Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-21 / 42. szám
Thursday, October 21, 1971 MAGYAR HIRADO 15. oldal / A MAGYAR SZENT KORONA KRÓNIKÁJA; A mattseei mocsár Irta: BALOGH LÁSZLÓ X. Az utolsó Habsburg, IV. Károly, bár lemond a trónról, később meggondolja magát, kétszer is visszajön az országba a koronáért, illetve a hatalomért, de a “hűséges Horthy” a koronától is, a hatalomtól is konokul távol tartja. így lesz Magyarország királyság — király nélkül. A királyságott a korona jelképezi, a korona pedig Horthy birtokában van. 1 Huszonöt esztendeig. 1944. október tizenhatodikén Horthy “kinyilatkoztatja elhatározását”: a hadvezetés eredményes folytatása érdekében kormányzói tisztjéről lemond, a nemzeti egység kormányának megalakításával Szálasi Ferencet bízza meg. November 4-é.n “harci indulók hangjai szárnyalnak a Vár előtti Szent György téren, a testőrség, a nemzetszolgálat diszszázadai sorakoznak fel. Egymás után érkeznek a Várba a kormány, a kormányzótanács, az országtanács, a felsőház és a képviselőház tagjai, magyar és német politikai, katonai személyiségek, a Nyilaskeresztes Párt, a Hungarista mozgalom vezetői. A miniszterelnökség épületében nemzetszolgálatos őrség sorakozik fel, ^diszőrséget áll a Nemzetvezető útvonalán.” Déli egy órakor hagyja el Szálasi a Sándor palotát. Néhány perc múlva a királyi palota márványtermében a korona előtt áll. A hatalmas terem fényárban úszik, húszezer gyertya fénye tündököl. A karzaton a pápai nuncius, Weesenmayer német birodalmi megbízott, az olasz, a japán követ, a “baráti országok” diplomatái. A terem közepén piros bársonnyal bevont emelvény, előtte aranyveretes ládában a korona. Az emelvény két oldalán a képviselő és a felsőház tagjai állnak, a két házelnök mellett tábornagyi diszben József főherceg. Egy óra után báró Perényi Zsigmond koronaőr kiemeli a ládából a koronát, az emelvényre helyezi, egy bizottság pedig a terembe kiséri Szálasit. Bal kezét az égre emelve, jobbját szivére téve “szilárd, érces hangon” megesküszik, hogy Magyarországhoz hü lesz, régi jó és" helyben hagyott szokásait megtartja, másokkal is megtartatja, és mindent megtesz, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehét. Isten őt úgy segélje. Az eskütétel után azonnal á miniszterelnökségre, “munkájához” távozik. Másfél hónap múlva pedig a fővárosból, majd az országból. Miután “mindent megtesz az ország javára és dicsőségére”, magával viszi a koronát is . . . HETI NAPTÁR OKTÓBER 24— Vasárnap: Pünkösd u. 21. vas. 25— Hétfő; Ráfael 26— Kedd: Dömötör, Evarisztus 27— Szerda: Ellák 28— Csütörtök: Simon és Tádé 29— Péntek: Melinda 30— Szombat: Kolozs 2 1945 májusában amerikai tábori csendőrök teherautón Augsburgba, a hetedik amerikai hadsereg kihallgató központjába szállítják az elfogott nyilas kormányt. Egy másik teherautó nyolc koronaőr közlegénnyel és parancsnokukkal, bankói Pajtás Ernő ezredessel a magyar koronát tartalmazó páncélládát hozza. Pajtás jelentkezik az amerikai parancsnoknál, közli: a szekrényt Budapesttől őrizete alatt hozták, senki nem nyúlt hozzá: ezennel ünnepélyesen átnyújtja az amerikai hadseregnek. Kérik a láda kulcsait. A kulcsokat, mondja az ezredes, Gömbös Ernő, Szálasi szárny segéd je őrzi: eltűnt, mielőtt a társaságot elfogták. Némi keresgéléssel Gömböst megtalálják a salzburgi Landergericht börtönben: a CIC “hosszas és kínos kihallgatások sorazata” után megkapja a kulcsokat. Augsburgban Pajtás jelenlétében kinyitják a ládát. A láda üres. Pajtás előbb azt vallja: Szálasi parancsa, hogy üres ládát adjanak át, majd beismeri: a koronát Mattsee mellett olajos hordóban, ugyancsak Szálasi parancsára, egy mocsárban elásták. A hordót megtalálják a mocsárban, a vászonba csavart koronát pedig egy kisebb ládában, a hordóban. A korona bélése — (amit IV. Károly koronázásakor beleszabtak, hogy a király fején ne lötyögjön a korona) — elrohadt, kiveszik belőle, a koronát pedig a frankfurti Deutsches Relisbank páncélszekrényébe viszik. Az OSS (Stratégiai Hivatalok Szolgálata) nyomozni kezd: mit akartak az üres ládával Szálasiék? Kihallgatják Gömbös Ernőt: “Maga volt Szálasi szárnysegéde?” “Igen.” “Hogyan tudott katona létére erre vállalkozni?” “Hajlandó voltam mindenre, bárkihez csatlakoztam volna, aki tovább folytatja a harcot.” “Tehát maga csak csatlakozott Szálasihoz, és nem volt a párthive?” “Én katona voltam, nem tartoztam a