Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-07 / 40. szám
Thursday, October 7, 1971 WtAGV AR ntR4l»0 S. oldal HOMOKI ERZSÉBET r i*. jk iLELKI KLINIKÁJA NÉVTELEN NŐ. — A férjem nagyon jószivü ember, mindenkin szeret segíteni, bár sokszor megtörtént, hogy rosszal fizettek neki a jóságáért, például egyszer garanciát vállalt a bankban egy barátjáért, az illető visszament Magyarországra és a férjemnek kellett megfizetni a tartozást. A gyárban ahol dolgozik, egy asszonyt otthagyta a férje, az én férjem nagyon sajnálja az asszonyt és vigasztalja, sokszor elmegy hozzá, moziba is viszi és hetek óta szabadnapon, szombaton vagy vasárnap majdnem egész nap vele van. Nekem ez már nem tetszik, de amikor szólok neki, azt mondja, hogy nincs ebben semmi, csak vigasztalni akarja szegényt, legyek én is olyan jószivü, mint ő. VÁLASZ. — Levele olvasása közben majdnem könnyeztem a férje jószívűségén, hogy olyan odaadóan vigasztalja ezt az egyedül maradt nőt. A maga helyében azonban ultimátumot adnék át neki: azonnal szüntesse be a négyszemközti vigasztalást, ha vigasztalni akarja, hívja meg magukhoz és csak a maga jelenlétében vigasztalja a •nőt. # * * J.—A. — Kedves Miss Homoki, az ön Ítéletét szeretném olvasni az én szerelmemről. Két éve élek csodálatosan nagy szerelemben egy nős emberrel, két gyermeke van. Ő is rajong értem, ha akarnám, elválna a feleségétől és elvenne engem, de én nem akarom, hogy miattam elváljon miután tudom, hogy nagyon-nagyon szereti a gyermekeit és akkor elszakadna a gyermekeitől és elvenném a gyermekektől az apjukat. Én úgy szeretem őt ,hogy inkább feláldozom magamat ezért a szerelemért, nem törődök vele, hogy mások mit mondanak rólam és nem veszem el a családjától, hanem megelégszek azzal, hogy minden szabad idejében velem van, pedig az lenne a legnagyobb boldogság hogyha egy pillanatra sem válna el tőlem és mindig csak vele lehetnék. Tudom, hogy sohasem fog elhagyni engem, én sem hagyom el őt és a mi szerelmünk egy tiszta ideális szerelem. Érzem, hogy az én részemről ez egy önfeláldozó idealista szerelem és nem érzem magamat hibásnak illetve bűnösnek azért, mert egy családos emberrel vagyok szerelemben. Azt hiszem, hogy igazat ad nekem és megnyugtató lesz az Ítélete. VÁLASZ. — Nem ítélek, nem vagyok senkinek a bírája. Csak a véleményemet irom meg, ami nem megnyugtató. Maga az egész történetet fellengzősen, hamis idealizmussal látja, amelyet a valóság egy nem is távoli időpontban teljesen összezúz. Idealizálja a férfit, az érzéseit, a jövőt és elsősorban önmagát. A tiszta szerelemben élő, önfeláldozó szerelmes szerepében tetszeleg. Behunyja a szemét a tények elől, hogy itt 5 ember életéről van szó: a maga, a férfi, a feleség és a két gyermek életéről. A gyermekek mindenképpen szenvednek, mert szüleik házasélete nem lehet jó, ha az apa minden szabad percét magával tölti. Tehát mindenképpen máris elvette az apjukat. Ez a háromszög örökké nem állhat fenn. Vagy maga unja meg az “idealizmust” vagy a férfi fog visszatalálni a családjához. Nem bocsátkozom bele, hogy megérdemli-e vagy nem, de egészen biztos, hogy maga lesz az, aki egy napon boldogtalanul egyedül marad. Csak azt tanácsolhatom, hogy vegyen erőt magán, főként