Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-09 / 36. szám

Thursday, Sept. 9, 1971 MAGYAR HÍRADÓ I&cMd A MAGYAR SZENT KORONA KRÓNIKÁJA: A piros bársony pár na Irta: BALOGH LÁSZLÓ III. Az Anjouk és Zsigmond uralkodása alatt a ko­rona békében pihen. Visegrádon, Budán, majd Esztergomban, az érseki kincstárban. Aztán is­mét visszaköltözik Visegrádra. Az ok: meghal az esztergomi érsek, és hire terjed, hogy a korona már nincs a kincstárban, eltűnt ... A királyi pár — Albert király, felesége Zsigmond lánya, Erzsébet — hanyatt-homlok rohan Esztergom ba — a koronát és a jelvényeket hiánytalanul a helyén találják. Albert mégis úgy dönt, hogy a koronát ezentúl Visegrádon őrizzék. Kinevezi ko­ronaőrnek Szent Györgyi és Bazini grófot, aki a visegrádi várban külön szobát jelöl ki a koroná­nak, és a szoba ajtaját lepecsételi. így kerül a ko­rona Visegrádra, és ezzel kezdődik újabb kaland­sorozata. 1. Amikor Albert 1439-ben meghal, Erzsébet ki­rályné gyereket vár. Ha fiú lesz, övé a trón — ezt megigéri a magyar főurak egy csoportja. Mások szívesebben látnák Ulászó lengyel királyt, és er­re fontos okuk van. Délen veszedelmesen közele­dik a török, nemcsak Magyarországot, hanem Lengyelországot is fenyegetve. A rendek azt vár­ják IJlásztól, hogy a két ország erejét összefogva megállítja II. Murad szultánt. Erzsébet mindezzel nem törődik, neki a trón a fontos, és a szóbeli ígéreten túl, hogy fia király lesz, kézzelfogha­tóbb biztosítékot akar. A koronát. Elkül­di udvarhölgyét Kottaner Ilonát Visegrádra: nézze meg, sértetlenek a pecsétek az ajtón? Az udvarhölgy jelenti, hogy sértetlenek. Néhány fo­ur kíséretében, most már a királyné is Visegrád­ra megy, letöreti az ajtóról, majd a ládáról a pe­cséteket, kiveteti a koronát, és egy szekrényké­ben a hálószobájába viszi; ágya mellé, kék bár­sonypárnára helyezi. Éjjel arra ébred az egyik urvarhölgy, hogy a szobában valami ég. A párna amelyen a szekrényke van, és benne a korona. Az égve hagyott gyertya ráesett a párnára, jókora lyukat perzselt rajta ... A koronát másnap visz­­szaviszik az őrhelyre, de Erzsébet királyné már tudja, hogy nem sokáig marad ott . . . Le váltatja a koronaőrt, Bazini grófot, helyébe kinevezi legmegbizhatób emberét Garai Lászlót. Most már Garai őrzi a visegrádi várat és a koronát, mint az események bizonyítják, nem valami ébe­ren. A királyné tudja, hogy Ulászlóval már foly­nak a tárgyalások, a koronát tehát minden áron meg kell kaparintania. És a két asszony — a királyné és udvarhölgye — könnyedén kilopja Vi­­segrádról a koronát. Előtte főpróbát tartanak: Erzsébet ráparancsol az udvarhölgyre, hozza ki a várból az ékszereit, de úgy, hogy senki ne vegye észre. Az ékszereket a koronát őrző terem előtti szobában tartják. Kottanemé felmegy a várba, összeszedi az ékszereket, ruhája alá rejti. Az ud­HETI NAPTÁR SZEPTEMBER 12—Vas,: Pünk. u. 15. vas. 18—Hétfő: Notburga ■ 6 14—Kedd .' Szent Kereszt felm. 15—Szerda: Fájdalmas Anya 16—Csütörtök: Kornél 17—Péntek: Ferenc • 18—Szombat: József varon a koronaőrrel, Garaival találkozik. “Mit viszel”? “emmit. A ruháimat,” — mondja az udvarhölgy, és kisétál a várból. A királyné már bizonyos a dolgában: ha az ékszereket lehetett, akkor a koronát is ki lehet hozni. Ki is hozzák. 