Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-02 / 48. szám
Thursday, Dec. 2, 1971 V]4<;V4k HÍRADÓ 9. oldal HOMOKI ERZSÉBET LELKI KLINIKÁJA MARGIT, BRONX. — Kedves Miss Homoki, én már túl vagyok azon a koron, hogy mindig csinosnak kell lennem, hogy a férjem figyelmét magam felé irányítsam és mint étvágyerjesztő szerepeljek. De azért furcsának találom, hogy a házasság békéje csupán azon nyugszik, hogy menynyire jólápolt és csinos a feleség. Szeretném ismerni az ilyen igényes férjeket, hogy ők hogy néznek ki és mennyire gusztusosak, jólápoltak. Vagy talán behódoljak ennek a ronda férfi divatnak, hogy a fejükön csupán a két szem szőrtelen és a többi rész szőrrel borított, borostás. Nem tudnám elhinni, hogy egy szőrpamacsot gusztussal meg lehetne csókolni. A férjek elfelejtették, hogy a feleségek szemei is pont ott vannak, mint a férjeké és a hibákat ők is meglátják. Ezt a szőrös divatot egyenesen merényletnek tartom a feleségekkel szemben. A nő születésénél fogva hiú, csinos és szép akar lenni és tetszeni akar, de ez nem minden esetben kivihető, különösen nem, ha ötödmagára kell dolgozni. Én magam is neveltem egy pár gyereket, tudom milyen óriási munkát ró egv nőre a gyereknevelés és mire mindennel végez, holtfáradt. Igv lehet az a négygyerekes anya is, aki a múltkor a Lelki Klinikában panaszkodott Miss Homokinak. Én szívtelennek tartom az ilyen férjet, aki a feleségét birálgatja ahelyett, hogy segítene neki, hogy több ideje legyen a maga ápolására is. VÁLASZ. — A szőrmókusok elleni szellemes vádiratával egyetértek, de hozzá kell tennem, hogy jócskán akadnak nők, akiket a csókolózásban nem zavar a bozontos szakáll. Ez részben gusztus dolga és már a régi rómaiak megmondották, hogy Ízléseken nem lehet vitatkozni. Abban tökéletesen igaza van, hogy a gyereknevelés, a háztartás öttagú családban sok munkát ad a feleségnek. Ennek ellenére sem feledkezhet meg arról, hogy a nő nőnek születik és nő marad akkor is, ha családanya lesz. Ehhez a minimális kellék az, hogy ne járkáljon otthon lomposan, borzasán, ne hanyagolja el magát, ne akarja minden nap újra és újra bizonyitani a férjének, hogy ő már nem nő. Mert aki sokat bizonygatja, magára vessen, ha a férj tudomásul veszi és másfelé kezd kacsingatni. Persze a férjek sem mind angyalok. Van, aki elvárja, hogy a felesége ápolt legyen, ö azonban weekenden borotválatlanul, papucsban csoszog a házban, mondván, hogy a feleségnek igy is jó lesz. Ez nem egyszerűen csak lustaság, hanem a feleség lebecsülése. Éppen olyan rossz és Tosszra vezető szokás, mint amikor a feleség kiesipi magát, ha társaságba megy, de otthon nem ad magára. Levelében azt Írja, furcsának találja, hogy a házasság békéje csupán azon nyugszik, hogy mennyire jól ápolt és csinos a feleség. Nem csupán ezen nyugszik, de ez is egy tégla a házasság épületében. Márpedig, ha egy-egy tégla kiesik a falból, hozzájárul ahhoz, hogy az egész fal öszszedőlhet. sje :I< :!< MRS. B. (CL).— Kedves Miss Homoki, mit szól az olyan nőhöz, aki társaságban semmi másról nem beszél csak sajátmagáról és ez olyan unalmas, hogy nem lehet elviselni. Azért kérdezem ezt, mert tavaly mentem férjhez, a férjem legjobb barátja a mi esküvőnk után néhány héttel nősült, sokszor jönnek hozzánk, mi is sokszor megyünk hozzájuk és a felesége mindig csak önmagáról beszél. Mondtam a férjemnek, hogy egyszer figyelmeztetni fogom, hagyja abba, a férjem azonban nem akarja ezt. Megjegyzem, társaságban is gyakran együtt vagyunk velük és mást* is mondják róla, de azok sem akarják figyelmeztetni. hogy ne beszéljen annyit magáról, mert az nagyon unalmas. VÁLASZ. — Azt kérdezi, mit szólok hozzá. Emberi gyengeség. Nincs megfelelő ön-kontrollja. Észre sem veszi. Kényes dolog figyelmeztetni rá. De hozzá teszek még valamit. Legyünk őszinték: az emberek azt tartják unalmasnak, aki olyan sokat beszél magáról, hogy ők nem tudnak beszélni önmagukról. * •* * VÁLASZTÁS JELIGE. — Kedves Erzsébet, két férfiről van szó. Az egyik fiatal, jóképű, vidám, csak sokszor van közöttünk nézeteltérés, mert nem megértő. A másik középkorú, nem olyan vonzó, de mindenben nagyon megértő. Mit gondol, melyiket válasszam végleg. VÁLASZ. — Ha megértésre van szüksége és úgy érzi, hogy a középkorú megértőbb, mint a fiatal, akkor válassza a középkorút. Általában azonban a férfiak három korosztálya nem érti meg a nőt: a fiatal, a középkorú és az idős. TÖRÖKORSZÁGI KÉPESLAP: A HÁREM TITKAI Majdnem négy évszázadon át az ottomán szultánok egy Bagdadtól Bécsig terjedő birodalom felett uralkodtak, de egyéni életük hazájukban,, a konstantinápolyi nagy Topkapi