szálljon le a fellegekből és szakitson. Más nő is volt már szerelmes, aztán erkölcsi vagy egyéb kényszer elszakította a partnerétől, lehiggadt- és más férfi mellett reálisabb és mindenesetre erkölcsösebb formában találta meg a nyugalmasabb boldogságot. ítéletet vár? Magának kell Ítélkeznie, mi a fontosabb: hamis idealizmus vagy öt ember rendezett élete. * * * AJÁNDÉK. — Kedves Miss Homoki, érdeklődéssel olvastam a Lelki Klinika válaszát a “Ferenc” jeligés levélre, amelynek Írója egy fiatalember, nemrégen jött Amerikába és az ajándékozás itteni szokásairól érdeklődött. Én régen vagyok itt és nekem is van egy problémám. Ajándékot szoktam venni a partnernőmnek, de sohasem tetszik neki amit veszek, ő úgy tesz, mintha örülne, én azonban érzem, hogy csak mutatja az örömöt, mert nem akar megsérteni. Több barátom meséli, hogy velük is ez a helyzet. Sokan örülnének, ha tánacsot adna, hogy hogyan lehet ezt elkerülni. VÁLASZ. - Maga is az olyan férfiak népes táborába tartozik, akik szívesen ajándékoznak a partnernőjüknek, csak nem értenek az ajándékozás művészetéhez. Nincs hozzá érzékük. Nem is sejtik, mit kellene venni aminek örülne a partnernőjük. ízlésük sincs és ha vesznek valamit, tökéletes biztonsággal a legizléstelenebb sálszörnyeteget, kézitáskát — torz-szülöttet választják. Az ilyen férfi legyen ravasz. Vigye el sétálni a nőt a városba. Meglátja, hogy félóra alatt legalább egy tucatnyi kirakat előtt áll meg és száz holmira mondja: “nini milyen szép.” És micsoda öröm ha legközelebb a férfi ezekből hoz neki valamit. Póttanácsként azonban hozzáfűzöm: a sétát mindenesetre nem árt úgy irányítani, hogy a drága ékszerboltok kirakait óvatosságból messzire elkerülje. ÉLET ÉS TUDOMÁNY: A BIOLÓGIA CSODÁI AZ ÖRÖKLŐDÉS A biológia az élő, szerves természetet vagyis az állati és növényi szervezetek életműködésének jelenségeit és törvényszerűségeit tanulmányozó tudomány. A 19. század ipari és technikai forradalma, mint a forgószél sepert végig a tudomány valamennyi ágán, igy a biológián is. Gyors fejlődése akkor kezdődött, amikor a különféle szaktudományok művelői összefogtak, hogy közösen oldják meg a felmerülő kérdéseket. Munkaközösségek alakultak, amelyekben nemcsak biológusok, hanem vegyészek, fizikusok, matematikusok, statisztikusok stb. vettek részt. Közben uj és rendkívül hatásos eszközök születtek az élő anyag tanulmányozására. Ilyen az elektronmikroszkóp, amely miután mintegy milliószoros nagyításra képes, eddig láthatatlan és ismeretlen világba, igy a sejtek titkaiba enged betekintést. Az öröklődés az a jelenség, hogy az utódok külső és belső felépítésükben elődeikre hasonlítanak. Ez az öröklődés szabályozza az egész élet folyamán a sejtek működését, a külső behatásokra való válaszaikat. De az öröklődő tulajdonságok lehetnek károsak is, amelyek fejlődési rendellenességeket eredményeznek. Az öröklődés megismeréséhez vezető utat Mendel morva szerzetes a múlt század hetvenes éveiben tárta fel, amikor növényeknél keresztezési kísérleteket hajtott végre. Ez időben az ivarsejtek képződésekor végbemenő folyamatokról a tudósoknak még sejtelmük sem volt. A kutatók az öröklődés anyagi hordozóját a sejtek magjában levő sötét pálcikákban találták