Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-04 / 44. szám
Thursday, November 4, 1971 MAGYAR HTRABfl 15. old*] 1 ÉVFORDULÓ: Friss virágok Kazinczy sirján Irta: Dr. TELEGDI IMRE “Mély alázattal kell jelentenem a szegény atyám halálát, mely Augusztus 23-dikán nagy szomorúságunkra történt. A rettenetes cholera betegségbe esett 21-dikén és harmadnapmulva elhagyott bennünket örökre az áldott . . .”— irta Eugénia, a legidősebb gyermek, annak a levélnek a végére, amelyet Kazinczy Ferenc még 20-án elkezdett, de befejezni már nem tudott. Nemcsak Mocsáry Antal költő-barát olvasta a levelet megdöbbenéssel Lapujtőn, hanem az egész országban nagy volt a részvét és a gyász. Szörnyűséges volt a nyár 1831-ben itt a zempléni, abauji tájakon. Galicia felől alattomos járvány, a cholera lopakodott lefelé. A vészt megelőzte a hire. Gróf Török Zsófia, az aggódó hitves a már 4 hónapja távollevő férjének Írja, hogy igyekezzen haza, hadd töltsék együtt azt a kis időt, ami még hátra van. Az iró még a tél közepén indult Pestre, ahol a Magyar Tudományos Akadémia első nagygyűlése kezdődött februárban. Bátor vállalkozás volt ez egy 72 éves embertől. Meg is betegedett útközben, de mindent feledtetett a sok régen látott baráttal való találkozás, az Akadémia meginduló életénél való jelenét. Inkább Pécelen Szemerééknél tartózkodott, ahol nyugodtabban tudott Írni, dolgozni és esak az ülésekre járt be Pestre. Közben nagyobb utat is tett a Dunántúlon, Pannonhalmán. Tervezgettek, örültek a már elért eredményeknek. Kazinczy már látta, hogy életműve nem volt hiábavaló. Anyagi gondjain is segített az akadémiai tagsággal járó 300 forintnyi fizetés, ami akkor jelentős összeg volt. De már oda is érkeztek hírek az “ázsiai mirigy”-ről. Szemere Pálnak is itt éltek szerettei a veszélyeztetett részeken, igy elindultak. Útközben mind több a rossz hir. Szerencsen már azt hallják, hogy Tarkány, Agárd, Cigánd vesztegzár alatt van, Ungvárt, Beregszászt is bemocskolta a csúf epermirigy. Junius 29-én érkeznek Sárospatakra. Somossy professzorral megtárgyalják a helyzetet, Szemerét lebeszélik, hogy Ungvárra menjen. Kazinczy másnap reggel már Sátoraljaújhelyben van. A megyegyülés is a járvánnyal foglalkozik. A helyzet olyan súlyos, hogy Kazinczy kijön az ülésről és indul Széphalomba. Jó, hogy igyekezett, mert ha 24 órát késik, talán már nem is tud a családjához visszajutni. A szigorú újhelyi vésztegzárnak köszönhető, hogy az 5 kilométerre levő Széphalom még egy hónapig mentes maradt a járványtól. De augusztus elején már kezdődtek a megbetegedések. Török Zsófia házról házra jár és gyógyít, tanácsol, lelket önt a kis falu népébe. “Én még élek, és házam népe — Írja Kazinczy Mocsárynak —, de az Ur keze rajtam is érezteti súlyát”. Mintha Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliájából olvasnánk. És ez természetes is. Hiszen amikor édesapja 7 éves korában Alsóregmecre hozza a bihari Érsemjénben levő anyai nagyapja házából ahol eddig nevelkedett (miközben 3 hónapig a HETI NAPTÁR NOVEMBER 7— Vasárnap: Pünkösd u. 23. vas. 8— Hétfő — Gottfried 9— Kedd: Tivadar, Laterán b. 10— Szerda: András 11— Csütörtök: Márton pk 12— Péntek: Márton pp 13— 'Szombat: Didák debreceni Kollégiumban is kóstolgatta a tanulás izeit), a Biblia volt az első tankönyve. Mint az Ur Jézus, ő is Ésaiás próféciáján kezdte. Egy képes német Bibliából betüzgette az ősi jövendölést. Hogy jobban értse, elkérte atyja magyar Bibliáját, amiből reggelente és este olvasott Kacinczy József. Nemcsak a családjának, hanem összehívta a szolganépét is és velük együtt énekelték a zsoltárokat. Az érdeklődő Ferenc nemcsak olvasgatta már magyar és német nyelven a Szentirást, hanem olyan hatással voltak rá a bibliai történetek, hogy maga is kezdett Írni hasonlókat. A zsengéket elrejtette a párnája alá. Házitanitója ezt észrevette, és vitte az atyjához, mutatva, hogy Ferenc milyen haszontalansággal tölti az idejét a nyelvtantanulás helyett. De az árulkodó dorgálást kapott. A kis írásműveket vissza kellett tennie a párna alá. Kazinczy József pedig, aki elsőszülött fiát először katonának szánta, boldogan újságolta feleségének, Bossányi Zsuzsannának, hogy a kis Ferkó nem katona lesz, hanem könyvcsináló. Mindkettőre volt már példa, méghozzá egy személyben a családban. Az iró dédapja, Kazinczy András a II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Ung és Zemplén megyék nemesi fölkelésének a kapitánya volt. De