Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-23 / 38. szám
Thursday, Sept. 23, 1971 MAGYAR HlRAlXi 15. oldal A MAGYAR SZENT KORONA KRÓNIKÁJA: HÁROMSZOROS VIVAT REX Irta: BALOGH LÁSZLÓ VI. Ferdinánddal beteljesül a Habsburgok sokévszázados — nyílt erőszakkal, vagy körmönfont házassági szerződésekkel próbálkozó — törekvése: megszerzik a magyar koronát, és vele a íróin. Megszerzik, és négyszáz évig megtartják. Ferdinand trónralépéséhez fűződik a koronázási szertartás külső rendje, amely — eltekintve jelentéktelen eltérésektől — az első Habsburgtól az utolsóig IV. Károly 1916 december 30-i koronázásig, valamennyi királynál azonos. A koronázási szertartást Harsányi Zsolt: Sacra Corona című könyvéből idézzük. I A koronázandó királyt a városon kívül fogadják, és népes menettel a palotáig kisérik. A szertartást vasárnap tartják, a király szerdán, pénteken és szombaton böjtöl. Vasárnap diszmenet kiséri a királyt a templomba, az ország urai bandériumok élén lovagolnak, díszruhákban, ékköves fegyverekkel, drága lószerszámmal. A rangsort kínos pontossággal megtartják; a felvonuláson valamennyi résztvevőnek meghatározott helye van. A királyt a templom ajtajában az ország püspökei élén a prímás fogadja. Meghinti szentelt vízzel, majd a sekrestyébe vezeti. A sekrestyében már várják a koronázási jelvények. A királyra ráadják Szent István palástját, majd elindulnak a főoltárhoz. A király előtt viszik a jelvényeket és az ország zászlóit (rendszerint tizet), majd az ország heroldja következik, fején süveg, kezében pálca. Utána a nádor bársonyvánkoson hozza a szent koronát, az országbíró a jogart, a horvát bán az országalmát, a főpohárnokmester a kardot, a főpalotamester a kettős keresztet, a főtárnokmester a kiskeresztet. Utánuk jön a prímás, mögötte a királyt vezeti a kalocsai érsek és egy másik főpap. A főoltár előtt díszes trónt emelnek a királynak. A királyi család tagjai oldalt helyezkednek el. Az egyházi szertartáskönyv szerint a. királyi trón nem lehet magasabb, mint a főoltár legfelső lépcsője. Amikor a pontosan előirt rendben valamenynyien felsorakoznak a főoltár előtt, a kalocsai érsek megszólítja a prímást: “Felhivom eminenciádat, hogy a kijelölt királyt koronázza meg.” “Méltó rá?” — kérdi a prímás. “Méltó” — feleli a kalocsai érsek. Ekkor a prímás beszédet intéz a királyhoz. Latin nyelven figyelmezteti nehéz uralkodói kötelezettségeire, majd egymás után átveszi a méltóságoktól a jelvényeket, és egymás után elhelyezi a főoltáron. A király, aki eddig mozdulatlanul áll, letérdel és megcsókolja a kiskeresztet, amelyet a főtárnokmester nyújt felé. Ezután egy püspök lép hozzá, és elébe tartja a Bibliát. A király mindkét kezét ráteszi a könyvre, és elmondja az “Igazságosság és békesség megőrzése dolgában” kezdetű esküt, amit egy másik püspök olvas előtte. Mikor befejezi az esküt, a király arcra borul, pontosabban arra a díszes párnára, amit már előbb elhelyeznek a lépcsőn. Miközben a bíboros vezetésével a papság elmondja a mindenszentek litániáját: a király mozdulatlanul arcra borulva fekszik. A litánia után két pap lép hozzá — az egyik a kalocsai érsek —, felállítják, az oltár mögé vezetik és előkészítik a felkenés szertartására. Lemeztelenítik jobb alsókarját és háta egy részét. Szent István palástját leveszik róla, igy vezetik az oltár elé. A prímás odalép hozzá, bemártja jobb keze hüvelykujját az