Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-18 / 46. szám
■ 10. oldal MAGYAR HlRAlX) Thursday, Nov. 18. 1971 BÉCSI POSTA: HABSBURG OTTO MAGYARSÁGA Habsburg Ottó dr. bécsi magyar nyelvű előadásáról szóló beszámolónkban megemlítettük, hogy a hozzáintézett nagy számú kérdés között az érdekelte volna legjobban a közönséget: honnan tud olyan kitünően magyarul és hogyan van az, hogy a nyilvánvalóan gyerekkorában megtanult nyelvet a mai napig nem felejtette el, és kiejtésén semmiféle idegen akcentus nem érződik? A kérdést az idő rövidsége miatt nem volt módunk feltenni neki. A napokban levél érkezett bécsi munkatársunk, Klamár Gyula címére dr. Habsburg Ottótól. A következőket irta: “Már annak idején olvastam cikkét bécsi előadásomról. Szándékomban volt azonnal felelni, bokros teendőim és állandó utiprogrammjaim miatt mindmostanáig nem jutottam hozzá. Minthogy azonban — a cikkéből kiviláglóan — mintegy várja a választ, most hogy néhány nyugodtab napom van, összeállítottam a feleletet az el nem hangzott kérdésre, és mellékelem soraimhoz. Kérem, használja fel tetszése és belátása szerint. A küldött érdekes nyilatkozatot az alábbiakban adjuk. * * * Tulajdonképpen azt mondhatom, hogy magyarul nem tanultam, hanem a magyar nekem anyanyelvem. Anyanyelvem a némettel együtt; kettős anyanyelvű vagyok. Szüleim gondosan ügyeltek arra, hogy már a kezdet-kezdetén magamba szív jam a magyar hangokat, szavakat, magyar beszédet is. Apám pedig nem sajnálta •az időt, hogy egész kicsi koromban is beszéljen velem magyarul és vesződjön a tanításommal. így például még alig cseperedtem fel, már tudtam Petőfi-verseket, mert ö volt apám egyik legkedvesebb költője. Etelka húgomnak s nekem gyakran olvasott fel és mondott el egy-egy Petőfiverset. Emlékszem, mi mindig kuncogtunk egy kicsit azon a soron, hogy a juhász “nagyot ütött botjával a szamár fejére”, de persze egy kicsit mindig sajnáltuk is a szamarat. Apám többször elszavalta azt a Petőfi-verset is, hogy “akasszátok fel a királyokat.” Később, a második világháború előtti években aztán belgiumi otthonunkban egy hazai barátunk megküldte azt a lemezt, amelyen megzenésített Petőfi-versek voltak, ha jól emlékszem, Kiss Ferenc énekelte többek között azt, hogy “Fürdik a holdvilág az éj tengerében.” Apám halála után aztán, spanyolországi otthonunkban párhuzamosan tanultam a magyar és az osztrák tanterv alapján. Néha lázadoztam, hogy túl sok a két ország tananyagának elvégzése, de most már hálás vagyok anyámnak, mert megérte az a munkatöbblet. A magyar irodalmat, ezt nem hallgathatom el, a legjobban szeretem valamennyi közül. Ezt két pannonhalmi szerzetes tanáromnak köszönhetem, a bencés atyáknak, elsősorban Sólymos Vendelnek és mindenek felett Blazovich Jákónak. Tőlük nemcsak magyarul tanultam, hanem a nyelv szellemét és a magyar nyelv géniuszát is ők plántálták belém és tették érthetővé. Petőfi mellett főleg Vörösmarty, Ady Endre és Sík Sándor költészetét ismertették meg velem paptanáraim, később pedig Kosztolányit szerettem olvasni. Ma már, ismervén a világirodalom lírai termését, merem állítani, hogy minden literatura legszebb szerelmes verseit Juhász Gyula irta és férfi még nem mondott annál nagyobb szerelmi vallomást, mint az, hogy “benne élsz Te minden félrecsuszott nyakkendőmben.” Juhász magyar tájverseiről pedig mindig gödöllői gyermekkori kedves napjaim elevenednek meg bennem. Talán mondanom sem kell, hogy többször elolvastam az “Egrj csillagokat,” Göre Gábort pedig gyerekkorunkban megpróbáltuk előadni. A politikai irodalomból főleg Széchenyi, de az övéinél is jobban Eötvös munkáit tanulmányoztam. Megmondom őszintén, Széchenyi szövegével sokat kínlódtam s magamban örültem is annak, hogy én fiatalabban kezdtem magyarul tanulni, mint “Stefi gróf.” Eötvöst ma is az egyik legnagyobb politikai gondolkodónak tartom, európai és világviszonylatban is. A két háború között a falukutatók és a népi irók munkáit végigtanulmányoztam, mert Etelka húgom a magyar tanyarendszerről irta doktori disszertációját és mivel én jobban tudtam magyarul, segítettem neki a forrásmunkák feldolgozásában. Igen hasznos volt számomra Matolcsy Mátyás, Erdei Ferenc és Féja Géza könyveinek megismerése, hasonlóképpen Illyés, Németh László és Kodolányi munkái. Mint regényírót igen szerettem Márait, Krúdy alkonyáról irt “Szinbádja” olvasásakor szinte honvágyam támadt a soha nem látott pesti irodalmi kávéházak és irodalmi főpincérek világa után. Az újabbak közül néha olvasom Sánta Ferencet, Fejest, Szabó Magdát és persze Passuthot. Sajnos, igen kevés az időm olvasásra, s amellett, mint