2. A durvább munkára, az ajtó felfeszitésére, a láda lakatjának lefürészelésére segítségre van szükség. Kottanerné előbb egy horvát katonával próbálkozik, a katona vállalja a munkát, aztán jobbnak látja megszökni, de lezuhan lováról, és kitöri a nyakát. Akad azonban két újabb vállal­kozó. Az udvarhölgy a királyné pecsétgyűrűjét viszi magával, a két katona ágynemű közé rejtve fűrészt és lakatot. Az a terv, amint kiveszik a ko­ronát, a lefürészet alakat helyére visszateszik a másikat, az ajtót ismét lepecsételik. A terv csak félig sikerül: a ládáról nem tudják lefürészelni a lakatot, kénytelenek feltörni. A visszapecsételt aj­tós szobában ott marad a feltört láda — üresen. Kottanerné a koronát bevarrja egy piros bár­sonypárnába, és a Komáromban várakozó király­nénak viszi. Másnap a királyné fiút szül. Megér­kezik a nádor, és a mitsem sejtő koronaőr: elis­merik a csecsemőt királynak, hajlandók megko­ronázni. Erzsébet most már szeretné visszacsi­nálni a koronalopást, kéri az udvarhölgyet, lopja vissza a koronát. Kottanerné nem. vállalja; elég volt egyszer kockáztatni a fejét. A koronát és a csecsemőt titokban Székesfehérvárra viszik: a nádor és Széchy Dénes esztergomi érsek a gyere­ket királlyá koronázza. (V. László néven ül a trónra, tizenkét évvel később.) A koronázás után a királyné a gyereket Sopronba küldi, maga pe­dig a koronával Pozsonyba menekül: Ulászló ugyanis már az országban van, az országgyűlés királlyá választotta. Ulászló első ténykedése, hogy elfogatja Garai koronaőrt és Széchy érseket, csak akkor hajlandó szabadon engedni őket, ha Garai kiadja a koronát, Széchy pedig megkoro­názza vele. A koronaőr és az érsek természete­sen hajlandó teljesíteni a követelést; az érsek mélyen hallgat arról, hogy nemrég már megko­ronázott egy királyt ... A visegrádi várban az­tán kitör a botrány. Ulászló és párthívei jelenlé­tében Barai ünnepélyesen leveszi az ajtó pecsé­téit: a feltört ládában csak a jelvények vannak, a korona nincs ... A kővédermedt koronaőrt Ulászló menti meg a feldühödött főurak kardjai­tól. Ulászlót mégis megkoronázza Széchy érsek. A találékony főurak az István király koponyacsont­ját őrző ereklyetartóról leveszik a diszkorcnát, ezt teszi az érsek Ulászló fejére. A koronázás ér­dekessége, hogy a szertartáson a király az erede­ti koronázási jelvényeket viseli, ezeket Kottaner­né nem merte elvinni. Ismét két király van tehát: az egyiket István koronájával koronázta meg az esztergomi érsek, de a koronázási jelvények nél­kül, a másikat ugyanaz az érsek a koronázási jel­vényekkel, de a korona nélkül. Két király van, de korona nélkül . . . 3. A koronát ekkor már Habsburg Frigyes német császár őrzi. Erzsébet királyné a fiával hozzá menekül (egy krónika szerint a határ közelében, egy odvas fűzfa üregébe rejti), és a koronát azon nyomban elzálogosítja. 