amíg a demokrácia — Lincoln értelmezésében a nép kormánya, amelyet a nép választ és a népért létezik — el nem vész a földről. Ezt az elvet is Jefferson fejezte ki, mikor ezt mondta: “Ha választanom kellene az alkotmány és a sajtószabadság között, a sajtószabadságot választanám.” Bölcs választás. Mert a sajtószabadság az alkotmány legerősebb biztosítéka. Amig senki sem lehet biztos abban, hogy amit elkövet, egyszer nyilvánosságra juthat, addig él az ország és megmarad a demokratikus rendszer. Mindegy, hogy ki és mit követett el. Lehet, hogy nem követett el bűnt és lehet, hogy az ország többsége helyeselni fogja, amit tett. Lehet, de nem bizonyos. Két országos hirü lap, a New York Times és a Washington Post, megkezdte egy tanulmánysorozat közlését, amely arról szól, hogyan keveredett bele Amerika a vietnami háborúba. A kormány erre eljárást indított a két lap ellen, mert a szóban forgó tanulmányt “bizalmasnak” tartja, amelynek közlése esetleg az ország biztonsági érdekeit sérti. Most a kormány és a lapok ügyvédei verekednek és nem is kétséges, hogy a döntő szót a Legfelsőbb Bíróság fogja kimondani. A két lap azt vitatja, hogy az ország biztonsági érKCZÉh BENŐ dekeit a közlés nem sértette, csak a kormány biztonsági érdekeit sértette. Szerintem mindegy, kinek van igaza. Valaha a magyar vidéki lapokat csúfolták azzal, hogy a legkisebb ügyben is kedvenc vezércikk-frázisuk: “Videanst consules!” — (Vagyis vigyázzanak a konzulok, — már mint a régi róami birodalom vezető tisztviselői, — mert az ország fontos érkekeiről van szó! . . .) Most én ismétlem a régi kopott frázist: “Vigyázzanak a konzulok . . A sajtószabadság az alkotmány főbástyája. Mindegy, mi történt: abból, hogy az egész ország megtudja, nagyobb baj nem keletkezhetik. Legfeljebb a legközelelli választáson megbukik az elnök, de annyi elnök megbukott már, és az országnak semmi baja nem történt. De ha a sajtót megfékezik, vagy akárcsak elriasztják kötelességének fanatikus teljesítéséből, abból olyan baj lehet, amit ma még elképzelni sem tudunk. Elég hiba, hogy még nincs olyan törvény egyetlen államban sem, amely az újságokat éppúgy felmenti forrásainak kiadásától, mint a papot a gyónási titok elárulásának kötelezettségétől. Demokrácia nem létezehetik sajtószabadság nélkül. Videant consules . . . HOMOK! ERZSÉBET LELKI KLINIKÁJA MRS. KERN — Kedves Erzsébet, én konzervatív nő vagyok és azt mondom, hogy a családfő a férj, a barátnőim azonban azt mondják, hogy ez az idő már elmúlt, ilyen már nincs. Nekik van igazuk vagy nekem? VÁLASZ — Magának is igaza van, nekik is igazuk van. A férj a család feje, de a feleség rajta a kalap. * * * FELESÉG. — Kedves Erzsébet, 35 évi házasság után történt, amit nem hittem volna. A szomszédban lakik egy körülbelül 30—35 éves elvált, magányos asszony. Kacérkodni kezdett a férjemmel, aki 63 éves. A férjem belebolondult ebbe a nőbe, ékszereket, gvürüt, karkötőt, drága aranyórát és másokat vett neki ajándékba. Hiába sírtam, hiába könyörögtem neki, ha szóltam csak kiment a szobából. Éh nagyon el voltam keseredve, hogy ezt csinálja velem 35 év után. Külön szobába költöztem és nem beszéltünk azóta egymással. Több mint egy fél évig tartott ez. A nő kapott egy fiatal barátot és azóta már rá sem néz a férjemre, nem is áll szóba vele. Kedves Erzsébet, a férjem a világ legjobb férje volt, amig ez a nő nem bolondította meg, boldogan éltünk, még szóváltás sem volt köztünk. Tudom, hogy semmi sem történt köztük, a nő csak hitegette, kacérkodott vele, ígérgetett neki. Most látom, hogy milyen szomorú és mennyire szégyelli a történteket.. Annyira sajnálom őt, hogy néha már szólnék hozzá, de visszatart a büszkeségem, hogy ilyen nagyon