Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-07 / 40. szám
6. oldal magyar híradó Thursday, October 7, 1971 Az elsőszámú közellenség Irta: SÁGI PÁL Nagyot nőjjön az, aki felülbírálni, ellenőrizni akarja a Nobel-dijas Szent-Györgyi Albertet, a tudósvilág egyik büszkeségét. Magam is éppencsak meglepődtem amikor olvastom, hogy ezt mondotta: “Az egész világon én vagyok az egyetle.n ember, aki tudja, hogy valójában micsoda a rákbetegség és miképpen lehet meggyógyítani”. Még meglepőbb, hogy hozzátette: megtalálta a gyógyítás kulcsát, kutatásaihoz 200 ezer dollár kellene, de képtelen megszerezni a pénzt. Ha igy van, elég baj. Inkább erre fordítanák a pénzt, mert 200 ezer dollár például huszadrésze sincs annak a 4 és fél milliónak, ami egyetlen városban, New Yorkban kézen-közön eltűnt a welfare-segély pénzből. Hát akkor hogyan harcol Amerika a rák ellen, amely mint Szent-Györgyi Albert mondja, évenként 300 ezer embert térit le. Kereken annyit, mint ahány amerikai katona elesett a csatatereken a második világháborúban. Az orvosi, élettani, szakmai folyóiratok, tudományos ankétek jegyzőkönyvei, tanulmányok, sőt a kongresszus naplói is sokat mondanak erről a küzdelemről. Magamfajta laikusnak, aki nem tudja orvosi szemmel nézni és csak a máig tartó eseményeket ismerteti: valóságos regény. A második világháború után Amerika politikai, gazdasági és tudományos hatalma csúcspontjára érkezett. 1949-ben megjelent a kongresszus tudományos bizottsága előtt egy nagynevű rákkutató és határozottan kijelentette: ha a kongresszus megadja a megfelelő pénzt, akkor az amerikai tudósok 10 éven belül megtalálják a szert, amelyik tökéletesen gyógyitja a rákot. Természetes, hogy a törvényhozás egyhangúan megszavazta a kért összeget. Amerika attól kezdve tavalyig 2 billió dollárt költött a rákgyógyszer ku-A délvietnami elnökválasztás, amint az várható volt, az egyetlen jelölt, Nguyen Van Thieu elnök, “elsöprő győzelmét” eredményezte. Thieu a leadott szavazatoknak több, mint 90 százalékát kapta—az állami szavazatszámlálók jelentései szerint. Saigonban tartózkodó amerikai újságírók viszont arról számoltak be, hogy sokak véleménye szerint súlyos szabálytalanságok történtek a szavazások alkalmával. Thieu mindenesetre kijelentette: Győzelmem a demokrácia győzelme a kommunizmus felett. George Meany, az AFL-CIO elnöke, ezeket mondotta a képviselőház bank és valutaügyi bizottsága előtt: A kongresszusnak ki kell vennie Nixon elnök kezéből a nemzetgazdaság irányítását és saját kezébe kell vennie, mert Nixen méltatlannak bizonyult a beléje helyezett bizalomra. Pablo Picasso, a világhírű festőművész, október 25-ikén lesz 90 esztendős. Ebből az alkalomból a francia kultuszminisztérium a Mester 8 képét a Louvre nagytermében állítja ki. Picasso az első élő művész, aki ebben a megtiszteltetésben részesül. Egy londoni kórházban egy asszonyon “véletlenül” sterilizációs” műtétet hajtottak végre. Az asszony beperelte a kórházat és a bíróság 2000 dollárnak megfelelő összegű kártérítést Ítélt meg számára. tatására. Máig 22 év telt el, az a bizonyos gyógyszer azonban nem született meg. Tavaly egy másik tudós állt a bizottság elé. Ő is pénzt kért. Ez már nem Ígért tökéletes ellenszert. Harátidőt sem adott. Csak annyit mondott, hogy ha a tudomány további 1 billiót kap, belátható időn belül