párthoz.” “Akkor hogyan kerülhetett hozzánk tagsági igazolványa, amely szerint négy éve tagja a Hungarista pártnak.” “Régen megfeledkeztem róla, hogy valamikor beléptem.” “A havonta befizetett tagsági dijat, pontosan minden hónapban, netán ráálmodta valaki az igazolványra?” “Igenis, tagja voltam. Ezt nem tiltották a magyar törvények.” “Miért lopta el a korona páncélládájának kulcsait?” “Nem loptam el. A nemzetvezető bízta rám, hogy soha ne váljak meg tőle, amig nem kéri.” “A nemzetvezető nem gondolt arra, hogy ő is halandó?” “Igenis, gondolt. Az volt a parancsa, halála esetén a korona hollétét öt évig tartsuk titokban, ha akkor sem nemzeti szocialisták kormányozzák Magyarországot, adjuk át a német birodalom ftihrerjének.” “Bizonyos volt a nemzetvezető, hogy a német birodalomnak führerje lesz”? “Bizonyosra vette, és abban sem kételkedett, bármilyen kedvezőtlen békefeltételeket szabnak Magyarországra, a kimenekült kormánynyal fogják megkötni.” “Tudta, hogy az üres páncélláda kulcsait bízták magára?” “Igen, a győztesek félrevezetésére. Azt, hogy a láda üres, a koronát elrejtettük, mindössze hárman tudtuk, a nemzetvezető, Pajtás és én.” Ezt mondja Gömbös Ernő, Gömbös Gyula volt magyar miniszterelnök fia, Szálasi szárnysegéde. 3 Mit mond Szálasi ? “Miért hozta a koronát magával?” “Magyarországon a Szent Koronát és az államfő elválaszthatatlanok egymástól. Az én kötelességem volt arra vigyázni, nehogy ellenséges kezekbe kerüljön.” “őrizet alatt hozta?” “Igenis. A korona őrzésével megbizott fegyveres kiséret vigyázott rám mindenütt és minden pillanatban.” “Maga adta az utasítást, hogy a páncélládát az amerikai parancsnokságnak átadják?” “Igen. Biztonságba kellett helyezni.” “Szóval, biztonság miatt adatta át az amerikai parancsnokságnak?” “Igen, erre már feleltem.” “Felelt és hazudott, amit egy nemzetvezetőtől nem vártam. Miért vétette ki a páncélládából a koronát, miért az üres ládát bízatta az amerikai hadseregre ?” “Mert az amerikai hadseregben is idegen kezekben lett volna.” “Miért nem ásatta el a páncélládával együtt, mire való volt a csalási kísérlet?” “Elejét akartam venni, hogy a koronát kutassák.” “Cinkosai nem ezt vallják. Szerintük maga zavarba akarta hozni az amerikai hadsereget; amikor a ládát majd visz■ szaadják, a korona nem lesz benne. Igaz ez, vagy nem?” “Tiltakozom a hang ellen. Nem cinkosaim, hanem alattvalóim voltak, akik az amerikaiak előtt a korona hollétét feltárták.” “Azt csak beismeri, hogy most is hazudott, amikor azt mondta: biztonság miatt adatta át az amerikai katonai parancsnokságnak.” “Nem ismerek be semmit, csak vádlottakra lehet ezt a kifejezést használni.” Szálasi kijelenti, nem ismeri el a szövetséges hatalmak jogát, hogy őt vád alá helyezzék. Államfő, azt az elbánást követeli, “ami kijár minden civilizált népek között egy állam fejének.” Tiltakozik, hogy fogságba helyezzék, hogy közönséges bűnözőkkel egy fogházba zárják, hogy vádlottként vallassák. Bejelenti, fellebbezni kíván a Hágai Nemzetközi Bírósághoz: követeli, a fellebbezésre adjanak alkalmat. * ❖ % Szálasi további sorsát ismerjük, a koronáét csak részben. Dr. Várkonyi Péter nemrég megjelent könyvéből (Magyar—amerikai kapcsolatok 1945—48) tudjuk: Gyöngyösi János magyar külügyminiszter 1945. junius 28-án felkeresi Schoenfeld amerikai követet, átnyújtja a “Szent Korona és tartozékainak, valamint a Mosonmagyaróvári Növénytermesztő és Nemesitő Kísérleti Intézet felszerelésének kiadására irányuló” jegyzéket. Egy évvel később Velics László követ megy Schoenfeldhez, aki azt kérdi: a magyar kormány kiván-e lépéseket tenni a korona és a korcnázási jelvények behozatala iránt, vagy továbbra is az Egyesült Államok őrizetében kívánja hagyni? Velics Nagy Ferenc miniszterelnök utasitására azt kéri: az USA németországi megszálló haderői tartsák továbbra is őrizetben a koronát és a jelvényeket. Mindez 1946. augusztusában történik. Kilencr.záz esztendős hazai viszontagságok után a korona marad amerikai “őrizetben” . . .- VÉGE — A*r \ 'OKTÓBER i- i c Valami történt az éjjel, iszonyú, szörnyű, csúf eset . . . Nem hallatszott vad kiáltás, de leesett, 1 leesett. Nem hallatszott vad kiáltás, • - *3 sem sikoly, fájó nyögés, 1 - r* csak kis imádság, sóhaj, .#■ • 1 s pici zörgés, kis zörgés. ... Mi Az éjjel könnyező voltam. ^ Ősz! E kis szóba sok belefér. ^ Leesett hervadtan, holtan egy kis levél, kis levél. Gyarmathy Irén
