Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-18 / 46. szám
MAGYAR HÍRADÓ Thursday, Nov. 18, 1971 FELVIDÉKI RIPORT: ;?SL oldal________ A lőcsei fehér asszony városában Lőcsére, a Szepesség gazdag és szép fővárosába, útikalauznál jobban csalogatja az utazót Jókai Mór regénye: A lőcsei fehér asszony. Hívja Mikszáth Kálmán is: A fekete város cimü, ugyancsak kuruckori regényével, amelyben a lőcseiek elszánt és sajátos városfejlesztő akaratának állít emléket. S kiváncsivá teszi az olvasót Jirásek cseh iró is. Bratstvo (Testvériség) cimü történelmi regényében, amely a huszita időket kiséri nyomon ezen a tájon. Hősökről szól mind a három könyv, mégis az olvasót a hős ellentéte, köti legjobban a városhoz: “az első s egyetlen asszonyalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt”,— Jókai varázsának a hatása ekkora nagy. Autóbusz rohant fel velünk a hegyen épített városba. I Nagyrészt még állnak a középkori városfalak és a 13 (bástya. Szorgalmasan építik fel újból a közelmúltban lerombolt városkapukat, akárcsak Budán. Éppen egy ilyen újjáépített kapun surranunk (be, s hamarosan a főtéren állunk meg. Ott meg körbe tatarozzák a jellegzetes, pártás. szepességi stilusu házakat a tégla alakú tér minden oldalán. Az egyik sarkon lábasház idézi a 16-ik századot. Az 1711. évi tűzvész előtt körös-körül ilyen árkádos üzlet(házak szegték a teret, amelyet errefelé s még a lengyel tájakon is németesen Ringnék, Ryneknek nevez. Előtte maltert kavar egy idős ember; megszólítjuk. — Nye ponyemaju po magyarszki — válaszolja. . — Nem érdemes kérdezősködni — erősödik meg bennem turista felfogásom, a város úgyis megmutatja önmagát. És mindenütt akadnak (városukat annyira szerető (helybeliek, akik önként is tájékoztatják a bandukoló idegent, hiszen messziről látszik róla, hogy mire vágyik. Egy (közeli házon két emléktáblát látunk. Szlovákul vésték, de megértjük, hogy ott nyomtatták Comenius Ámos János Orbis Pictusát 1685-ben. Ezt a hires szemléltető módszertani könyvét sárospataki tanár korában irta, amikor Lórántffy Zsuzsanna meghívására négy évig ottan tanított. Az emeleti ablakban két hölgy könyököl. A piactér egész hosszában láthattak bennünket, amint szemlélődve közeledünk, s hallhatták beszélgetésünk csődjét is a malteros emberrel, mert igv közöntöttek ránk: — Azért még vannak Lőcsén, akik tudnak magyarul. — S tüstént hozzátették: — Ugye, Budapestről jöttek? — Hogy ezt miből állapították meg, máig sem értem, pedig többször megismétlődött szlovákiai utunk során. Kérdésemre vagy azt a választ kaptam, hogy “látszik az meszsziről”, vagy azt, hogy “a kiejtéséről”. Nem is firtattam, mert jó lőcsei polgárként máris városuk nevezetességeit magyarázták: A lőcsei városháza —Ebben a házban működött a hires Brewer nyomda a 16-ik századtól fogva. Az Orbis Pictus melletti leghíresebb nyomtatványáról szólt a második emléktábla: a Tranoscius-énekeskönyvröl. A szlovák lutheránusoknak ez a nagy hatású énekeskönyve 1632-ben jelent meg először; három nyelven is nyomtatták az idők folyamán, csehül, németül és magyarul. Ez az énekgyüjtemény közvetítette hozzánk a “Térj magadhoz, drága Sión” kezdetű énekünket. Ebben a nyomdában készült több mint egy évszázadon át az ország legkedveltebb npatára, a