megfékezik a gyilkos kórt. Nixon elnök idei program-adó beszédében kérte is a kongresszust, hogy elsőre az eddigin felül külön 100 millió dollárt folyósítson erre és hozzátette, hogy később a szükség szerint további pénzt is kér. — Itt az ideje annak, hogy a rák legyőzésére éppen olyan erőt konceltráljunk, mint amivel megoldottuk az atomhasitást vagy amivel embert küldtünk fel a Holdra — mondotta. Az elnök, a kongresszus és nem utolsósorban a rákbetegek joggal hisznek az amerikai tudományban. A kutató tudósok azonban nem egyöntetűen ítélik meg a közeljövő lehetőségeit. Van, aki optimista, van aki kevésbé. Sidney Färber, a bostoni rákkutató intézet vezetője szerint a betegség elleni küzdelem már eddig is sok eredményt hozott. Néhány rákfajta szintetikus gyógyszerekkel gyógyítható. Nem mindegyik. De az eredmények igazolják, hogy kémiai kezeléssel bizonyosfokú sikert ellehet érni. Biztató jel, hogy két évtizeddel előbb öt rákos közül csak egy élte túl az alattomosan támadó kórt és ma már ötből kettő menekül meg. A kevésbé optimisták, lehetne mondani, hogy pesszimisták sem tagadják a részlet-eredményeket, de rámutatnak, hogy mégsem sikerült lényegesen visszaszorítani a rákot. A mellrák, a belső szervek rákja, a tüdőrák legalább olyan vagy még nagyobb mértékben pusztít, mint 20 évvel ezelőtt. Példának említik a méhrákot. Az orvosok zöme ezt már nagyjából legyőzöttnek véli, holott még mostanában is évenként 14 ezer amerikai nőt öl meg. A statisztika az optimisták és a pesszimisták véleménye között ingadozó adatokat mutat. Feldolgozták, hogy 100 ezer amerikai férfi közül hányat vitt el a rák az 1930-as évektől a 60-as évek végéig. A halálozási arányszám váltakozó. Gyomorrák esetében 29-ről tízre, máj ráknál 9-ről háromra esett vissza. Bélráknál 20 év alatt 15-ről felment húszra és 1950 óta enyhén ugyan, de fokozatosan csökkent. Prosztata-rák esetében 9-ről 14-re ment fel majd tizenkettőre csökkent. A leukémia és a hasnyálmirigy rákja duplájára emelkedett: háromról hatra. Meredeken szökött fel a tüdőrák: háromról negyvenre. Az orvoskutatók szerint a dohányzás miatt. Egyesek azt vallják, hogy levegőfertőzés is hozzájárult. Kutatók és gyakorlatban működő orvosok egyben megegyeznek: a gyógyítás biztosabb lehetősége attól függ, felfedezik-e végre teljes bizonyossággal, hogy mi okozza a rákot. Egyesek szerint úgynevezett karcinogén anyagok, sugárzások. Mások azon az állásponton vannak, hogy a rák nem egy betegség ,hanem körülbelül 200 különféle betegség csoportja és mindegyiknek megvan a maga természete. Ismét mások úgy vélik, hogy a baktériumnál is kisebb kórokozó, a virus idézi elő. Dan Moore amerikai professzor a mellrák kórokozóját mint vírust különítette el. Ez elméletben azt jelenti, hogy ha virus rákot okozhat, akkor a rák fertőző is lehet. Egy másik amerikai kutató, Robert Huebner azon a nyomon jár, hogy a rákot egy különleges virus okozza, amelynek a C-részecske nevet adta. Elmélete szerint azonban ez a virus nem kívülről kerül a szervezetbe és nem fertőző, nem terjed emberről-emberre mint más vírusok. Úgy magyarázza, hogy a C-részecske genetikus anyag, mindnyjunkban megvan és átadjuk utódjainknak éppen úgy, mint a géneket. A gén az öröklődő tulajdonságok hordozója a sejtmagban. A gének határozzák meg a születendő lény tulajdonságait. Ezek miatt