megbántott. Kedves Erzsébet, szeretném, ha őszintén megírná a véleményét. VÁLASZ. — A sajnálat gyakran együtt jár a szeretettel, a szeretet pedig a megbocsátással. Természetes, hogy a feleségnek fáj, ha a férje igy viselkedik és joggal haragszik rá. Azt Írja, hogy a férje fizikailag nem csalta meg. Szerintem éppen elég volt az, amit anélkül tett. De ha már érzéseiben a sajnálatig eljutott, fejlessze tovább az érzéseit. Keresse számára a mentségeket. Ebben próbálok a segítségére le-nni. Férfiakkal gyakran megesik, hogy ebben a korban beleesnek valami ravasz, számitó nő hálójába. Fizikai és lélektani alapja van ennek. Ezek az esztendők férfilétük utolsó esztendeit jelentik és ha nem elég erős a jellemük, akkor minden kínálkozó lehetőséget ki akarnak még használni. A férjével is ez történt. Kábultan futott egy látszólag kínálkozó fiatal nő után és nem vette észre, hogy csak ki akarja használni. Most, hogy felébredt kábultságából, keserves csalódást, megbánást érez és szeretne visszatérni magához, de önérzete utolsó roncsaival fél az elutasítástól. Könnyítse meg neki a visszatérését. Tegye meg feléje az első lépést. Mintha misem történt volna, kezdjen vele beszélgetni a napi dolgokról. Oldja fel a feszültséget és lassan-lassan terelje vissza közös életüket a régi kerékvágásba. * * * MENYASSZONY. — Kedves Erzsébet, novemberben lesz az esküvőm. A vőlegényem müasztalos és én paplan-műhelyben dolgozok. Arról beszélgettünk, hogy esküvő után is járjak munkába vagy nem, miután az ő keresetéből is meg tudunk élni. Mi az ön véleménye. VÁLASZ. — A megélhetésnek több formája van. Lehet egyszerűen csak megélni, lehet jobban élni és mégj óbban élni. Amellett vagyok, hogy tartsa meg az állását legalább addig, amig nem jön gyerek. Uj otthon megalapozása sok költséggel jár, jól jön az asszony keresete is, mert amikor beköltöznek a lakásba, azt hiszik, hogy minden megvan, de aztán rájönnek, hogy még sokminden hiányzik. Úgy gondolom, maguk nem gazdag emberek, akiknél a pénz nem sokat számit. Tehát dolgozzon csak az asszony is. De akkor viszont a férj segítsen neki a házimunkában, mert az igazságtalan, hogy ő hazajön a munkából és letelepszik a készhez, az asszony pedig duplán dolgozik: a munkahelyén is, otthon is. Fontos, hogy a férj necsak egyszerűen kötelességének hanem kedves kötelességének tartsa a segítséget és ne lógassa az orrát, mert segít a mosogatásban és csak félórával később ülhet a televízió elé. Ugyanakkor azonban az asszony tartson mértéket a házimunka elosztásában. Modern idő ide, modern idő oda, a házimunka mégis ősi asszonyi munka, neki többet kell belőle vállalnia, még akkor is, ha egy kis áldozatot hoz. Ha nem csinál a férjéből Katuskát, akkor nem is lesz kifogása a házimunka ellen. * * * I Üzenetek. —1. Nörsz. írja meg nekem az illető nevét. Akkor gondoskodom arról, hogy az illetékesek kivizsgálják az ügyet. Tedmészetesen teljes titoktartással kezelem, maga nem fog szerepelni. — 2. J.Zs. Az emberiség robbanásszerű szaporodása valóban élelmiszerhiányt okozhat. Tudósok és tudományos intézetek, szervezetek foglalkoznak is ezzel a kérdéssel. A probléma egyik része az, hogy Földünk területének 70 százalékát viz borítja, tenger, tó, folyó, 18 százaléka hegység, sziklás vidék, sivatag, mocsár, 9 százaléka túl forró, túl száraz túl hideg és ma mindössze csak 3 százaléka alkalmas emberi élelmiszer és állati takarmány termelésére.-------------- í NAGY LÁSZLÓ | JULIUS Julius nagy láng, világ aranya, születésemkor mentiykő és ragya — érzi anyám: lüktet a pólya, s két villám közt mint mézes-bubát illeszt engem mesebeli lóra — Megszenvedve már annyi csudát: jutok-e a Tündér udvarába? Júliusból csak a zúzmarába, J
