Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-23 / 51. szám

1 10. oldal MAUYAK HÍRADÓ Thursday, Dec. 23, 1971 LONDONI LEVÉL: A vérengző Kékszakáll kései utódja A történet, amely most az angliai Jersey királyi bírósá­gának verdictjével utolsó fe­jezetéhez érkezett, megszé­gyeníti a legmerészebb rém­­regényiró fantáziáját is. Bram Stoker, a “Drakula” írója nem ment a szomszédba egy kis borzalomért, de a jersey-i bűnügy, elképesztő hátterével és hátborzongató epizódjaival még öt is megri­asztotta volna. Maga a szín­hely sem mindennapos: Jer­sey: sziget az Anglia és Franciaország közötti csa­tornán, valamelyest közelebb a francia, mint az angol part­vidékhez. Számtalan kisebfc­­nagyobb helységből áll, ösz­­szesen 72 000 lakosa van, je­lentős része francia szárma­zású, mint a helység- és csa­ládnevek is elárulják, de va­lamennyien angol állampol­gárok, Jersey integráns része Angliának. A borzalmak so­rozata tizennégy évvel eze­lőtt kezdődött el a Grouville nevű nagyközségben és azt körülvevő falvakban. Fiatal leányokat és fiukat ocsmány erőszakos támadások értek a község körüli néptelen uta­­kon.Támadójuk parókát vi­selt, álarcot, a groteszk száj­ra fagyott szörnyű vigyorral. Grouville környékén magá­nyos nő, gyermek már nem mert kimenni a házból, söté­tedés után. De a kiszemelt ál­dozatokat ez sem mentette meg sorsuktól. Fiatal nők, gyermeklányok, kamaszfiuk arra riadták álmukból, hogy az álarcos alak ott áll ágyuk fölött. Sikolyra sem maradt idejük, a támadó egyik kezét szájúikra tapasztotta, a má­sikkal kötél hurkát vetette nyakukba. Kivezette őket a ház mögötti földekre, jólis­mert minden ösvényt, csa­pást. S akkor megtörtént az erőszaktétel, az álarcos alak eltűnt az éjszakában. Kilencéves kislánytól, érett asszonyig és siheder fiúig — a szadisztikus merénylő per­verzitása valóban démoni volt. Áldozatainak nem vette életét ugyan, de egyiket-má­­sikat idegronccsá tette. Grou­ville és környéke rettegésben élt. Kocsmákban, vendéglők­ben, társas összejöveteleken másról sem beszéltek. A leg­hangosabb Edward Paisnel volt, a grouvillei építőmester. Joggal háborgott, mert hi­szen a 47 éves Paisnel gyer­mekszeretete közismert volt messze vidéken: karácsonyi ünnepségekre ő öltözött San­ta Claus-ruhába, iszákjából ki nem fogyott a sokféle édes­ség. Az állatokat ugyanúgy szerette, mint a gyermekeket. Öreg házban lakott Grouville szélén, amit “Manón du So­­leil”-nak nevezett. Házassága nem volt szerencsés, felesége a ház egy külön részében la­kott, Paisnel-nek a épület egyik sarkában volt a szobája. Büszke volt arra, hogy család­fáját 1301-ig tudja visszave­zetni és egyik ősanyja Joan Peynell volt, akit a hirhedt Gilles de Rais — Kékszakáll jegyzett el. Kékszakáll a XV. században Franciaország marshallja volt és 1440-ben Nantes-ban kivégezték, ami­kor bebizonyosodott, hogy a kastélyába csalt gyermekeket megölte — mint ő mondotta — feláldozta az ördögnek. Összesen kétszáz gyermek halálával vádolták. Dehát ez félezer évvel ez­előtt történt s bár Paisnel sajátos módon büszke volt a távoli kapcsolatra, ki tulaj­donított volna jelentőséget neki? Ellenben röviddel az el­ső merényletek után Grou­ville egyik magányosan élő, különc lakójára terelődött a gyanú: Alphonse Gasteloise­­ra. Elnevezték Jersey bestiá­jának, az utcán megtámad­ták, agyba-főbe verték, há­zát rágyújtották. Gasteloise végül elmenekült Jerseyből, csónakba ült s a Jersey-i part­tól 12 kilométerre lévő pará­nyi, lakatlan szigetre, Les Ecrehou-ra evezett. Ott él azóta is, remetemódjára, vi-CUKRÁSZ-SH0RT ORDER SZAKÁCSOT KERESÜNK Egyszemélyben gyakorlattal rendelkező cukrászt és short order szakácsot keresünk. Állandó munka, MAGAS FIZETÉS. Beszélnie kell angolul. 