hasonlíthatunk, “üthetünk vissza” valamelyik elődünkre, ősünkre. A rákvirus ott van háromnegyedmilliónyi génjeink között, de ez nem azt jelenti, hogy örököljük a betegséget, csak a lehetőségét. A kérdés az, hogy mi hozza működésbe a rákvirust. Huebner szerint a C-részecske nyugodtan ül a sejt magjában évekig vagy egész életen át és semmi bajt nem okoz. Hirtelen azonban átveheti a parancsnokságot. Csakhogy abban különbözik más vírusoktól hogy nem önmagát szaporítja, hanem kiadja a parancsot a sejtnek, hogy nőjjön, vadul, korlát nélkül mig aztán létrehozza a rákos sejteknek halált okozó sokaságát. Ilyen széles skálán mozog a feltételezés, hogy mi okozza a rákot. Éppen igy eltérnek egymástól a ma használt és a még kísérletezésnél tartó gyógymódok: a kés, a besugárzás, a gyógyszeres kezelés. A rák elleni gyógyszerek száma 30 körül jár. Ezeket sokszor műtéttel vagy rádiumkezeléssel kombinálva használják. Ózon illetve oxigén kezeléssel is próbálkoznak. A betegtől vett vérbe ózent kevernek és visszafecskendezik a szervezetbe. Sok pácienst kezeltek igy műtét után és a betegségük 10 év múlva sem jelentkezett újra. Maga az emberi szervezet is védekezik a rák ellen. Az egyik fehérvérsejt-féle, a limfocita pusztítja a daganatos sejteket. A limfociták működését kémiai szerekkel igyekeznek erősíteni. Ez a kísérlet még kezdő fokon áll, de bizonyos esetekben sikert igér. A besugárzásos gyógymód éppen most érkezett nagyjelentőségűnek Ígérkező állomáshoz. Henry Kaplan amerikai professzor az eddigi röntgen-sugarakat a sokkal hatásosabb atomalatti részecskével, a Pi Mesonnal akarja felváltani. Ez egy negatív töltésű részecske, amit mágneses irányítással el lehet juttatani a test bármely mélységére. Útjában alacscnyfoku röntgensugarakat bocsát ki, tehát a radiológus orvos nyomon követheti az útját és kormányozhatja a rákos sejt felé. Amig a testen keresztülhalad, teljesen ártalmatlan. De abban a pillanatban, amikor a ráko3 sejthez ér, összeütközik az ottani atomokkal és miniatűr atomrobbanást okoz a sejtben. Egyszerűen szólva tehát atommal bombázzák a ráko3 sejtet. Los Alamosban már építik is a Pi Mesont előállító atomgyorsitó berendezést. Nem olcsó: 64 millió dollárba kerül. A rákkutatókat valahogyan a szenvedélyes detektivvel tudom összehasonlítani, aki szívósan, száz meg száz apró adatból igyekszik megállapítani a keresett ismeretlen bűnöző személyazonosságát, száz meg száz nyomot jár le fáradhatatlanul, hogy megtalálja a búvóhelyét és kezére kattintsa a bilincset. A detektív azonban rendszerint csak egy gonosztevőt hajszol. A rákkutató a százezerszeres tömeggyilkost, az emberiség elsőszámú közellenségét akarja hurokrakeriteni és rács mögé juttatni. LELKIISMERETES ! PÉNZTÁROSNŐ '* Nem mindennapi és valóságos bűnügyről számol be a londoni “Sunday Express”. A bristoli postahivatalba álarcos bandita hatolt be, és pisztolyát a pénztárosnőre fogva megparancsolta; — Azonnal adjon ide minden pénzt! A pénztárosnő bólintott és igy válaszolt: — Szívesen, de előbb meg kell kérdeznem a főnököt. Az ő engedélye nélkül, sajnos, nem tehetem . . . És már el is fordult, hogy a házi telefonon felhívja főnökét. A készülék “mással beszél”-jelzése után a pénztárosnő visszafordult, de a bandita már nem volt ott. — Milyen türelmetlenek az emberek — mormogta fejcsóválva a pénztárosnő. SÁGI PÁL