1440. augusztusiéi kelte­zéssel fennmarad egy okmány, amely szerint Er­zsébet a “királyi koronát” 2500 magyar arany forintért zálogba adja Frigyesnek. A császár'iga­zolj a, hogy egy aranykoronát átvette zálogba, “a korona a benne levő selyemsipkával kilenc már­kát és hat latot nyomott”, és kötelezi magát, hogy az adott összeget két évig nem követeli visz­­sza. Nem követeli, de a koronát huszolhárom esz­tendeig nem adja ki. Akkor is csak fantasztikus összegért, amit az uj király, Hunyadi Mátyás fi­zet. Ulászló 1444-ben, a törökkel vívott harcban elesik Várna alatt, V. László pedig tizennyolc éves korában hirtelen meghal. A rendek Má­tyást választják királlyá, öt esztendei huzavona után sikerül békét kötni Frigyessel, aki nyolc­vanezer arany forintért hajlandó visszaadni a ko­ronát. Feljegyzik, hogy a korona visszaváltása nem éppen a kölcsönös bizalom jegyében zajlik le . . . Hire megy, hogy Frigyes nem az igazi koronát adja majd vissza, hanem egy hamisított mását. (Ezért lesz tagja a magyar küldöttségnek Palóczv országbíró: fivévérel, az esztergomi ér­seknél többször látta a koronát: neki kell majd felismerni.) Frigyes császár viszont nem hiszi, hogy a magyaroknak van nyolcvanezer arany fo­rintjuk . . . Kölcsönös gyanakvás és óvintézke­dés után 1463 nyarán Wiener—Neustadt kapujá­ban a magyarok megkapják a koronát (az or­szágbíró a nagy zafir repedéséről ismeri fel), a császár pedig a nyolcvanezer aranyat. 4. Széchy Dénes esztergomi érsek 1464 márciu­sában koronázza meg Mátyást: huszonhat év alatt — Albert, V. László és Ulászló után —. a negyedik királyt ... A korona egyik krónikása Decsy Sámuel 1792-ben megjelent könyvében is­merteti “Corvinus Mátyás király 1464, esztendő­ben hozott közönséges végzését: Jól tudjuk, tud­ják a papok és az ország bárói is, miként és mi­módon idegenitett legyen el a korona országunk­tól annak helytelen őrizete és gondviselése mi­att. Melynek elvesztése miatt visszaszerezhetet­­len károkat és nyughatatlanságot szenvedett az ország, és végre is sok bajjal és költséggel vál­tott vissza ... Mi annak okáért papi és világi uraknak, és az Ország Rendjeinek megegyezésé­vel kötelesek vagyunk és akarunk is a szent ko­ronának illendő megmaradásáról, gondviseléséről, őrizetének szokott helyéről, és alkalmatos ko­ronaőrző személyekről mostan gondot viselni, ne­hogy a korona ismét elidegenitsen az ország­tól.” Mátyás valóban vigyáz a koronára. Utódai an­nál kevésbbé . .\ (Folytatjuk) MIÉRT HÍZNAK AZ EXOOHÁNYOSOK Azok az erős dohányosok, akik leszoknak szen­vedélyükről, rendszerint még akkor is meghíz­nak, ha nem fogyasztanak kalóriadusabb táplálé­kot, mint a dohányzás időszaka alatt. Vajon'mi­ért? — ezt a kérdést tette fel öt amerikai kutató­orvos is. Találtak hét kísérleti személyt, akik ugyan éveken át átlagosan 28 cigarettát szívtak el naponta, de a kísérlet sikere érdekében haj­landóknak mutatkoztak a füstölést egy hónapra felfüggeszteni. Csakhamar meg is hiztak, 5.5 fonttal átlagosan, csak egyikük, aki különösen erős fizikai munkát végzett, tartotta meg régi testsúlyát. Az orvosok vizsgálatai szerint a do­hányzási szünetben valamennyiük ritmusa lelas­sult. Kevesebb oxigént használt fel szervezetük, ennek következtében lelassult emésztésük is. Ez máris részben megmagyarázza a súlynövekedést. A vizsgálat előtt percenként 283 milliliter oxi­gént használtak fel a dohányosok — ez dohány­zási szünetben 260 milliliterre csökkent. Szivdob­­banásaik száma a percenkénti 60-ról 57-re csök­kent. Megváltozott vérük kalcium szintje is, a fe­hérjékhez kötött jód kisebb mennyiségben volt kimutatható, mint a dohányzási szünet előtt. -

Next

/
Thumbnails
Contents