Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-25 / 47. szám
19 nldal magyar híradó Thursday, Nov. 25, 1971 MAGYAR VIDÉK: MESÉL A MÚLT VÁROS AZ INGOVÁNYON A város, Szigetvár, amelyikről az alábbiakban szó lesz, szó szerint ingoványra épült. Az egyébként jól karbantartott, gondozott, s nem is öreg házak falán — mintha egy földrengés nyomai lenmének — hatalmas repedések tátonganak 'hosszában, keresztben. — Mi ez? Nem tanulták meg a szigetvári kőművesek a szakmát? — Nem a kőművesekkel zel a felszínhez agresszív, elszennyeződött viz kóborol, ami kikezdi az épületek alapjait. De hogy lehet ilyen ingatag talajra várost építeni? Valóságos csodaként felépült most Szigetváron néhány hatszintes épület, egy uj lakótelepen, a Radován téren. Azok, akik tudják, hogy milyen megbízhatatlan ez a talaj, nagy elismeréssel néznek az épületekre s az építőkre. A tér túlsó oldalán, a hires Oroszlán vendégfogadó. Az első részét újjá kellett építeni, mert az ismert ökok miatt megrokkant, életveszélyessé vált. van baj. Valami van a föld alatt. Csak azt tudnánk, hogy mi? Mi mozgatja a talajt a házak alatt, ami aztán ezeket a repedéseket előidézi? Az építészmérnök, a technikus, a város építészetének irányitói jól ismerik ezt a titkot. De ismerték már a több mint félezer évvel ezelőtti építők is. A szigetvári vár restaurálásakor került elő egy halom üszkös gerenda a földből, amipiek rendeltetését avatatlan aligha fejtette volna meg. Ugyanilyen gerendákat találtak a dzsámi egykori alapjaiban, s még később, egy régi török-korabeli ut felbontásakor is. Ezek tartották az akkori épületeket. A síkra épített várak legfőbb erőssége a láp, a mocsár, a viz volt mindig. Amig az ki nem száradt, nehezen lelhetett a várat megközelíteni, közelébe * ágyukat vontatni. Sziget várát pedig e tekintetben valóban ideális helyre építették. Mocsárra, lápra. Aztán a vizek szabályozásával a felszínről eltűnt a mocsár, az ingovány, de éppen csak a felszínről. Mert, ha egy méternyi mélyre leásnak a város alacsonyabb fekvésű pontjain, nyomban fölfakad az iszapos talajvíz. Hogyan sikerült? Úgy, hogy mielőtt hozzáfogtak volna az építéshez, előbb ástak vagy hat-nyolc kutat, odaállították a szivaty-Arannyal írták DUNAPATAJ — Értékes dokumentációs anyaggal, oklevéltárral bővült a dunapataji muzeum hires helytörténeti gyűjteménye. Az utóbbi 150 év alatt kiállított, több mint 50 olyan oklevél került a múzeumba, amelyeket zömmel még az egykori Pataj mezővárosnak vagy polgárai-nak címeztek az illetékesek. A legdíszesebb okmány a település vásártartási jogáról szóló, Ferdinánd király által aláirt, 1847-es d o k u m e ntum. A nyolclapos oklevelet tussal és arannyal írták, aranyozott fémtokban helyezték el, piros bársonyba kötötték, s aranyzsinórral fűzték össze. A FERTŐ-TÓ VÉDELMÉBEN SOPRON — Ahhoz, hogy ne szái’adjon ki a Fertő-tó néhány évtizeden belül, széles körű alapos kutatásra van szükség, mondották el a Magyar Hidrológiai Társaság tyukat, húzták a vizet a talajvizet, napokon át, éjjelnappal. Úgy építenek tehát, hogy szilárd lábakon álljon az úttest, a ház, de még a csatornavezeték is. De ez rendkívül megdrágítja az építkezést. Egy folyóméter szennyvízcsatorna megépítése másutt átlagosan 700 forint, Szigetváron háromezer. Másutt az épületek alagsora lent van, félig a földben. Szigetváron az alagsor a talaj szintnél kezdődik, nem lehet a földbe süllyeszteni. Ezért itt a kétemeletes ház igazából háromemeletes, s éppen a legutóbbi magasházépitéS során derült ki: Szigetvár soha nem lesz magas város, ötszintesnél magasabb épületet a jelenlegi anyaggal, a jelenlegi technika, technológia mellett nem szabad építeni. Lám, már ötszáz évvel ezelőtt is drágább volt az építkezés itt, a vár körül. Az épületek, utak alá oda kellett rakni talaj erősítőnek a gerendavázat. Ez volt az akkori idők épitkezésének “pluszköltsége”. Csakhogy akkor, s még azután is, száz éveken át, esztendőként alig néhány ház épült. Most csak egyetlen lakótelepen, jó egy esztendő alatt kétszáz lakást kell épiteni az ingoványon. Ibrányi Tóth Béla A soproni hidrológus társaság tagjai közül jelenleg 30-an foglalkoznak a tó vízkészlete állandósításának problémájával. Az elképzelések szerint megfelelő csatornarendszer kiépítésével, zsilipek közbeiktatásával a Rába vizével töltik majd fel a