Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-09 / 36. szám
Thursday, Sept. 9, 1971 MAGYAR HÍRADÓ I&cMd A MAGYAR SZENT KORONA KRÓNIKÁJA: A piros bársony pár na Irta: BALOGH LÁSZLÓ III. Az Anjouk és Zsigmond uralkodása alatt a korona békében pihen. Visegrádon, Budán, majd Esztergomban, az érseki kincstárban. Aztán ismét visszaköltözik Visegrádra. Az ok: meghal az esztergomi érsek, és hire terjed, hogy a korona már nincs a kincstárban, eltűnt ... A királyi pár — Albert király, felesége Zsigmond lánya, Erzsébet — hanyatt-homlok rohan Esztergom ba — a koronát és a jelvényeket hiánytalanul a helyén találják. Albert mégis úgy dönt, hogy a koronát ezentúl Visegrádon őrizzék. Kinevezi koronaőrnek Szent Györgyi és Bazini grófot, aki a visegrádi várban külön szobát jelöl ki a koronának, és a szoba ajtaját lepecsételi. így kerül a korona Visegrádra, és ezzel kezdődik újabb kalandsorozata. 1. Amikor Albert 1439-ben meghal, Erzsébet királyné gyereket vár. Ha fiú lesz, övé a trón — ezt megigéri a magyar főurak egy csoportja. Mások szívesebben látnák Ulászó lengyel királyt, és erre fontos okuk van. Délen veszedelmesen közeledik a török, nemcsak Magyarországot, hanem Lengyelországot is fenyegetve. A rendek azt várják IJlásztól, hogy a két ország erejét összefogva megállítja II. Murad szultánt. Erzsébet mindezzel nem törődik, neki a trón a fontos, és a szóbeli ígéreten túl, hogy fia király lesz, kézzelfoghatóbb biztosítékot akar. A koronát. Elküldi udvarhölgyét Kottaner Ilonát Visegrádra: nézze meg, sértetlenek a pecsétek az ajtón? Az udvarhölgy jelenti, hogy sértetlenek. Néhány four kíséretében, most már a királyné is Visegrádra megy, letöreti az ajtóról, majd a ládáról a pecséteket, kiveteti a koronát, és egy szekrénykében a hálószobájába viszi; ágya mellé, kék bársonypárnára helyezi. Éjjel arra ébred az egyik urvarhölgy, hogy a szobában valami ég. A párna amelyen a szekrényke van, és benne a korona. Az égve hagyott gyertya ráesett a párnára, jókora lyukat perzselt rajta ... A koronát másnap viszszaviszik az őrhelyre, de Erzsébet királyné már tudja, hogy nem sokáig marad ott . . . Le váltatja a koronaőrt, Bazini grófot, helyébe kinevezi legmegbizhatób emberét Garai Lászlót. Most már Garai őrzi a visegrádi várat és a koronát, mint az események bizonyítják, nem valami éberen. A királyné tudja, hogy Ulászlóval már folynak a tárgyalások, a koronát tehát minden áron meg kell kaparintania. És a két asszony — a királyné és udvarhölgye — könnyedén kilopja Visegrádról a koronát. Előtte főpróbát tartanak: Erzsébet ráparancsol az udvarhölgyre, hozza ki a várból az ékszereit, de úgy, hogy senki ne vegye észre. Az ékszereket a koronát őrző terem előtti szobában tartják. Kottanemé felmegy a várba, összeszedi az ékszereket, ruhája alá rejti. Az udHETI NAPTÁR SZEPTEMBER 12—Vas,: Pünk. u. 15. vas. 18—Hétfő: Notburga ■ 6 14—Kedd .' Szent Kereszt felm. 15—Szerda: Fájdalmas Anya 16—Csütörtök: Kornél 17—Péntek: Ferenc • 18—Szombat: József varon a koronaőrrel, Garaival találkozik. “Mit viszel”? “emmit. A ruháimat,” — mondja az udvarhölgy, és kisétál a várból. A királyné már bizonyos a dolgában: ha az ékszereket lehetett, akkor a koronát is ki lehet hozni. Ki is hozzák. 