úgynevezett hitujorc-olajba, és olajos- ujjával megkeni a király jobb karját a könyök és a kézfej között, majd a Látát-a két lapocka között. Ezután visszavezetik az oltár mögé, letörlik róla az olajnyomot, felöltöztetik. Palástosan vezetik ismét az oltár elé. A trón előtt lábára adják a koronázási sarut, a király végre helyet foglal a trónon, a prímás pedig elkezdi a misét. Amikor az “epistola” elhangzik, a király felkel a trónról. Két főpap az oltár elé vezeti. A prímás kezébe adja a kardot, de mindjárt elveszi tőle, átadja a főkamarásnak, aki felövezi a király derekára. A király most kirántja hüvelyéből a kardot, és a nép felé fordulva egyet-egyet suhint jobbra és balra, jelképesen hirdetve, hogy az oltárt kész fegyveresen megvédeni. Ekkor a nádor még mindig kézben tartva a koronát, az oltár legfelső lépcsőjére áll. Az orgona elhallgat. A nádor pedig igy kiált az egybegyűltek felé: “Akarjátok-e hogy a jelenlevő (megmondja a király keresztnevét) az ország királyává koronáztassák ?” “Akarjuk” — kiáltja a tömeg. A nádor a kérdést, a közönség a választ még kétszer megismétli. A kérdés mindig magyarul hangzik el. A prímás és a nádor ezután kétoldalt megfogja a szent koronát, és orgonazugás közben ráhelyezik a király fejére. A korona a király fején marad. Az országbíró kezébe adja a jogart, a horvát bán a másik kezébe az országalmát. A prímás a trónhoz vezeti és leülteti, a nádor pedig felkiált: “Vivat rex!’’ A közönség ugyanezt zúgja. Ezt is kétszer megismétlik. Kint megdördülnek az ágyuk, a primás a trón mellett énekelni kezd: “Te Deum laudamus”. Az orgona is rázendít tedeumra: ezt mozdulatlanul végigvárják, majd a primás végigmondja a misét. A Király ülve marad a trónon. Evangéliumkor két püspök a királyhoz viszi a Bibliát, a király megcsókolja, két püspök ugyanekkor füstölővel tisztelget előtte. Evangélium után elviszik tőle a jogart és az almát. Offertóriumkor két püspök megy érte a trónhoz, felállítják, az oltárhoz vezetik, hogy megcsókolhassa a kiskeresztet. Ugyanekkor vert aranyérmet tesz az áldozási kehely tányérjába. Áldozás előtt a kalocsai érsek leveszi fejéről a koronát. Az ostyát a primás kezéből fogadja el a király, de bort is kap. Tehát két szin alatt veszi az úrvacsorát, hogy — egyházi kifejezés szerint — megzavarja az eretnekeket . . . Az áldozás után ismét fejére teszi a koronát, visszaadják összes jelvényeit." A mise véget ér. A király megindul a menettel. Nemzetiszinü szőnyegen, mégpedig gyalog a másik templomba, hogy felavassa az aranysarkantyús vitézeket. Útközben pénzt szór a nép közé. A másik templomba emelvényt építenek a királynak. Itt helyet foglal, mellette a nádor áll. Szemközt felsorakoznak a felavatandó aranysarkantyús vitézek, díszruhában. A nádor kezében tartott lapról hangosan, egyenként olvassa a vitézek neveit. Akit megnevez, a király elé járul, és féltérdre ereszkedik, a király kardjával háromszor megérinti a vitéz jobb vállát. Amikor az utolsó aranysarkantyúst is felavatta, kivonul a templomból. Következő útja: a nemzetiszinü posztóval bevont emelvény. Az ország zászlósainak kíséretében felmegy. Mellette áll a primás és a nádor. A primás felolvassa az alkotmányról szóló eskü szövegét, a király utána mondja. Jobb keze három ujját az ég felé tartja, bal kézébe feszületet adnak. Mikor az esküt befejezi, a nádor mégint felkiált: “Vivat rex!” A jelenlevők utána