feleségéhez szép verseket is irt és értékes naplója is fennmaradt. A jó indulást tovább segítette a sárospataki Kollégium puritán református kegyessége, az ott töltött tiz esztendő. Ha ezeket tudjuk, akkor közelebb jutunk Kazinczy Ferenc életének titkához. Áldozatos életének, hétévi fogságban is megmaradt reménységének, hitének alapja az atyja Bibliájában megismert nevelő példák sora, legfőképpen pedig Jézus Krisztus érettünk vállalt szenvedése, áldozata volt. ÓHAZAI SZOKÁSOK NOVEMBERI JELES NAPOK 1. Mindszentek és a 2-án halottak napja. A halotti tiszteleti szokások a római és a germán halott kultuszra mutatnak vissza. A temetőjáráson és gyertyagyújtáson kívül szokás volt a “halottetetés”. Éjszakára enni-innivalót készítettek az asztalra “hazalátogató” halottaiknak, amit másnap a szegényeknek ajándékoztak. 3. Hubert a vadászok védnöke. Tiszteletére tartják a vadászbálokat. 11. Márton a ludölő. Valamikor római ünnep volt, amelyet Aesculapius tiszteletére tartottak. Neki volt lakomás állata a liba. Általában vásáros és bucsus nap nagy eszem-iszommal, libasülttel, uj borral. Valamikor egy-egy darab kóstolót a papnak is küldtek, de arra vigyáztak, nehogy túl húsos darabot adjanak ajándékba. Inkább csak a liba hátsó felét juttatták a papnak, innen kapta nevét a “püspökfalat”. 19. Erzsébet csiziós, időjósló nap: “Örzse locsog, Kata kopog” — tartja a mondás, vagyis, ha ezen a napon lucskos az idő, Katalin napján fagyni fog. 25. Katalin is időjós: “Katalinkor kopog. Karácsonykor locsog” — vagyis ebből az következik, hogy Erzsébet és Karácsony napján egyforma az idő. Egyébként férj-varázsló nap: ha az ezen a napon vízbe állított ág Karácsonyra kizöldül, akkor a lány az uj évben férjhez megy. Igen egyszerűen temették el. Nem jöhetett el a főgondnoka temetésére az újhelyi lelkipásztor, nem jöhettek a presbiter testvérei. Talán 7 testvére közül sem tudott eljönni egy sem. A 7 élő gyermeke is — az előző évek nagy nyomora miatt — a távoli rokoni házaknál tartózkodott. Eugéniáról tudjuk, hogy ott volt, hiszen a sirt is jóformán ő és édesanyja ásta az udvarház kertjében. Mindössze tizennégyen hallgatták a felsőregmeci lelkész gyászbeszédét (pár nap múlva őt is eltemette az egyik szomszéd lelkipásztor). Hogy mit mondott, nem tudjuk. A Tudományos Akadémia gyászülésén Kölcsey Ferenc igy fejezte be emlékbeszédét: “Lenyugvék ősz fürteiben; a széphalmi lak romai közt úgy hunyván el: mint századok előtt a nyugati-tenger partján egy más hazának fia: Camoens. És gyermekeit idegen kéz fogja ápolni, és sírját szivszorulva kerüli ki a magyar nyelvmüvész, sorsától rettegvén. Bár emlékezete keserű voltát szerencséseb évek hamar feledtetnék el! Hogy a maradék előtt csak dicsősége ragyogjon; kínjai pedig megfoghatatlanok legyenek.” A halála 140. évfordulóján is friss virágok kerülnek a széphalmi rendezett parkban levő sírra. Sokan, sokfelől hozzák. A széphalmi és a sátoraljaújhelyi ünnepségekre a nagynevű előadók mellett ifjak és leányok, a szép magyar beszéd Kazinczy-versenyének részt vevői gyűlnek össze. Meghatva olvasgatják a síremlék igaz feliratát: HATSZOR TÍZ TÉLEN ÁT ÍRÓINK DÍSZE, VEZÉRE, HON NYELVÜNK GYÖNYÖRŰ TOLLA, KAZINCZY FERENCZ, SOK MÚLÓ TAPSON S KÍNON TUL-SZÁLLVA MEREDTEN VÉGRE IDE, E FRISS ZÖLD HANTNAK ALÁJA KERÜLT. LELKE FELETTE LEBEG, HATVÁN MINDENFELE; MERT AZT FRISS SZELLŐ HÁLÁS HON KEBELEKRE VISZI. 30. András a disznóölő. Ádvent előtt ez az utolsó mulatság-nap és ekkor kezdődik a disznóölés. Az egésznapos munkában alig jut idő az evésre. Délben csak egy kis leves, meg paprikás járja: ősi vadász szokás szerint a leölt állat velőjéből, véréből, májából készítenek jó hagymás, paprikás, borsos ételt és persze bőven isznak is rá. Az igazi disznótor a munka végeztével, este kezdődik. A vacsora a következő ételekből áll: tyukvagy orjaleves, töltött káposzta vagy káposztáshus, “toros káposzta”, aprólék, sült, rétes és fánk. A különböző fogásokat néhol még ma is tálalóverssel teszik az asztalra: “Itt egy tál jó étel: az áldott káposzta, Tengereken túlról Káp nevű ur hozta, VA Szakácsnő hússal jól meg is foltozta, S gondolom: nem egy szer, hanem kétszer sózta, Tessék megkóstolni, nincs ez bors híjával, Meghintve a hires magy ar paprikával.” Vacsora alatt felhangzik az ablak alatt a gyerekek kántálása, megjelennek a maskarába öltözött “hívatlanok” — valamennyien kóstolóra várva. A mulatság egyik hagyományos tánca a köcsögdudára járt hurkatánc.
