Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-02 / 48. szám
MAGYAR «IRAT** Thursday. Dec. 2, 1971 ' 8. oldal Rudolf magyar királysága Irta: VASVÁRY ÖDÖN Az első kísérlet tehát, hogy Rudolft magyar “ifjabb királlyá” tegyék, aránylag csendesen elmúlt. Kétségtelen, hogy ez az első ajánlat, bármennyire ártalmatlannak látszott is, a bécsi körök teljes nem-tetszésével találkozott. A dolgot idejében elnyomták, úgy hogy nem keltett nagyobb hullámverést, de hogy az osztrák körök sokkal később sem szerették, ha valaki emlegette, mutatja az a körülmény, hogy a Szeps- Zuckerkandl könyvet, amelyet idéztünk, Stockholmban nyomatták, 1939-ben, tehát teljes ötven esztendővel a mayerlingi tragédia után, azért, mert az osztrák kormány bizonyosan elkobozta volna, amint elkobozta Stefániának, Rudolf özvegyének a könyvét is még 1935-ben. Állítólag [féltek a “monarchista” propagandától, j Más volt a helyzet 1889 elején. A magyar belpolitika évek óta húzódó problémái mindig jobban jkiélesedtek. Nyilvánvaló volt, hogy a kiegyezés után a monarchia súlypontja lassan, de félre nem érthetően, Magyarország felé tolódott. A külön magyar hadsereg mindig bosszantóbb szálka lett ja nagynémet világpolitika szemében. A németek, különösen 1866, vagyis Königgraetz óta, mindig tisztábban látták, hogy a monarchia, mint katonai szövetséges, megosztott haderejével nem egyenrangú velők. Egyenlő rangra pedig csak a magyar hadsereg megszüntetésével emelkedhetett volna. A német nyomás ebben az irányban erősödött Ausztriára, de ugyanabba.:! az arányban erősítette ugyanakkor a magyar ellenállást is. Ennek gyümölcse volt a hires “véderő-vita”, amely világosan azt jelentette, hogy sikeres német nyomás esetén a magyar hadsereg teljesen megsemmisül és Magyarország védtelenül kiszolgáltatva, újra Ausztria gyarmatává süllyed. Az ország valósággal a forradalom szélén állott 1889 elején. A magyar ellenzéki politika egyik vezére gróf Károlyi István volt, akit csak mint “Pistát” emlegettek. Ezt a mágnást fiatal korában családja, szédítő költekezései és adósságai miatt, kitagadta. Történetünk idején 44 éves volt. Több politikus társa mellett a Rudolffal kapcsolatos tervekben legfőbb támaszuk János Szalvátor főherceg volt, aki később Orth János néven tűnt el. Ez a főherceg osztotta Rudolf liberális terveit, ő maga erősen vágyott arra, hogy Bulgária királya legyen, ami azonban nem sikerült, a bulgár tróntól a nagyorru Kóburg Ferdinánd ütötte el. Rudolf húzódozott a gondolattól, bár lelke mélyén szerette vokia a magyar “ifjabb királyságot.” A magyar politikusokkal hosszú időn keresztül szoros kapcsolatban állott, bár nyíltan nem tudott érintkezni velők. Az érintkezés a bécsi szocialista szerkesztő íSzeps budapesti tudósítója, egy Futtaki Gyula nevű, egyébként elég jelentéktelen újságíró volt. A kapcsolat elmélyülését semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy maga Rudolf, saját kezűleg nem kevesebb, mint 98, ird: kilencvennyolc levelet irt hozzá. Habsburg főhercegek, pláne trónörökösök, nem szoktak ilyen intenzív levelezést folytatni kis újságírókkal: és ezért ezeket a leveleket fontos dokumentumoknak kell tekintenünk a magyar tervek történetében. A levelekről ugylátszik, a mayerlingi tragédia idején nem tudtak, mert azok Futtaki birtokában maradtak egészen haláláig, amely a tragédia után hat évvel történt. Futtaki alig 45 éves korában, gyanúsan fiatalon halt meg. A leveleket a bécsi udvar csak ekkor tudta megszerezni és azokat Szögyény-Marich gróf főudvarmester, személyesen égette el. Tartalmuk, bár ezt természetesen még most bizonyítani nem lehet, kétségkívül magyar .politikai volt. Futtaki aligha érdekelhette Rudolfot más szempontból. 