meg, és azokat kromoszómáknak nevezték el. Ezek a testecskék sejtosztódás előtt párosával alakulnak ki a sejtmagban, majd mindegyik hosszában kettéhasad. Később az egyes fél kromoszómák elválnak egymástól, egyik csoportjuk a sejt egyik pólusa, a másik az ellenkező pólus felé vándorol. Amikor aztán a sejt kettéválik, mindkét uj sejtbe annyi kromoszóma kerül, mint amennyi az anyasejtben volt. Minden faj számban és alakban jellemző kromoszómagarniturával rendelkezik. Az ember minden sejtje 46 (23 pár) kromoszómát tartalmaz. Ebből mindössze kettő az u.n. ivari kromoszóma, mely nő esetében a XX. férfi esetében a XY jelzést kapta. Megtermékenyítéskor, amikor a csirasejt és a petesejt egy sejtté olvad össze, az uj sejt már tartalmazza a teljes, átöröklődési anyagot. Az igy kialakult, uj sejt egyik fele anyai, a másik fele apai eredetű. Ez a tény az öröklődés folyamatának legfontosabb jelensége. Egyre több olyan betegséget ismerünk, amelynek alapja a kromoszómák különböző abnormitása. A mongol idiotizmus, amelyet Down-kornak nevezünk, elég gyakori, súlyos rendellenesség. Ennek a genetikai defektusnak oka legtöbbször az ivarsejt helytelen osztódásának következménye. PILLANTÁS A KROMOSZÓMÁKBA Az öröklődés egységeit géneknek nevezték el. Ezek hosszában helyezkednek el a kromoszómákban, és mindegyikük egy-egy tulajdonságért felelős. Mindenki körülbelül egyforma mennyiségű gént kap mindkét szülőjétől. A gén valamennyi létezési forma jellemző jegyeit örökíti, a kémiai információkat tárolja és adja tovább. Tehát a gén az öröklés, valamint a beprogramozott biológiai célfunkciók letéteményese. A gén anyaga valamennyi élőlénynél a DNS, vagyis a dezoxirubonukleinsav. A szervezetek változatossága az állat- ,s növényvilágban feltétlenül a gének nagy változatosságát feltételezi. A DNS-nek végtelen sok variációja létezik. Az emberi sejtmag kb. 50 ezer különböző DNS-molekulát tartalmaz. Ezek előnyös anyagcsere-lehetőségek között a bennük levő törvényszerűségek szerint, lehetővé teszik az élettani, sőt a szaporodási folyamatban is működőképes sejtelemnek keletkezését. Hogy a DNS-nek szerepe van az örökletes tulajdonságok átadásában, azok a kísérletek igazolják, amelyek szerint a baktériumokból kivont DNS segítségével, bizonyos tulajdonságok átvihetők másfajta baktériumokba. Minden idők legparányibb tervrajzának megfejtése folyamatban van. Merész álmodozók máris arra gondolnak, hogy lehetőség nyílik az öröklésbe való beavatkozásra. Mások továbbmennek, és lehetségesnek tartják, hogy a rák és a fehérvérűség okát rendellenes kromoszóma-felépítésű sejtek képződésében találják meg. Talán a gének kijavítása lehet majd a rák fontos gyógyítási módja is. Dr. Marek Antal Mosolyogjunk i MILÁNÓ I A neves popfestő kiállítást rendez eredeti képeiből és magyarázni kezdi őket az egyik látogatónak: — Ez itt az önarcképem — mondja az egyik kép előtt, amelyiken egy autókormány látható és rajta egy vasaló. — Ó — mondja a látogató kissé elhülve. — Ez pedig — folytatja a festő, rámutatva egy másik képre, amelyen egy szélmalom látható* piros paradicsomokkal körülvéve — a feleségem arcképe. A látogató kissé megijedten közbevág: — Remélem, mester, gyerekeik nincsenek . . .