kiáltják. Ismét megdör-' dűlnek az ágyuk. A király lóra ül, és az egész menet kíséretében ellovagol a koronázási dombhoz. A domb tövében a menet megáll,- a dombra hsak a király lovagol fel, méghozzá teljes királyi disz-. benf fején- a. szent koronával. A dombon kirántjakardját, lovát körültáncoltatva, négy vágást suhint a levegőbe, a négy égtáj felé. Harmadszor is felhangzik a kiáltás: “Vivat rex!” A diszmenet a királyi palotába vonul, a koronázási ebéd következik. Meghívást a királyi család tagjai, a nádor, a primás, a kalocsai érsek, az egri érsek és a pápai nuncius kapnak. A királynak külön aztalnál terítenek. Mikor helyet foglal, leveszi a fejéről a szent koronát, maga elé teszi az asztalra. Az ebédet a főurak szolgálják fel. Ezalatt a népnek a palotán kívül ökröt sütnek, ősi hagyomány szerint a húsból a királynak is küldenek. A koronázás után a templomban — gondos őrizettel — háromnapos közszemlére teszik ki a koronázási jelvényeket, hogy mindenki megnézhesse. 3. A korona ott van a királynék koronázási szertartásán is. Ha a trónra lépő király házas ember, a királynét másnap vagy harmadnap koronázzák. Mindig a veszprémi püspök. A koronázáshoz a király lóháton érkezik, a királyné diszhintóval. A templomban a király felteszi a szent koronát, . íelölti a palástot, kezébe veszi a jogart, és hitvesét kézenfogva a prímáshoz vezeti. Rövid latin beszédében kifejezi akaratát, hogy a királynét is koronázzák meg. A királynét az úgynevezett házi koronával koronázza a veszprémi püspök, miközben a primás és a nádor a szent koronát a jobb vállához érintik, jelképezve, hogy a királynénak kötelessége segíteni férjét a korona terheinek viselésében. Van tedeum, a királyné is aranytallért tesz a kehelytányérra, az ágyuk is dörögnek. A “vivát” azonban elmarad. (Folytatjuk.) AZ ELSŐ AMERIKAS MAGYAR Közismert, hogy majdnem minden harmadik magyar az óhaza határain kivül él. Közülük igen sokan Amerikában telepedtek le, ahová évszázadok óta tart a vándorlás. Egyesek tudni vélik, hogy már Columbus előtt a normán hajósokkal is elvetődött magyar ember a tengeren túlra, ez azonban nem bizonyítható. Az első amerikás magyar akinek útjáról hiteles adatok maradtak fenn, Budai Parmenius István, aki 1583 augusztus 5- én lépett az uj világ földjére New Foundlandban, amely ma kanadai terület. Parmenius a török uralom alatt született, protestáns vallásu budai polgár volt, aki Németországon, Hollandián keresztül Oxfordba került. Itt ismerkedett meg Sir Gilbert Humphrey hires felfedező utazóval, aki rávette, hogy vegyen részt amerikai expedíciójában. A hajóutról Budai Parmenius István magyarnyelvű ódát írt, szövegére néhány évtizeddel ezelőtt bukkantak rá. Az első magyar, aki állampolgárságot is szerzett Amerikában, Nagy Károly, komáromi csillagász volt. őt tudományos munkássága elismeréséül 1834-ben Philadelphia városa díszpolgárává választotta. Az egyik leghíresebb magyar amerikai állampolgár Haraszthy Ágoston, őt 1841-ben iktatták az USA polgárai közé. ő alapította Wisconsinban Harasztfalvát, a mai Sauk City-t. ő létesítette Californiában az első borszöllőtelepet tokaji szöllővesszoből. G4II41-A-T-ÖI Emelkedj minél magasabbra, de azért sose ve-szitsed szem elől magad. * * * Ismertté csak ismeretlenek válhatnak — tanít a bölcs. * * * Nevetséges vonásokat könnyű kipécézni valakin. De aki egészében nevetséges, sokáig észrevétlen marad.