hires Lőcsei Kalendárium is. — Abban a háromemeletes házban — mutat a közeibe az egyik hölgy —, amelynek a tetejét négy gömb díszíti, lakott a “lőcsei fehérasszony”. Onnan suhant a szepességi hosszú teleken iramszarvas szánon a templomba. Mellette a kétemeletes ház volt az Andrássy István kuruc tábornoké. A lábasházban pedig egykor két hónapig élt férjével, Thököly Imrével, a “kuruc királlyal”, Zrínyi Ilona. S a Thurzók itteni sírjába temették el egyhetes fiukat, szinezüst koporsóban. A piactéren kétméteres óriás madárkalitkához hasonló vasalkotmány úywakodik Jókai-regény igaza mellett. Több nyelvű felirata hirdeti: “Ezen, Ketterhauschennek nevezett szégyenketrec kb. az 1600-ik évekből származik. Probstner szenior 1823. mentette meg az enyészettől.” A városháza s két templom is büszkélkedik a téren. A vároház oldalát árkádok tagolják ódon szépségűvé az első emeletén is. Falát kívülről öt allegorikus festmény díszíti. Tanácsterme fabrukolatu s festett deszka mennyezetű. Asztalán a szepesi szászok vaskos törvénykönyve. Körben a falon évszázadok emléke: királyok s zord és eszes bírók arcképcsarnoka. A szomszédos boltíves terem bal sarkában egy szépséges nő arcképe: a Korponai Jánosné Géczy Juliannáé. Baljával ajtót nyit kulccsal, jobb keze mutatóujjával hivogatólag int. A háta vonala finoman hajlik, a szeme él, hajának eleven a fénye, vállán vörös kendő, köntöse hófehér, ő volt hát a szép áruló, aki a Rákóczi hűségén levő várost átjátszotta a császáriak kezére. Ez a kép ihlette Jókait, hogy rejtélyes alakját, oly feledhetetlenül szép regényben irta meg. Kevés városnak volt Közép- Európában akkora erdőrengetege, mint Lőcsének. S oly hires faszobrászai sem. Pál mester 1509-ben 19 méter magas oltárt faragott. Ez a legmagasabb faoltár a világon s a legutolsó gótikus alkotás Magyarországon, s oly szép, hogy kalauzom szerint húszmillió cseh koronát kínált érte Anglia, három és félmillió dollárt Amerika. Ám a lőcseiek még egy kiállításra sem adják oda, kölcsön se. Úgyhogy az 1958-as brüszszeli világkiállításra szabályosan pontozókészülékekkel lemásolták, s azt küldték el. A templom körüli sírkövek az egykori cinteremben a hajdani polgárok emlékét őrzik. Egyiknek a szövetsége ódon németséggel megtérésre int: Hin gehet die Zeit, Her kommt der Todt. 0 Mensch thue Busse, Und fyrche Gott. Magyarul ilyenformán csendülne mondanivalója: Eliramlik az élet, a halál közeleg. Oh, ember, térj meg, az Istent féljed. Egy fodrászüzlet és a gimnázium között egy ujabbkori irodalomtörténeti emlékre fig^elngieztet a. kísérőm.: Szabó Kiagyalok a nagyvilágban A legnagyobb magyar ba-l rát Franciaországban Yves de Daruvar. aki ugyan nem beszél magyarul, de szerelmese Magyarországnak. Édesanyja francia, édesapja magyar huszártiszt volt. Daruvar a második világháború egyik leg szebben dekorált francia hőse és a jelenlegi politikai élet vezéralakja Magyarország történelmi szerepéről “Le destin dramatique de La Hongrie” címmel könyvet irt, amely az 1970-es könyvpiac szenzációja volt. Ö rendezte az emlékezetes Bercsényi ünnepeket. * * * Európa meg nem változott szive címmel számolt be magyarországi útjáról Brian Jackman a londoni The Sunday Times hasábjain. * * * Rouen városában nagyszabású gyűjteményes