diákkorom óta mindig, ma is olvasok több otthoni és idekinti magyar lapot. A mai költők közül Nemes Nagy Ágnest, Weöres Sándort, Forrai Esztert és Tűz Tamást szeretem. Egyébként — végül visszatérve Petőfihez — azt hiszem, a “Szeptember végén” mellett a magyar irodalom legszebb őszi versét éppen Weöres Sándor irta a “Valse triste” soraival: “Hűvös és öreg az este.. Bábuhoz Kicsi a leány Nagy a vágya, Álomszerű a kivánsága. Yan is aki teljesiti Öröm benne gyönyörködni. Szép vágyait messze vinni, Teljesítve megőrizni Boldogság az osztályrésze Gyerünk kislány messze véle. Bódy Pálné Ellenőrzik az árvízvédelmi töltéseket SZOLNOK — Megkezdődött az ár- és belvízvédelmi müvek, védelmi szervezetek nagy őszi szemléje. A Közép- Tiszavidéki Igazgatóság szakemberei, a megyei tanácsok képviselőivel közösen több mint 650 kilométeres gátszakaszt ellenőriztek többek között a Tisza és a Zagyva mentén. Megállapították: az idei alacsony vizállás kedvezett a partvédelmi, gáterősitési munkáknak. Megközelítően 800-900 ezer köbméter földdel erősítették meg a töltéseket. Jan Meeus belga csillagász elektronikus számitógéppel kiszámította: állandóan rövidül a leghidegebb évszak, a tél. Persze, ne örüljünk, az eltérés viszonylag csekély, s a különbséget helyi tényezők befolyásolhatják, sőt, egyes helyeken úgy is tűnhet, mintha hosszabb lenne a legkellemetlenebb évszak. Téli félév — nyári félév Népszerű csillagászati könyvekben is helyesen olvashatjuk, hogy a téli félév szeptember 23-tól március 21-ig, körülbelül 179 nap, mig a nyarat és az őszt magában foglaló, úgynevezett nyári félév (március 21-től szeptember 23-ig) 186 nap. Elméletileg tehát a kellemesebb félév pontosan egy héttel hosszabb. Ez az eltolódás a Föld pályaelemeiből, pontosabban az égimechanikából, valójában pedig Kepler II törvényéből következik. (Emlékeztetőül : Kepler II. törvénye szerint a bolygót a Nappal összekötő egyenes — rádiuszvektor vagy vezérsugár — egyenlő idők alatt egyenlő területeket ir le.) Ez annyit jelent, hogy például júliusban — naptávolban (!!) — a Föld gyorsabban halad, mint napközeiben, amely szerencsére januárra esik. De külön-külön mennyi egy évszak időtartama? Első közelítésben a tavasz 92 nap és 19 óra, majd a leghosszabb évszak, a nyár következik, ennek tartama 93 nap és 15 óra. A téli félévből az ősz 89 nap és 20 órát tart; szerencsére legrövidebb a tél, amely kereken 89 nap. Ezek kissé kerekített adatok. Jön a minimum Meeus pontos számításokkal észrevette, hogy a tél legalábbis egyelőre, rövidül. (Érdekes, hogy a belga csillagász is éppen a telet vizsgálta és nem a nyarat.) Egészen különös eredményt kapott. Az 1970/71. évi tél 89 nap és 2 percig tartott, a most következő 1971/72. évi tél időtartama azonban 88 nap 23 óra 58 perc lesz. Az ismert belga asztronómus azonban messze a jövőbe is számolt. A Föld pályáját a többi bolygó erősen zavarja — ezt perturbációnak nevezzük. Most olyan periódusban vagyunk, amikor a zavaró hatások szerencsés módon hatnak a Földre és rövidül a tél. Mig kr. u. 1000-ben átlagosan 89,47 nap volt a tél hossza, 2000-ben már csak 88,99 nap lesz. Ezer év múlva, tehát körülbelül kr. u. 3000-ben csak 88,74 napig fog tartani a számunkra oly kellemetlen évszak. A minimum — Meeus szerint — kr. u. 3500 táján következik majd be, körülbelül 83,5 napos időtartammal. A tél hossza azon túl kissé növekszik majd, de emiatt ne fájjon a fejünk. Körülbelül 50—100 ezer év múlva valószínűleg mind a négy évszak időtartama egyforma hosszúságú lesz és a Föld-pálya alakja (a mai ellipszis helyett) tökéletes kör lesz. Gauser Károly HUMOR SZIGORÚ ORVOS Egy férfi belép az orvosi rendelőbe. Az ideges orvos rákiált: — Menjen be a másik szobába és vetkőzzék le. A beteg engedelmeskedik. Átmegy a másik szobába, ahol már egy meztelen férfi láthatóan régóta didereg. Mondja az uj beteg: — Miféle orvos ez? Fáj a torkom, erre beküld ide levetkőzni. — Mit akar? — fakad ki a másik. — Én táviratot hoztam, és itt ülök már egy órája meztelenül. KI HOZTA? Két gyerek beszélget. — Ki hozta nektek a gyereket ? — Dr. White. — Érdekes. Nekünk is ő szállít. VIZSGÁLAT A pszichiáter aggodalommal : — És mikor érezte először, hogy örül anyósa látogatásának? TÉVEDNI EMBERI DOLOG A tisztviselő bemegy, a vállalat könyvelőségére és felháborodva tiltakozik, miért vontak le a fizetéséből 100 dollárt. — Azért — mondja a főkönyvelő —, mert a múlt hónapban valami tévedés folytán 100 dollárral többet kapott. Akkor miért nem reklamált? — Egyszer még csak elnézi az ember, de hogy lehet minden hónapban tévedni ? ÉLET ÉS TUDOMÁNY: RÖVIDEBB A TÉLI FÉLÉV