1889 január 25-én Károlyi Pista, szenvedélytől túlfűtött hangú beszédet mondott az országgyűlésen. Beszédében Rudolfot ^^em említette, de egyes célzásait lehetetlen volt össze nem kapcsolni a trónörökös személyével. Mindenki meg volt győződve, hogy a magyar álláspont csak Rudolf bekapcsolódásával győzhet. Hírek keringtek, hogy a katonai beavatkozás Ausztria részéről elkerülhetetlen, ami viszont a magyar forradalom kitörését jelentette volna. Riasztó hírek keringtek, hogy a forradalom megelőzése céljából a január 29-ről 30-ra virradó éjszakán fog az államcsíny megtörténni, amely Rudolfot magyar királlyá deklarálja. Ezen az éjszakán lett Rudolf öngyilkos. A közvetlenül megelőző napok alatt 3—3 levelet váltottak Károlyival. Rudolf ezeket a leveleket emlegette is barátai előtt, úgy, mintha azok a végső tragédiát jelentenék. Volt a magyar uraknak még egy nagyon kedves és aránylag kevesek által ismert érvük ahhoz, hogy Rudolfban erősítsék a magyar korona utáni CSALÁDI KÖR A GYERMEK "ŐFELSÉGE” Ádám igen jóravaló rendes kis srác. Már tizennégy hónapos, kiválóan csoszog, két kezét előre tartja, úgy egyensúlyoz. Hosszabb kirándulásokra gondosan készül, felméri a terepet, körülnéz, nincs-e valahol alattomos akadály, labda, mesekönyv, lendkerekes autó; aztán mély lélegzetével után elindul az ágytól a szekrényig. Céljához érve nagyot sóhajt, és büszkén körbepillant: “Láttátok? így kell ezt csinálni!” A pöttöm Ádám — aki csak másodállásban gyermek, főstátuszban uralkodó — igen jó családból származik, amit aligha kell bizonyítani, hiszen én vagyok az apja. Eme minőségemen kívül én vagyok az ifjú uralkodó történetirója, krónikása is. Uralkodása elején könnyű dolgom volt, hiszen házunk első embere legfontoasbb életfunkcióin kívül — evés, alvás, sirás — alig tett világraszóló cselekedetet. Az utóbbi időben azonban, mióta szorgalmasan tapossa birodalma mezsgyéit, mindinkább akad feljegyezni valója a krónikásnak. De kezdjük az elején . . . I. Ádám (1970—) országában eleinte nem anynyira az emberekkel, hanem egy Lujza nevű, királyi családból aligha származó kutyával kötött barátságot. Napfényes kora őszi délutánokon órákig kergette Lujzát, aki riadtan menekült előle, pedig Ádám a kapcsolat elmélyítése végett még kutyául is megtanult. Meglehet: majdan őszfejemmel nem leszek büszke rá, első szava a “vau” volt, és aztán is a “miau”, a “kotkodács” és a “kukuriku.” Mígnem egyszer szemembe rötyögve gúnyosan azt mondta: Apu. Uralkodásának második periódusa — bár a kutyával kötött barátságát nem számolta fel — egy gépkocsihoz fűződik, amely ünnepi autó, már csak azért is, mert ünnepnap, ha megindul. Az autó tulajdonosa Ádám nagyapja, akit a gyerekkirály különös keggyel tüntet ki, csak azért, hogy beülhessen a volán mögé. Veszélytelen