5 napos munka. Vasárnap és ünnepnapokon nem dolgozik. West Side-i jónevü vendéglő. Levélbeli jelentkezést a következő címre kell küldeni: P. O. Box 555. Cle­veland, Ohio 44107 vagy a kiadóhivatalba "Sza­kács" jeligére 1736 E. 22 St. Cleveland, Ohio 44114. lágtóil elvonulva. De Groul vilié lakóinak hamar rá kel­lett eszmélniük, hogy téve­dést követtek el: a gyalázatos merényletek ugyanis folyta­tódtak. Négy héttel ezelőtt követ­kezett be a fordulat: A Grou­ville környéki utakat ellen­őrző rendőrtiszt, kocsijában ülve a megengedettnél na­gyobb sebességgel robogó au­tóra lett figyelmes. Utána­eredt, megállásra szólította fel a vezetőt, az azonban bele­taposott a gázba. A rendőrko­csi utána. Hosszú, nyaktöró hajsza után elfogta a kocsit és kiszállította a vezetőt. Az pedig senki más nem volt, mint Edward Paisnel. Az au­tóban a rendőrtiszt megta­lálta a parókát, kötelet, szö­gekkel kivert mellényt, álar­cot. A ház egyik titkos fülké­jében rábukkantak a fekete mágia ezernyi kellékére. A kihallgatás során Paisnel elő­ször tagadott. De aztán rá­jöttek: a kereszt megpillan­tására szeme kidagad üregé­ből és tajtékozni kezd. S meg­történt az a hihetetlen eset 1971 novemberében, hogy a kihallgatást vezető rendőr­tisztek mind keresztet hord­tak nyakukban. Kékszakáll századokkal ezelőtti menvasz­­szonyának ősét a Jersey-i bí­róság bűnösnek mondotta ki. Hogy hány esztendőre Ítélik, azt a hét végén döntik el. De majdnem mindegy. — Amint a cellámba vezet­nek — mondotta Paisnel — visszatartom lélegzetemet és megölöm magam. A történet­hez tartozik, hogy Grouville­­ből, a viharos csatornán át, küldöttség utazott Les Ecre­­hou-ba, a tizenegy éve ott élő remetéhez. Kérték, jöjjön vissza. Gasteloise azonban csak mosolygott és a fejét rázta. — Itt megtaláltam a békességet — mondotta. John White TUDOMÁNY ÉS KURUZSLÁS: AZ IRÁSELEMZfiS Sok minden megállapítható az írásból. A jelenleg is hasz­nálatos egyetemi tankönyv­ben Nyirő Gyula professzor igy ir a grafológiáról: “A- mint nincs két ember, akinek a beszéde egyforma lenne, mert a beszéd hangjában, rit­musában éppúgy, mint tartal­mában az értelmiség, a tem­peramentum, a karakter, te­hát a személyiség is vissza­tükröződik, hasonlóképpen, minden ember Írása is más és más, mert az egyének lelki különbözősége az írásban is kifejezésre jut. E nagyon ér­dekes, és mind lélektani, mind pszichopatológiai szem­pontból, a további kutatás­nak sok teret nyújtó kérdés­sel egy külön tudományág, a grafológia foglalkozik.” És foglalkoznak vele szei*­­te a világon. Némely ország­ban egyetemi tanszéket ka­pott a grafológia, másutt tu­dományos intézetek tevé­kenykednek ezirány ban, könyvek, tanulmányok jelen­nek meg az iráselemzésről, és egyes nagyvállatok az állások betöltésénél, grafológustól kérnek szakvéleményt. Ha egy sportrendezvényen figyeljük környezetünket, fel­tűnik, mennyire különbözően reagálnak az emberek ugyan­arra az eseményre. Más és más az arcjátékuk, a mozdu­latuk. Mint ahogy például a táncot is más testtartással, más