2. A durvább munkára, az ajtó felfeszitésére, a láda lakatjának lefürészelésére segítségre van szükség. Kottanerné előbb egy horvát katonával próbálkozik, a katona vállalja a munkát, aztán jobbnak látja megszökni, de lezuhan lováról, és kitöri a nyakát. Akad azonban két újabb vállalkozó. Az udvarhölgy a királyné pecsétgyűrűjét viszi magával, a két katona ágynemű közé rejtve fűrészt és lakatot. Az a terv, amint kiveszik a koronát, a lefürészet alakat helyére visszateszik a másikat, az ajtót ismét lepecsételik. A terv csak félig sikerül: a ládáról nem tudják lefürészelni a lakatot, kénytelenek feltörni. A visszapecsételt ajtós szobában ott marad a feltört láda — üresen. Kottanerné a koronát bevarrja egy piros bársonypárnába, és a Komáromban várakozó királynénak viszi. Másnap a királyné fiút szül. Megérkezik a nádor, és a mitsem sejtő koronaőr: elismerik a csecsemőt királynak, hajlandók megkoronázni. Erzsébet most már szeretné visszacsinálni a koronalopást, kéri az udvarhölgyet, lopja vissza a koronát. Kottanerné nem. vállalja; elég volt egyszer kockáztatni a fejét. A koronát és a csecsemőt titokban Székesfehérvárra viszik: a nádor és Széchy Dénes esztergomi érsek a gyereket királlyá koronázza. (V. László néven ül a trónra, tizenkét évvel később.) A koronázás után a királyné a gyereket Sopronba küldi, maga pedig a koronával Pozsonyba menekül: Ulászló ugyanis már az országban van, az országgyűlés királlyá választotta. Ulászló első ténykedése, hogy elfogatja Garai koronaőrt és Széchy érseket, csak akkor hajlandó szabadon engedni őket, ha Garai kiadja a koronát, Széchy pedig megkoronázza vele. A koronaőr és az érsek természetesen hajlandó teljesíteni a követelést; az érsek mélyen hallgat arról, hogy nemrég már megkoronázott egy királyt ... A visegrádi várban aztán kitör a botrány. Ulászló és párthívei jelenlétében Barai ünnepélyesen leveszi az ajtó pecsétéit: a feltört ládában csak a jelvények vannak, a korona nincs ... A kővédermedt koronaőrt Ulászló menti meg a feldühödött főurak kardjaitól. Ulászlót mégis megkoronázza Széchy érsek. A találékony főurak az István király koponyacsontját őrző ereklyetartóról leveszik a diszkorcnát, ezt teszi az érsek Ulászló fejére. A koronázás érdekessége, hogy a szertartáson a király az eredeti koronázási jelvényeket viseli, ezeket Kottanerné nem merte elvinni. Ismét két király van tehát: az egyiket István koronájával koronázta meg az esztergomi érsek, de a koronázási jelvények nélkül, a másikat ugyanaz az érsek a koronázási jelvényekkel, de a korona nélkül. Két király van, de korona nélkül . . . 3. A koronát ekkor már Habsburg Frigyes német császár őrzi. Erzsébet királyné a fiával hozzá menekül (egy krónika szerint a határ közelében, egy odvas fűzfa üregébe rejti), és a koronát azon nyomban elzálogosítja. 