Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-11 / 45. szám
ß. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, Nov. 11, 1971 JÖN A NUKLEÁRIS ÉLET . . . Teller Ede a “varázsló” Irta: HALÁSZ PÉTER Teller Ede, a világhírű magyarszármazásu amerikai fizikus néhány órára átrepült Californiából Londonba, hogy megjelenjen a BBC-televizió Vita cimü programjának keretében és kifejtse, hogy az emberiség jövője miért kapcsolódik elválaszthatatlanul — és reményteljesen — az atomtudományhoz, a nukleáris fizikához? Ennek a műsornak az a lényege, hogy a kornak olyan jelentős tudósai, akik valamely sok vitát kiváltó, tehát távolról sem egységesen akceptált theoriának, vagy tudományos programnak megalkotói és kidolgozói — szembeülnek tudományos elveik legprominensebb ellenzőivel és szabad, kötetlen vita során megvédelmezik azok igazságát. Teller, akit a “hidrogén bomba atyjának” neveznek a frázisok kedvelői és aki — mint egyszer egy beszélgetés keretében elmondotta nekem — mérhetetlenül utálja ez általa hámisnak tartott, lerázhatatlan melléknevet, azért repült tehát át e pár órára Londonba, hogy egy neves fizikus, egy orvos, egy környezetvédelmi szakember, az egyik nagy olajtársaság elnöke és egy természettudós előtt megvédje azt az “Ekevas Művelet” elnevezésű tudományos programot, amelynek ő, Teller, A római katolikus püspökök szinódusa 107 szavazattal 87 szavazat ellenében ugv döntött: nős férfi még kivételes esetekben sem szentelhető katolikus pápa. Tekintettel arra, hogy a döntés nem volt egyhangú és a többségi álláspont nem kapott abszolút többséget, a probléma most viszszakerült a pápához döntésre, akinek az a véleménye, hogy “kivételes esetekben” nős férfit is pappá kellene szentelni. A Gallup közvéleménykutató intézet legújabb felmérésének eredménye: ha most történnék az amerikai elnökválasztás, a regisztrált szavazók 43 százaléka szavazna Nixonra, 35 százaléka szavazna Edmund Muskie szenátorra (D-Me.), akit sokan a Demokrata Párt legesélyesebb elnök jelöltjének tartanak és a regisztrált szavazók 13 százaléka szavaz.ua George Wallace, alabamai kormányzóra. Ny ugat-Berlin bői származó jelentés közli: Amióta a négy nagyhatalom nagykövetei megegyeztek a berlini kérdés rendezésében, egyre több keletnémet menekül át Nyugatra. A keletnémetek úgy válik, hogy a nagyhatalmak egyezménye az ő szempontjukból előnytelen és rájuk nézve kedvezőtlen. Parisból érkezett a hir, hogy a 82 éves Charlie Chaplin, több, mint 20 év után megengedte, hogy 10 filmjét felújítsák. A felújított filmek egyike lesz a vilákhirü “Modern Idők”. A felújítások — állítólag — legalább 5 millió dollárt jelentenek majd Chaplin számára. A szovjet kormány letiltotta Sviaíoslov Richter zongoraművész tervezett anglia előadókörutját, újabb megtorlásul azért, mert az angol kormány ■nemrégiben 101 szovjet diplomatát kitiltott az országból. az egyik megalkotója és vezetője és amelynek az a célja, hogy az atomtudomány békés felhasználásának legkülönbözőbb módozataival könnyebbé, biztonságosabbá tegye és mind gazdasági, mind kulturális tekintetben magasabb színvonalra emelje az emberi életet a Földön. A műsor mindig a saját tudományos tételét ismertető tudós előadásával kezdődik, amely tételnek egyes állításait azután a maguk nézőpontjából kétségbe vonják és ellenérveikkel cáfolják az opponensek. Teller tudományos programja olyan fantasztikusnak tűnik és annyira már-már a 21-edik század utópisztikus világképéhez tartozik, hogy a vitázóknak látszólag nincs nehéz dolguk — a ma érveivel vonják kétségbe a holnapnak (kézzelfoghatón) még nem bizonyított lehetőségeit. Azonkívül a nukleáris fizika bizonyos fokig kompromittált tudomány — az átlagember többet tud pusztító-, mint életet és jövőt-alkotó erejéről. Mi az “Ekevas Művelet” tudományos programja, mi áz, amiért Teller Ede dolgozik? A bányászatot néhány évtizeden belül tökéletesen forradalmasítani: földalatti atomrobbantással, omlasztani, olvasztani és folyékony állapotban felszínre szivattyúzni rezet, szenet, nukleáris utón termelni olajat, csapadékszegény régiókban robbantásokkal hatalmas viz-rezervoárokat létesíteni, mikroszkopikus pontossággal ellenőrzött atom-robbanásokkal gigantikus ekevasként hasítani a földbe, ott, ahol kell, szikes talajt termővé tenni, ihatatlan vizet ihatóvá, megszabadítani az emberiséget