Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-16 / 37. szám
6. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, Sept. 16, 1971 200 millió kliens ügyvédje Irta: SÁGI PÁL Szenátornak, képviselőnek lenni: nem rossz. A szenátor tiszteletdija évi 42 ezer dollár, amihez ingyen posta jár, ingyen utazások, ingyen iroda ingyen személyzettel és még tucatnyi kedvezmény. Amerikában mégis van egy ember, akinek eddig már féltucatszor tálcán kinálták a biztos sze.nátori vagy képviselői mandátumot, de egyikből sem kér. Egyrészt, mert nem akar politizálni, másrészt, mert nem ér rá politizálni. A “csodabogár”, aki nem kívánkozik a kongresszus palotájába, egy fiatal ügyvéd. így elsőre azt hinné az ember, hogy biztosan j ólmenő ügyvédi irodája van, sok a kliense és rengeteg pénzt keres. Ebből csak annyi az igazság, hogy valóban sok kliense van, nem kevesebb mint 200 millió. A fiatal ügyvéd ugyanis 200 millió amerikai kisember, 200 millió fogyasztó érdekeit képviseli, de teljesen ingyen sőt a maga pénzét költi a kliensekre. A nevét milliók ismerik. Ralph Nader. Ki ez az ember? Életkora: 37 év. Hónapos szobában lakik Washingtonban, 80 dollárt fizet érte. Összesen havi 400 dollárt költ magára. Nincs autója, nincs titkárnője, szeszesitalt nem iszik, barátnőt nem tart, nem cigarettázik, nincs magánélete, divatjamúlt ruhában jár, vásott cipőben lohol-talpal, heti 100 órát dolgozik, megesik, hogy néha 16 Az atticai (N. Y.) állami fegyintézetben lezajlott lázadás ügyében folyik a nyomozás, amelyet Nelson Rockefeller kormányzó rendelt el. A napokig tartott fegyenclázadásban több, mint ezer t’egyenc vett részt. A zendülést végülis leverték, a maximális biztonsági intézkedésekkel ellátott fegyintézetet ezren szállták meg, a megszállók között voltak állami rendőrök, a sheriff megbízottai és börtönőrök. A kormányzó rendeletére mintegy 600 nemzeti gárdistát helyeztek készültségbe. A t’egyenclázadásnak 37 halottja volt, zendülésük idején a fegyencek 38 személyt tartottak fogságukban túszként. Illetékesek a zendülést a legnagyobb arányú fegyenclázadásnak nevezik az amerikai börtönök történetében. Az atticai állami fegyintézet rabjainak 85 százaléka néger és portorikoi, az őrök fehérek. A fegyencek tuinyomó része “politikai fogolynak” nevezi magát. A szovjet kormány, a Tass iroda utján, több, mint egy nappal a bekövetkezett halál után, közölte szűkszavú jelentésben Nikita Kruscsev halálát. A közlemény “sajnálkozva” jelentette, hogy Nikita Kruscsev, nyugdíjas, aki valamikor^ szovjet minisztertanács elnöke és a Kommunista Párt központi bizottságának első titkára volt, életének 78-ik évében, szivszélhüdés következtében, meghalt. Nguyen Van Thieu, délvietnami elnök, televíziós beszéddel indította meg elnökválasztási kami[>ányát, amelyet ellenfelek nélkül folytat. Thieu azt igréte: ha 50 százaléknál kevesebb szavazatot kap, lerne,nd, akik ellene szavaznak, azok adjanak le “szabálytalan” szavazatot. Thieu azonban nem magyarázta meg, miképpen lehet “szabálytalan” szavazatot leadni és ez senki előtt sem egészen világos. órán át ül az Íróasztalnál, közben mindössze néhány pohár tejet iszik. Testes életrajzkötetekben megírták már, hogyan lett favágóból köztársasági elnök, kis