Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-07 / 40. szám
' 10. oldal MAGYAR HTRADfl Thursday, October ?, 1971 BUDAPEST VENDÉGEI: VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS LONDONI LEVÉL Jön a gondolkozó robotember! A szeptemberi vadászati világkiállítás alkalmából Budapest a világ vadászainak a Mekkája volt. A vendégek között szép számmal voltak kiváló amerikai, európai és ázsiai közéleti személyek. A megnyitás napján Budapesten az Albertirsai utón felcsendült Weber Bűvös vadász cimü operájának vadászkórusa, táncos fiatalok, solymászok, vadászok jelentek meg a színen, magasra emelkedett a loimbkoszorus embléma, és ezzel — ország-világ előtt — kezdetét vete az első vadászati világkiállítás szép parádéja. A nagyszabású rendezvény alapgondolatához, az ember és a természet kapcsolatának nemesítéséhez, a természet kincseinek, örökbecsű értékeinek bemutatásához és védelméhez négy földrész (negyvenegy országa nemzeti bemutatóval kapcsolódott, további tizenegy ország pedig a kiállítás más érdekes rendezvényein szerepel. A házigazdára kötelező gondossággal és figyelemmel nemcsak arra készülődött Magyarország évek óta, hogy távoli tájak odasereglett vadászait és természetkedvelőit egymás természetvédelmének látványosságaival és állatvilágának egzotikumaival megismertesse, hanem arra is, hogy elvezesse őket pompás tájaira, a Börzsöny tölgyes, bükkös vidékére, Gemenc fácántelepére, a tolnai dombvidéken rejtőzködő Gyulajra, a világhíres dámvadak lelőhelyére, a Bakony rengetegében suhanó szarvasok nyomába, Remeteségpuszta hatalmas rezervátumába, halakban gazdag tavaik partjára. Bemutatunk néhány éldekes vendéget a kiállításról: A londoni Imperial Collegeban nagy érdeklődéstől övezve megkezdődött az a Nemzetközi Computer Konferencia, amelyre a világ minden részéből kétszázötven elektrónikus-agy szakember érkezett, hogy kiértékelve az utóbbi néhány esztendő eredményeit, mérlegelje a jövő lehetőségeit. A konferenciára jelentős időszakban került sor, minthogy az elmúlt egykét év rendkívüli eredményei a computerek fejlesztésében, úgyszólván határtalan távlatok felé mutatnak, az elektronikus agy uj korszak küszöbéhez érkezett. Ez az uj korszak pedig már nemcsak a gyors számításokat végző és a belé-programozott adathalmaz egybevetése alapján következtetésre .jutó computer korszaka lesz, hanem a gondolkozó computeré. A londoni konferenciának mintegy jelmondata: “A ma emberi intelligenciája a holnap művi utón előállított inteRigenciíájával azonos.” Mit jelent ez? Az angol dr. Max Clowes, a konferencia egyik szervezője igy magyarázza meg: — Az igazság az, hogy sokminden, amit eddig intelligenciának tartottunk és neveztünk, valójában nem egyéb, mint a megszerzett és elraktározott tapasztalat-anyagra való emlékezés és ennek rutinszerű felhasználása. Nincs ok arra, hogy ugyanezt ne tudnák a computerek is produkálni. Dr. Clowes szerint a computer-fejlesztés olyan fordulóponthoz érkezett, amelynek korszakalkotó jelentőségét Newtonnak, a gravitációs törvényt kimutató felfedezéséhez lehet hasonlítani. A legújabb computerek, televíziós felvevőgépekhez és ugyneve-Irta: HALÁSZ PÉTER zett robot-géphez kapcsolva — megismernek, kiválogatnak és elrendeznek a felvevőgép lencséje elé helyezett tárgyakat, megkülönböztetnek mértani testeket, kockákat, kúpokat, programozásuknak megfelelően. S ha például ar-Halász PétM ra kapnak utasítást, hogy egy kúpot állítsanak az asztal sima lapján a hegyes részére, tehát csúcsára, akkor a maguk módján közük, hogy a feladat megoldhatatlan, elvégezhetetlen. Röviden öszszefoglalva, mondja dr. Cowles, a computerekkel kapcsolatos uj felfedezésnek az a lényege, hogy az eddigi elképzeléssel szemben a computert nem kell egy bizonyos feladat elvégzésének minden egyes fázisára külön programozni. Azt jelenti ez tehát, hogy az electrónikus agy képes lesz a gondolkozásra? A Londonban konferenciázó szakemberek szerint a kérdésnek ilymódon való megfogalmazása, csak játék a szavakkal. Marvin Minsky professzor, a konferencia egyik vendége azt vallja, “az amit nem lehet egy computerbe betáplálni, az egyszerűen nem is létezhet.” Angolul kifejezve: “it cannot exist,” Minsky professzor az amerikai Massachusetts Institute of Technology keretében működő Mest e r s é g e s Intelligencia Központ munkatársa. Véleménye szerint 1980-ra olyan computerek készülnek, ame lyek emberi intelligenciává rendelkeznek. Cowles dr ugyanezt igy fogalmazza meg: “A tudás nem egyéb mint a tapasztalatok meg szervezése. A tapasztalatoka' pedig gépbe lehet táplálni.’ És az érzelmek? Amelye! annyira elválaszthatatlan ré szét képezik az emberi intelli genciának ? Cowles a kérdés re igy felel: — Nyilvánvaló, hogy égj computer sohasem fog sírva fakadni. De hisztérikussá le hét tenni. Olymódon tulhal mozni munkával, hogy felad ja, eltéved az összefüggések ben és a szó szoros érteimé ben idegösszeomlást kap. E: pedig már emocionális meg nyilvánulás. — Nevetséges volna azt ál litani, — teszi hozzá Cowle;dr. — hogy az electrónikuf agy képes lesz az értékeimegítélésére, de annyi bizonyos, hogy az embert időve megszabadítja a rutinmunkától, a robottól s még elsa játithat olyan képességeke1 is, amelyek már az ember alkotóerővel állnak rokonság ban. Produktivitása tehá1 olyan területeket is átér, ame lyek a gondolkozásnak neve zett tevékenység kategóriájá ba tartoznak. Riasztóan hangzik mindez' Nem feltétlenül. Korunkban amelyben mind több embeérzi terhesnek a gondolkozást, talán éppen az jelent a reményt, hogy utón vannal már a gépek, amelyek szives örömest vállalkoznak reá. Szépség és könnygáz SALSOMAGGIORE — Gu mibotok csattogása és könny gránátok pukkanása kisérti az olaszországi Salsomaggio réban megtartott országo. szépségkirálynő választást Mig az olasz rendőrség a ve télkedés színhelyéül válasz, tott épület előtt tüntető fia falókkal csatázott, benn dön főttek: Miss Olaszország eg3 17 éves római szépség lett aki — hogy itt se múljon iz galom nélkül a dolog — meg választása után haszonta lannak nevezte újdonsült ki rálynői címét, s kijelentette hogy esze ágában sincs fotó modellnek, vagy színésznőnél szerződni: ujságiró akar len ni. Gholan Reza Pahlevi iráni herceg vadászatra készülődik TERJESSZE LAPÜNKÄT ! Dr. Nagy Endre, a Tanzániában élő magyar származású vadász az egyik, általa elejtett elefánt agyarpárjával W. M. Blount, az Amerikai Egyesült Államok postaügyi minisztere a vadgazdálkodási pavilonban.