háremben, főleg az ágyban vagy unatkozva telt el. Az egyik 17. századbeli szultán (akit találóan az őrült Ibrahimnak neveztek) annyira unatkozott, hogy idejének túlnyomó részében a Topkapi palota mentén aranypénzeket dobált a halaknak a Boszporuszba. S miuátn háremét is alaposan megunta, egy napon elrendelte, hogy ezeregy ágyasát kötözzék össze és vessék a tengerbe —, és persze gondoskodjanak helyettük másokról. Az őrültségi rohamok között viszont Ibrahim és a Topkapi palotában élt 24 másik szultán 1850-ig a művészet és az építészet drágakövévé változtatta palotát. Harminckét évig tartó restaurálási munkálatok után most nyitják meg a turisták előtt a nagy hárem 400 szobájának egy-harmadát. Ezeket a helyiségeket a múltban a szultánon, az ágyasain és az eunuchokon kivül ritkán látta más halandó. A sok gonddal végzett restaurálási munkának politikai célkitűzése is van: be akarják mutatni a modern törököknek a régi rendszer dekadenciáját. A palotában találhatók a hires Topkapi-ékszerek is, amelyeket már hosszú ideje minden turista megtekinti, aki napjaink Isztambuljában jár. Mégis a legfőbb látványosságot a csodálatosan dekorált lakosztályok jelentik. A turisták megtekinthetik a szultán aranyozott nagy csarnokát, ahol az uralkodó brokátteritővel borított heverőkön pihenve élvezték a táncosnők csábos táncait. A nagy csarnok mellett vannak a királyi fürdők, melyeket márványpadló borit, aranyból készültek a vízcsapok, és rabszolgalányok fürdették a szultánt. A fürdőszobák után következnek az aranyozott és intarziás hálóhelyiségek. A szultánok természetesen nagyon válogatósak voltak hálótársaikat illetően. Azokat az ágyasokat, akiknek egy zsebkendőt vetettek oda, jelezvén, hogy felkeltették érdeklődésüket, a szultán “szemrevételezettjeinek” nevezték. S a maroknyi “szemrevételezett”, aki valóban eljutott a szultán ágyába, az volt csak az igazi ágyas. A szerájban a szexuálitás időnként másodlagos szerepbe szorult, és előtérbe lépett az intrika. A szultánok szülőanyja és a főeunuch gyakran legalább oly mértékben uralkodott, mint maga a szultán. Sokszor túl sok fiú született, aki szóba jöhetett, mint a szultán örököse. Nagyratörő szultánfik — vagy édesanyjuk — gyakran egész egyszerűen megölték a versenytársakat. így például III. Mohammed, mielőtt 1595-ben szultán lett, 19 féltestvérét ölte meg. S hogy biztosan kiirtson minden lehető versenytársat, megölte apja ágyasai közül azt a hetet is, aki pillanatnyilag állapotos volt. Ez még a Topkapi palotában uralkodó szokásokhoz képest is rendkívül “szélsőséges” magatartásnak számított. Mohammed utódja, I. Ahmed uj lakosztályt építtetett. Ezt később a hercegek lakosztályának, vagy belső használatra a “ketrecnek” nevezték. Ebben a lakosztályban a fiúgyermekek sokszor férfiakká cseperedtek és megöregedtek, anélkül, hogy a külvilágot egyáltalán ismerték volna. Időnként valamelyik nagyratörő anyának mégis sikerült bérgyilkost — hagyományosan egy süketnéma eunuchot — a ketrecbe küldenie, hogy megfojtsa fia versenytársait. 1909-ben megürült a nagy hárem, amikor is Abdul Hamidot, az utolsó szultánok egyikét néhány hivével száműzték Szalonikibe. Szabadon engedték 370 ágyasát (ezek szultáni mércével mérve öregek és másodosztályuak voltak), továbbá 127 eunuchot is. Most a törökök tervbe vették, hogy a Topkapi palota “kulturális központ” lesz, ahol koncerteket tartanak, szavalóesteket rendeznek, és baletteket mutatnak be. Tóth László FLÓRIÁN TIBOR: ÁLDOZAT A földműves felmutatja tenyerén a búza testét a megszentelt munka bezárt öklében pihen fölmagasztalja holnap a föld az eső és a nap > áldottá teszi a kévekötő asszonyt kéz könyörgő szeme a gyermeknek a kenyeret osztó anya ujjainak puha érintése melytől szűnni kezd végre a felzavart égtájakon az éhség szüntelen sírása H-u-m-or ŐSZINTE BETEG A beteg hölgy idegességről panaszkodik és elmegy az orvoshoz, akinél nem először jár ebben az ügyben. Az orvos megvizsgálja, majd felír neki egy erős szert. Megnézi a beteg a receptet, — majd nagyon határozott hangon igy szól az orvoshoz: — Doktor ur, ezt a gyógyszert nem kérem. — Miért? 1 — A múltkor már ezt kaptam és nem vált be. — Miért? Nem nyugtatta meg? — De igen, nagyon is megnyugtatott. Olyan emberekhez is barátságos voltam, akikhez állandóan undok akarok lenni. :* * :> VAN NÉMI ÖNKRITIKÁJA | A fiatalember látogatást tesz szive választottja szüleinél és beszélgetnek. Közben bátortalanul utalást tesz arra, hogy szeretné megkérni a kedves lányuk kezét. A mama szabadkozik: — De hiszen mi nem is ismerjük magát . . . Mire a fiatalember felcsillanó szemmel: — Szóval remélhetek?