kadétból világhódító katona-császár, fodrászlányból világ-filmsztár. Megér egy kis írást az is, hogyan lett egy libanoni arab bevándorló fiából az amerikai billiós vállalatok, mamut hivatalok réme. Az apjának vendéglője volt Connecticut államban, Winsted városkában. Ügyvédnek küldte a fiát. Előbb a Princeton egyetemen aztán a Yale egyetemen tanult. Diákkorában autóstoppal bejárta az Egyesült Államokat. Többnyire teherautó sofőrök szedték fel a vándor diákot. Tőlük hallotta az első “fogyasztói” panaszokat, veszélyes autókról és autógumikról. Furdalni kezdte az oldalát a dolog. Vándorútján beszélt háziaszszonyokkal, akikre pocsék jégszekrényeket és mosógépeket, gyorsan használhatatlanná váló televíziókat és más holmikat sóztak rá. A háziasszonyok elsírták a panaszukat a diáknak. Elpanaszolták neki, hogy nincs pénzük ügyvédre, évekig tartó pereskedésre, különben is hiába mernek a biróságre, nem kapnak igazat. A diák jegyezgetett, gyűjtötte az adatokat és mire megkapta az ügyvédi diplomát, kialakította magában a helyzet képét. A billiós nagyvállalatok személyiség-nélküliek, a hibáért felelőst nem lehet megtalálni. A bíróságok nincsenek berendezkedve arra, hogy a kis vásárlót védjék a sokszor uzsoraárakkal vagy selejtes áruval szemben. Az üzleti szerződést, akár autóról akár porszívóról van szó, mindig az eladó, helyesebben a gyár szövegezi és az ő érdekeit szolgálja. A vásárló érdekeit jóformán senki, mert a hivatalos védelmi-irodák nem sokat érnek. A fogyasztó kisember árván, egymagában áll szemben a félelmetes erejű nagyhatalmakkal: ipari, kereskedelmi és bank koncernekkel. Nader elhatározta, hogy majd ő képviseli 2(X) millió kisember érdekeit. Hét évvel ezelőtt amikor Washingtonba ment, hogy magányosan harcoljon a biztonságos autóért, legtöbben őrültnek tekintették. Akadt, aki nevetett rajta: ez a félszeg, nyakigláb, pénztelen fiatalember akar belekötni a világ legnagyobb autógyárába, az évi 24 billió dollár forgalmat lebonyolító Generals Motorsba. Alig nyitotta ki a száját, személyi hajsza indult ellene. Kiderült azonban, hogy nem olyan fából faragták, mint ahogyan mások gondolták. Állta a hajszát és visszavágott. A végén többszázezer dollár kártérítést fizettek neki a meghurcolásért. A pénzt nem magára költötte, hanem megalapította belőle saját szervezetét a fogyasztók védelmére. 20 lelkes fiatal ügyvédet gyűjtött maga köré, akik úgy gondolkodnak, mint ő. Annyit fizet nekik, amennyit egy szerelő órabérben keres. Mint ügyvédek, az ötvenszeresét kereshetnék. De ezek is egytől egyig megszállottjai Nader eszméjének. Napi 12—15 órát dolgoznak. “Nader Raiders” azaz Nader Rohamcsapata — igy hívják a maroknyi csoportot, amely Amerika keleti partjaitól Hawaii szigetéig szembeszáll a profit-éhes üzletemberekkel, a lomhán mozgó bürokráciával. “Veszélyes. Bármilyen Lassú” cimü könyve uj törvények alapja lett és egyúttal best-seller. Ma már egyetlen előadásért 2—3 ezer dollárt fizetnek neki. Minden jövedelmét beleöli a vásárlók védelmére folytatott kereszteshadjáratba. Most uj rohamcsapatokat szervez nyugdíjas ügyvédekből, tudósokból, tapasztalt ipari, kereskedelmi s bank szakemberekből. A nagyvállalatok, a bankoktól a szupermarket hálózatokig ijedten