ütemben, más stílusban járja mindenki. Két szinész sem tudja egyformán elját­szani ugyanazt a szerepet, mert minden ember a neki legmegfelelőbb módon, vagyis egyénien mozog. Márpedig az írás sem más, mint papírra rögzített mozgás. Ezt a kife­jező mozgást befolyásolják az érzelmek, a hangulatok, a vér­­mérséklet, az önuralom, a tér­foglaló igény, és egy sereg más tényező. Vagyis az írásban, mint ki­fejező mozgásban, kivetitődik a személyiség. A bírósági írásszakértő azonosító mun­kája sokszor perdöntő. A sa­ját kezű aláírás bizonyító ere­je lényegesen nagyobb, mint az adott szóé. Az irás uralko­dó jegyei azonban elárulják a jellemet, az egyén hangulati beállítottságát. A felfelé hala­dó sor például, a derűlátás je­le, a lefelé haladó, pesszimiz­musra mutat. A női írásokra igen jellemző a lágy könnyed­ség, a fiizéres kötési mód, mig a szögletes irásforma me­revséget, az erőszakosságot, a kérlelhetetlenséget mutat­ja. A taktikázó ember hajlé­konyságai ugyanúgy látszik az írásban is, mint a többi ki­fejező mozgásban. A szabá­lyos betüforma fegyelmezett­ségre utal, mig az ellentétes irányú mozdulatok, szertelen váltakozása, szeszélyességre vall. A szavak közötti nagy űr: elkülönülés az emberek­től. . -Mivel az ember örök vágya a jövőbelátás, a tudományta­lan, vagyis szélhámos ‘írás­­szakértő” egyik legfeltűnőbb ismérve, hogy mindenáron jó­solni akar. Nem ritkán még az egészségi állapotra vonat­kozóan is. Márpedig, csupán az irás alapján, bármilyen kórt megállapítani, felelőtlen­ség. Igaz, a csökkent vitali­tást, a fáradékonyságot, a nyomott kedélyállapotot tük­rözi az irás, a grafológus azonban mégsem orvos. Be­tegségek megállapítása, kórós elváltozások és ezek követ­kezménye, kellő szakismeret­tel és műszerekkel, nem pe­dig Írással mutatható ki. A pszichés túlzások az Írásban láthatók, de a diagnózis az orvos feladata. Amilyen komoly, nagy fej­lődés előtt álló tudományág az iráselemzés, annyira káros az álgrafológusok tevékenysé­­sége. Ezek lelkiismeretlenül félrevezetik a naiv embert, leginkább oly módon, hogy teljesen a szája ize szerint festik le a jövőt. Tudományuk rendszerint nem több, , mint az ókorban felállított jóshe­lyek kuruzslóié. A komoly felkészültségű iráselemzőre az a legjellemzőbb, hogy min­dig csak adott tényeket álla­pit meg, múltról, jövőről nem beszél. Azokat a belső okokat, amelyek a kifejező mozgá­sokra hatással vannak, a kéz­­irásból, tudományos módszer­rel, nem pedig megérzés alap­ján mutatja ki. Vagyis megfelelő felké­szültséggel, a kézírás jellem­ző vonásaiból meghatározha­tó az ember személyisége, jelleme, temperamentuma, és intelligenciája. És valóban, tükrözheti az irás olyan be­tegségek, rendellenességek eseteit, amelyek a személyi­ség módosulását eredménye­zik. Például neurotikus és pszichopátiás zavarokat, az elmebetegség tüneteit. De az írásszakértő csak a torzulást állapítja meg, a diagnózis már az orvos feladata. Ezért a tudományosan megalapo­zott grafológia nem is akar több lenni, mint az ember személyiségének feltárását, megismerését szolgáló tudo­mányág, amely segítséget igyekszik nyújtani más tudo­mányok számára. Horváth Viktor A JÖVŐ ZENÉJE GENF. — Két hónap fize­tett szabadságra van kilátás az ezredév végére, erre a meg­­állapitásra jutott az utazási irodák nemzetközi szervezete. A jóslatot egy tanulmányban tette közzé.

Next

/
Thumbnails
Contents