kívánt szintre a Fertő-tavat. Rendőr-automaták TOKIO — Robot gipszrendőröket állítottak fel a japán utcákon. A gipszrendőrök irányítják a forgalmat zászlók lengetésével és karjuk felemelésével. Az automatikusan vezérelt robotrendőrök igen jól végzik feladataikat, s intézkedéseik alapján “hatósági közegeknek” számítanak. Tüntető Operaénekesek MILANO — 50 olasz művész tüntetett a napokban a milánói Scala előtt — Carlo Francini tenorista vezetésével. A tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy a világhírű operaház idei műsorában egyetlen olasz művész sem szere-Alul még él a mocsár, s kö-Sopronban megtartott ülésén. Óbuda őse, Aquincum feltárása Aquincumban feltárják az 1700 év előtti fórumot. Az uj ásatás vezetője dr. Póczv Klára, a helyreállítás tervezője, dr. Hajnóczy Gyula. Közös munkájuk eredményeként a látogató megismerheti az egykori római tartomány fővárosának igazgatási központját. Alsó-Pannónia fővárosa kiterjedt település volt. Óbuda szivében állt a katonai tábor — közelében épült a helytartói palota —, s amit ma Aquincumnak hivunk, valójában csak a polgárváros maradványa. A polgárváros észak-déli főút ja mentén már helyreállittották a nagy fürdőt. A másik oldalon most tárják fel a boltsort, előtte hajdan oszlopsoros, fedett járda nyúlt el. Az észak-déli főút, amikor eléri a rá merőleges kikötői főutat, két ágra oszlik. Az egyik ut még a föld alatt rejtőzik, de a másik kövein már látogatók járnak. A széles fedőlapok megőrizték a régi kocsik nyomát, a járdát kerékvetők szegélyezik. A két ut veszi körül a fórum legérdekesebb részét. Itt állott az államvallás szenté-I lye. Előtte, a nyitott udvarban megtalálták az oltárok töredékeit. E helyen Aquincum polgárai minden évben áldozatot mutattak be. A kutatók feltárták a Hadrianus idejében épült szentélyt is, de most a Septimius Severus császár korában emelt későbbi szentélyt állítják helyre. Az ásatás nagy meglepetése a Constantinus császár idejéből fennmaradt szentély alapja. A falak között összetört istenszobrok több darabja került elő, s lehetséges, hogy őskeresztény templom emlékeit ásták ki. A fórumon épült a tanácsterem is, ahol régen Aquincum száztagú tanácsa ülésezett. A terem egyik falát részben kiegészítik, még az eredeti vakolatot is helyére rakják. Kibontakozik a kőhalmazból a bazilika is, valószínű, hogy itt volt a bíráskodás helye. Az uj ásatás és helyreállítás feladata, hogy megfejtse Aquincum sok titkát. A kutatók máris több uj összefüggést állapítottak meg, s nem. lehetetlen, hogy ezek megváltoztatják nemcsak Aquincumról, hanem egész Budapest múltjáról a tudatunkban élő képeket. MI ÚJSÁG A VÉGVÁRAKBAN? Habár Romániában hét állandó magyar színház működik a kisebb stúdiószínpadok mellett, a nemrég Hargita megye néven egyesitett Udvarhely és Csik-Gyergyó-Kászon székeknek sohasem volt állandó színtársulata. A kívülállót meglepheti tehát, hogy a Csíkszeredái színjátszás 250. éves jubileuma alkalmából a Hargait megyei miivelődés- és müvészetügyi bizottság a népi alkotások megyei házával karöltve pályázatot hirdetett. De honnan származik a szinháztalan székely székek 250. éves szinészeti jubileuma? Ferences atyáktól, akik csiksomlyói gimnáziumuk irodalomtanárának egyik föladatává tették, hogy minden év nagyböjtjében uj passió játékot ii'janak és mutattassanak be intézetük növendékeivel. Az 1720-as évek kezdetétől 1774-ig irt 49 passiójáték szövege fönnmaradt, nyelvű előadásuk pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar állandó színjátszás előbb vert gyökeret Erdélyben, mint a török alól nemrég szabadult Magyarországon. A csiksomlyói misztériumdrámáknak, mint színpadi alkotásoknak, sok gyengéjük is van. A 18-ik századi magyar nyelvnek azonban valóságos kincsesbányái és igy megérdemlik, hogy keletkezésük negyvedévezredes fordulóját Erdélv-szerte megünnepeljék. —i —o * * * Szlovén, magyar és osztrák képzőművészek közös kiállítását nyitották meg Muraszombaton. * « * A kolozsvári zenei ősz 1971 ünnepi hangversenysorozatának keretében Ferenccsik János vezényelte a kolozsvári Állami Filharmónia szimfonikus zenekarát. A nagy sikerű Bartók-Enescu-koncerten közreműködött Ruha István hegedűművész. * * * Tamási Áron, Énekes madár cimü színmüvét a napokban mutatja be a szabadkai Népszináz. TERJESSZE LAPUNKAT magyar