döbbennek rá, hogy valaki a körmükre néz. Lassan már nem csinálhatják a közönséggel azt amit akarnak. Nem tudják, melyik pillanatban kopogtat a kapujokon Nader Rohamcsapata. A régi Rómában amikor Hannibal serege megérkezett, rémült kiáltás futott végig a városon: Hannibal ante portás, vagyis Hannibal a kapuban! A billiós modern cégek vészkiáltása: Nader a kapuban. Talán az sem érdektelen, hogyan fogadják Naderéket. A fogadtatás eltérő. A Du Pont, a mamut kémiai vállalat megengedte, hogy az alkalmazottaktól kérjenek adatokat, sőt anyagot is adott a munkájukhoz, de nem olyan sokat, amenynyit szerettek volna. Mikor a First National City Bank, Amerika rangsorban második legnagyobb pénzintézetének ügyvitelét vizsgálták, a bankelnök hozzájárult, hogy kikérdezzék az alkalmazottakat, még maga is rendelkezésükre állt. A General Motors beengedte ugyan őket, de közölte velük, hogy az alkalmazottakat nem faggathatják, minden kérdésükkel a vállalat ügyvédjeihez keli fordulniok, azok adják meg a választ. Ha egy vállalat teljesen elzárkózik előlük, akkor jön a stratégia. Felteszik maguknak a kérdést: ki és nyt tudhat erről a vállalatról. Az ott dolgozók? Elégedetlen vevők, ügyfelek? Volt alkalmazottak? Valamelyik tisztviselő, akinek a lelkiismerete háborog a vállalat mulasztásai miatt? Minden apró felvilágosítás egy mozaik-darabja. A kép össeállitása nehéz, de nem kivihetetlen. Nader nem ismer lehetetlent. Ha ráveti magát valamire, megragadja akár egy bulldog é3 nincs hatalom, hogy kiengedje a fogai közül. Szívtelennek, könyörtelennek mondják, mert azokat sem, kiméli, akik régebben támogatták. Például Edmund Muskie szenátor, a demokraták valószínű elnökjelöltje, Nader korai hive volt. Ez azonban nem védte meg attól, hogy Nader rá ne mutasson: a környezetvédelmet most lelkesen propagáló Muskie a múltban és gyakorlatban nem volt az eszmének ilyen állhatatos hive. Ellenfelei azt is terjesztik róla, hoky valamiféle zavaros társadalmi-gazdasági reformátor: ellensége a polgári gazdasági rendnek. Ezt már tucatszor megcáfolta. Hive a tőkés polgári gazdaságnak. A profitot is helyesli. De egyensúlyt kíván. Azt mondja, a nagyvállalatok olyan gigantikus méreteket értek el, hogy magánkormányok lettek és a fogyasztók felett úgyszólván korlátlan hatalomhoz jutottak. Ezt a korlátlan hatalmat akarja megfékezni tűzzel, vassal, törvénykönyvvel. Szerinte a fogyasztónak is meg van a maga hatalma, de mindeddig nem tanulta meg, hogyan lehet élni vele. Erre tanítja most harcos katedráról 200 millió kliensét ez a sötéthaj u, lángolószemű, másodgenerácíós amerikai fiatalember. Még nagyon sok dolga lesz. Még nagyon sok nagytőkés és bürokrata ül bezárkózva fellegvárába. De előbb-utóbb azok is észreveszik: Hannibal a kapuban. KÖNYÖRGŐ DALOCSKA i Ez Páris mégsem álmodom Kenyéren élek és boron i Idegen ágyban ébredek j Szegény vagyok és réveteg !' • -r Szerencse itt se les reám j Mormoghatom nyílj meg szezám Nem küldött nem várt senki sem Meg is halhatnék azt hiszem Ó ínségemben légy jelen Kenyerem veled felezem Borom javát fölhajthatod I Beszélhetsz mert én hallgatok Megyek a térképen magam ! Kényelmesen határtalan Úgyis tehozzád érkezem Te egyetlen le végtelen. GARAI GÁBOR SÁGI PÁL