1440. augusztusiéi keltezéssel fennmarad egy okmány, amely szerint Erzsébet a “királyi koronát” 2500 magyar arany forintért zálogba adja Frigyesnek. A császár'igazolj a, hogy egy aranykoronát átvette zálogba, “a korona a benne levő selyemsipkával kilenc márkát és hat latot nyomott”, és kötelezi magát, hogy az adott összeget két évig nem követeli viszsza. Nem követeli, de a koronát huszolhárom esztendeig nem adja ki. Akkor is csak fantasztikus összegért, amit az uj király, Hunyadi Mátyás fizet. Ulászló 1444-ben, a törökkel vívott harcban elesik Várna alatt, V. László pedig tizennyolc éves korában hirtelen meghal. A rendek Mátyást választják királlyá, öt esztendei huzavona után sikerül békét kötni Frigyessel, aki nyolcvanezer arany forintért hajlandó visszaadni a koronát. Feljegyzik, hogy a korona visszaváltása nem éppen a kölcsönös bizalom jegyében zajlik le . . . Hire megy, hogy Frigyes nem az igazi koronát adja majd vissza, hanem egy hamisított mását. (Ezért lesz tagja a magyar küldöttségnek Palóczv országbíró: fivévérel, az esztergomi érseknél többször látta a koronát: neki kell majd felismerni.) Frigyes császár viszont nem hiszi, hogy a magyaroknak van nyolcvanezer arany forintjuk . . . Kölcsönös gyanakvás és óvintézkedés után 1463 nyarán Wiener—Neustadt kapujában a magyarok megkapják a koronát (az országbíró a nagy zafir repedéséről ismeri fel), a császár pedig a nyolcvanezer aranyat. 4. Széchy Dénes esztergomi érsek 1464 márciusában koronázza meg Mátyást: huszonhat év alatt — Albert, V. László és Ulászló után —. a negyedik királyt ... A korona egyik krónikása Decsy Sámuel 1792-ben megjelent könyvében ismerteti “Corvinus Mátyás király 1464, esztendőben hozott közönséges végzését: Jól tudjuk, tudják a papok és az ország bárói is, miként és mimódon idegenitett legyen el a korona országunktól annak helytelen őrizete és gondviselése miatt. Melynek elvesztése miatt visszaszerezhetetlen károkat és nyughatatlanságot szenvedett az ország, és végre is sok bajjal és költséggel váltott vissza ... Mi annak okáért papi és világi uraknak, és az Ország Rendjeinek megegyezésével kötelesek vagyunk és akarunk is a szent koronának illendő megmaradásáról, gondviseléséről, őrizetének szokott helyéről, és alkalmatos koronaőrző személyekről mostan gondot viselni, nehogy a korona ismét elidegenitsen az országtól.” Mátyás valóban vigyáz a koronára. Utódai annál kevésbbé . .\ (Folytatjuk) MIÉRT HÍZNAK AZ EXOOHÁNYOSOK Azok az erős dohányosok, akik leszoknak szenvedélyükről, rendszerint még akkor is meghíznak, ha nem fogyasztanak kalóriadusabb táplálékot, mint a dohányzás időszaka alatt. Vajon'miért? — ezt a kérdést tette fel öt amerikai kutatóorvos is. Találtak hét kísérleti személyt, akik ugyan éveken át átlagosan 28 cigarettát szívtak el naponta, de a kísérlet sikere érdekében hajlandóknak mutatkoztak a füstölést egy hónapra felfüggeszteni. Csakhamar meg is hiztak, 5.5 fonttal átlagosan, csak egyikük, aki különösen erős fizikai munkát végzett, tartotta meg régi testsúlyát. Az orvosok vizsgálatai szerint a dohányzási szünetben valamennyiük ritmusa lelassult. Kevesebb oxigént használt fel szervezetük, ennek következtében lelassult emésztésük is. Ez máris részben megmagyarázza a súlynövekedést. A vizsgálat előtt percenként 283 milliliter oxigént használtak fel a dohányosok — ez dohányzási szünetben 260 milliliterre csökkent. Szivdobbanásaik száma a percenkénti 60-ról 57-re csökkent. Megváltozott vérük kalcium szintje is, a fehérjékhez kötött jód kisebb mennyiségben volt kimutatható, mint a dohányzási szünet előtt. -