játék, hagyjuk is, hadd kapcsolgassa a sebességváltót, még a slusszkulcsot is a kezébe veheti. Baj nem lehet, mert mint emlitettem volt: lusta járgány ez az autó. vágyat. Ez pedig annak a hangsúlyozása volt, hogy a magyar király nősülésére vonatkozólag semmiféle korlátozás sem létezik, sem állami, sem dinasztikus szempontból. Vagyis: azt veheti feleségül, akit akar, még ha az illető egyszerű polgári nő is. Rudolf szerencsétlen házasélete általánosan ismert volt, azzal a ténnyel együtt, hogy az elválást a trónörökös máris megpróbálta, de teljesen eredménytelenül, Bécs és a Vatikán hajlithatatlan ellenzése miatt. Mint magyar király, ebben a kérdésben teljes és korlátlan szabadsága lenne. Elválhat és nősülhet tetszése szerint. Ruodlf négy levelet irt az öngyilkosság előtt. Egyet az anyjához, amelyből csak töredékek ismeretesek. “Becsülete követeli, hogy meghaljon”, “meg kell halnia, nincs joga továbbélni,” ilyen kifejezések vannak benne. A második levelet nővéréhez, Valériához irta. “Nem szívesen halok meg” irta és ajánlotta neki, hogy amint férjhez megy, hagyja el a monarchiát, mert ott beláthatatlan események fognak történni. A harmadik levelet Stefániához irta, gyermekük nevelését ajánlva figyelmébe. A negyedik levélben, amely Szögény—Marich grófnak szólt, egyes dolgai fölött végrendelkezett. A mayerlingi tragédia hatását a monarchia történetének további folyására talán még most sem lehet felmérni. Tömérdek titok marad utána, de a történet egyes fázisaira teljes világosság derült. A fönnebb elsorolt tények kétségtelenné teszik, hogy a magyar politika döntő szerepet játszott a monarchia és a trónörökös életében. I. Adám legújabb kedvenc időtöltése a dugdosás. Ami a kezébe akad, azt rögtön elrejti. Ezért késtünk eddig kétszer a mozibó.: a szekrénykulcsot csak hosszas kutatás után találtuk meg az ágynemütartóban, és ezért forgolódtam egy éjjel ágyamban álmatlanul: sehol sem volt a kapricpárnám. Reggel kiderült, hogy Adám jóvoltából a Lujza viszont nagyon kényelmesen aludt . . . Tegnap este aztán betelt a pohár. Még kora délután beállított hozzánk egy vendég. S több órás monológ után sem mutatott semmi hajlandóságot a távozásra. Nejemmel bambán hallgattuk a hölgyet, és este nyolckor megköníiyelDüJ en konstáltuk, indulni készül. De nem ment. Ádám eldugta az uj retiküljét. — Milyen drága gyerek — nevetett az aszszony, megsimogatta Ádám fejét és visszaült —, majd csak meglesz az a csúnya kis táska. Összeroppantunk. Szemrehányóan néztem az uralkodóra, és ő megértette, hogy tulment királyi hatalmán, mert néhány pillanat múlva Lujzával egyetemben megjelent. A kutya szájában ott volt a retikül, amelyről kiderült, hogy valóban kicsi, sőt már két darabból van, és így megrágva, meglehetősen csúnya is. Horváth István fi-O-N-D-O L-A-T-öl Nagyszerű találmány a gyógy szer pazarlás megfékezésére : olyan tabletta, amelynek csak mellékhatása van. * * & Mindig kész segédkezet nyújtani munkatársainak, de sohasem annak, akit ő tett tönkre. $ * * Mindig nyilvánít véleményt. Legfeljebb, a biztonság kedvéért, pár napos késéssel. * * -f Humorista az, aki általában nem a szivére hallgat, hanem a májára. * if ■* Óvatos legyél, mielőtt az asztalra csapsz, hátha szög áll ki. Vasvárv Ödön