táj és éghajlat összefüggéseinek eddig változtathatatlannak hitt törvényeitől és — képletes értelemben — az eke igájából. A nukleáris fizika Teller Ede szuggesztiv előadásában a mesebeli nagy varázslatok mindenható és csodatevő erejétől izzik át. Ekkor következtek az ellenfelek, a maguk érveivel. Az olajvállalat elnöke szerint, az atommal felszínre hozott olaj drágább, mint a hagyományosan szivattyúzott, az orvos szerint a nukleáris robbanások és azok lecsapódásai megmérgezik az emberi szervezetet, a környezetvédő szerint elcsúfítják a világot, a természettudós szerint megbillentik a természet egyensúlyát, a fizikus szerint pedig a nukleáris robbantások önmagukban véve olyan baljós előjellel nehezednek az emberiségre, oly vészterhes felhőként sötétítik fölöttünk az eget, hogy szabadulnunk kell tőlük mindenestől, ne szabadítsuk ki a szellemet a palackból. És ekkor Teller Ede különös átalakulásén megy keresztül. A varázslóból, a nukleáris fizika költői izzásu szószólójából egyszeriben hűvös és higgadt és immár cáfolhatatlan matematikus lesz. Közli a nukleárisan kitermelt olaj önköltségi árát, ausztráliai rezervoár-telepitések eddigi eredményeit és képletekben vezeti le az ellenőrzött robbantások lecsapódásainak az emberi szervezetre ható hányadosát. Közli a matematikai utón kimutatott veszélyfokát annak, hogy e rövid műsorra Californiából átrepült Londonba és a műsor után visszarepül Londonból Californiába és bebizonyítja, hogy számokban kifejezve mennyivel magasabb kockázatot vállalt ezzel az utazással, mint amit ellenőrzött robbantások lecsapódásai jelentenek a körzetben élő emberek egészségére. Teller azért legyőzhetetlen vitapartner, mert egyesíti önmagában a költőt, a varázslót, az álmodét, a fizikust és a matematikust. Álmai és varázslatai képletekben levezethetők és bizonyíthatók. Öt angolszáz vitapartnere ámultán figyelte ezt a nukleáris láncreakciótól lobogó hajdani pestit — és velük együtt az angol televíziónézők milliói. Ilyet ritkán látnak. Költőt, aki a fizika és matematika törvényeiből szövi a holnapról szóló álmait. Kopogtattak Idő s az Élet, kinyílt az ajtó s ők beléptek: viszünk! mondták és ölbekaptak, zsákmányuk lettem, elragadjak, betuszkoltak egy óriás gépbe, rákapcsoltak a sebességre, a gép ők voltak, én csak a foglya s repülni kellett ős parancsra: szálltam le, föl! mély s magasság húztak, — forgószél, örvény, jaj összezúznak? — repültem égő Szaharába, forró homokból zúzmarába, a homok kezemből kipergett, jégkristályok tüze dermesztett. Hol volt a Nap aranyló fénye? a csillagos ég szelídsége? Az Élet és az Idő szárnya j-;,; s az ifjúság kíváncsisága - -hajtott s mert örökké csalódtam: nekifeszültem a végtelennek, hogy valahol gyökeret verjek, jó talajt keresett a lélek _ s követ talált nem tedmőföldet, fosztó fénypárát, sötétséget. Óh Élet! az egész csak ennyi? kevés öröm, kin, könny tengernyi? mint furcsa, félbeszakadt álmot látja a hátráló világot szemem a végső villanásban mig egy utolsó fordulat röppent s lehullok mint az a madár ott fent. SORSOK, EMBEREK: SAJÁT HÁZ Találkoztam Géza bácsival. Az a kopott, végelgyengült ruha volt rajta, amelyben évek óta látom. — Alkalom adtán ugorj ki, nézd meg a házunkat — mondta. — Hamarosan költözünk. Nagy halom kartont cipelt a hóna alatt. Különmunka, persze. — Ház? Miféle ház? — Saját. A miénk. Illetlenség lett volna még jobban hüledezni. Jól megkapaszkodtam a fogantyúban, az autóbusz ablakán keresztül néztem utána. Gyorsaságában utánozhatatlan elegancia volt. Meg vannak huzatva, gondoltam. Most építenek házat, hatvanévesen. De különben is minek ? Azt hittem, ismerem őket. Csendben éltek, tudtam róluk, hogy átkozottul keményen, betegesen takarékoskodnak. Dolgoznak, túlórákat vállaltak; elvállaltak mindent, csakhogy kereshessenek. Mosolyogtam rajtuk. Olyanok, mint a hangyák. Kicsit lenéztem őket. — Mire jó ez a hajtás? Ilyenkor mindig félszegen hallgattak. Jó néhányszor jártam náluk. Két szoba, összkomfortos lakásuk volt, délkeleti fekvésű, nagyméretű, világos lakás, századeleji, használhatatlan vett butormonstrumokkal. — Iszol egy korty whiskyt-. — Ezt feltétlenül megkérdezték. — Nem, nem. Köszönöm. Az a rettenetes likőr! De különben is már megtanultam, hogy egyenesen örülnek, ha az ember (Folytalás a 7-ik oldalon) Irta: MIKES MARGIT ÉLET ÉS IDŐ