kiállítás nyílt a hetvenhárom éves Szenes Árpád müveiből. Kernstok és Rippl-Rónai tanítványa, aki immár fél évszázada él Párisban, mintegy száz képet állít ki. A kiállítást Párisban és a vidéki városokban is bemutatják. * * * Róna Viktor a budapesti Operaház táncművésze Dél- Amerikában vendégszerpelt. Partnerével, a világhírű francia primabalerinával, Liane Dayde-dal hat alkalommal lépett fel Rio de Janeiróban, illetve Sao Paolóban, Tom Schilling “Math” cimü kétszemélyes balettjében. Bécsben autószerencsétlenség következtében életét vesztette Daróczy Tasziló, aki 1956-ban sokat tevékenykedett a magyar menekültek elhelyezése és megsegítése körül és egyike volt azoknak akik segítettek életrehivni az azóta is eredményesen működő magyar menekültzenekart, a Philharmonia Hungaricát. * * * Salzburban 77 éves korában elhunyt Porpáczy Jenő v. csendőrőrnagy. * * * A kolozsvári egyetemre 13 ezer hallgató iratkozott be, ebből 1,048 a magyar, vagyis az összlétszám 16.5/t-a. A 819 főnyi tanárioktatói karból 194 magyar nemzetiségű. * sí* * Lausanneban 79 esztendős korában hosszas betegeskedés után elhunyt Hantos Elemérné, világhírű magyar közgazdász, a középeurópai államok együttműködése két világháború közötti szellemi vezérének özvegye. * * sí* Uj magyar folyóirat jelent meg Szabadkán, cime: Üzenet. Az irodalmi, művészeti és társadalmi kérdésekkel, foglalkozó folyóirat az egész Vajdaság magyarul tudó lakosságához szól. sí* >:* * Váczi Gyula, Svájcban élő magyar zongoraművész nagysikerű koncertet adott a Burg Kastl magyar gimnázium javára a zürichi magyar Ifjúsági Klub rendezésében. KARÁCSONYRA Név és születésnapra, MINDEN ünnepi alkalomra KÖNYVET adjunk ajándékba Most jelént meg SZÉKELY MOLNÁR IMRE ismert írónak “AZ APOSTOL ÉS A PARADICSOMMADÁR” cimü kötete. A borítólap három szinnvomásos rajzat SZÁSZ ENDRE, a világhírű illusztrátor és festőművész készítette. A 320 oldalas könyv egy teljes regényt tartalmaz. Az iró kórházi élményéeit sűríti össze teli szőve azt a humor csillogó mozaikjaival. Az elbeszélési részben felsorakoznak egy gazdag irói pályafutás kimelkedő dokumentumai. Lenyűgöző érdekességü irás Ady Endréről, akiről volt menyasszonya Dénes Zsófia rajzolja meg az igazi Ady portréjét és lerántja a leplet az Adyt körülvevő nőkről. A többi részben Kodály Zoltán, Bartók Béla, Szabó Dezső, Honthy Hanna, Herman Lipót történetei szerepelnek, de a legkimelkedőbb részben Premingerné, Marion mondja el felejthetetlen élményeit Schweitzer Albert, professzorról, korunk nagy apostoláról, aki Afrika dzsungeljében gyógyította a leprásokat. Külön szenzációs irás: Búcsú Vaszary Piritől és Vadnay László Utolsó intervjuja az életről majd Pest leghíresebb jósnője beszél a jövőről. AZ APOSTOL ÉS A PARADICSOMMADÁR megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett a szerző eimén: SZÉKELY MOLNÁR IMRE 33 Ledbury Sí., Toronto 305 (Ont.) Canada A KÖNYV ÁRA 6 DOLLÁR Dezső a lőcsei gimnázium tanára volt 1918-ban. Itt irta “Az elsodort falu” cimü regényét. Egy ajándékboltban bronz függőt pillantottam meg: a városházát ábrázolta, a hátlapján pedig a szepesi várat. Megvettem. A legizlésesebb turistaemlékeim egyike. Azóta Lőcse hangulatának felébresztésében Jókainak legjobb segítsége. Bottyán János
