Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-09 / 36. szám
10,. oldal magyar WMAir Thursday, Sept. 9, 1971 UTINAPLÓ ART BUCHWALD: ÉGSZAKADÁS Washington: ‘"majd meglátjuk" hangulat BAD GASTEIN, Ausztria. — Augusztusi vasárnap. Gyönyörű. Az égboltozat tündöklőén ikék. Süt a nap. Nem éget; nem bágyaszt; nem fáraszt. A levegő tiszta, illatos, ózondus. A hegygerinceken friss hó ragyog. Vasárnap. Szeretem Gas' teint. Nem azért, mert ötszáz év óta világhírű fürdőhely. Nem azért, mert milliók zarándokolnak ide a földkerekség minden tájáról. Nem azért, mert egykoron kedvenc tartózkodási helye volt Ferencz Józsefnek; Vilmos császárnak és mindenek felett Erzsébet királynénak; diplomatáknak; muzsikusok, nak. És nem is azért, mert a gyógyforrása örök ifjúságot és a kínzó arthritistói való szabadulást ígéri. Nem ezek miatt zártam a szivembe már réges-régen. Nem majmolok, nem utánzók én senkit. Önmagáért szeretem én ezt az osztrák fürdőhelyet. Edith és én órákon Ikerestül mendegélünk az erdőkben, az egekre törő fenyőfák árnyékában. Ezek a fenyőfák évszázadok óta hullatják le a kifogyhatatlan tűket. így keletkeznek kilométeres süppedő szőnyegek, melyeken olyan kényelmesen sétálgatunk, mintha szmirna szőnyegen lépkednénk. Virágot szedünk. Enciánt, cikláment és' ibolyát kötünk csokorba. Vasárnap. A turisták korán kelnek. Egyetlen percet se akarnak elmulasztani a fenségesnek ígérkező augusz. tusi vasárnapból. Korán elindulnak, hogy mielőbb megérkezzenek a Rudolf Hőche, a Windischgratz csúcs meg a többi kiránduló hely magasságába. A Grüner Baum, Gamskar, Hubertus is gyorsan megtelnek. A szabadtéri délutáni koncert karosszékeit is elfoglalták már a muzsjka kedvelői. A műsor elsőrendű. Hja! Vasárnap délután. A karmester négy órakor magasra lenditi a pálcáját. Lehár “Vig özvegyiével kezdik. Aztán újabb melódiák következnek. Jómagam is önfeledt boldogságomban dúdolom : SCHÖN IST ES AUF DER WELT ZU SEIN, DIE SONNE SCHEINT FÜR GROSS UND KLEIN.” Magyarán: Irta: dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZÉP EZEN A VILÁGON ÉLNI, A NAP NAGYOT, KICSIT ELÉRI. ... Egynegyed hat. Mi az ? Az Istenért! Mi történt? A karmester leengedi a pálcáját. Félbeszakad a muzsika. Dr. FABIAN SÁNDOR A hallgatóság felugrik a helyéről. Rohannak az emberek. Ki, merre lát. Mi történik?!? Sötétségbe borult a város. Nyoma sincs a ‘‘kék égboltozat”-nak. Láthatatlanná vált a hegycsúcsokon a “ragyogó friss hó”. Istenem! Mi történik körülöttem? Mit látok? Mit hallok? POKLOK POKLA Égszakadás. Földindulás. Pokol lett a mennyországból. Kiszabadultak az ördögök. Ömlik az eső. Villámlik. Mennydörög. A gleccserekről töméntelen mennyiségű víztömeg zuhog le. Galambtojás nagyságú jégeső tombol. Percenként fülsiketítő robajjal csap be a villám. Megremegnek az épületek. Ezernyi “Niagara vízesés” támad egyik pillanatról a másikra. A Fő utca haragos, vad folyóvá változott. Mihez hasonlítsam ? Már sok vihart megértem. De ilyet: sehol és soha. Frontkatona voltam a világháborúban, de a srapnell meg a bomba robbanása nem okozott ilyen detonációt, mint ez a fergeteges égi háború. Átszenvedtem Budapest ostromát, de u “szőnyegbombá- I ás” nem rázott meg annyira, mint most az elemek kísérteties harca. A floridai hurrikán se döbbentett meg úgy, mint ez a szörnyű orkán. A Vezúv kitörése alkalmával a láva eltemette Pompejit és Herkulánumot, de itt a mérhetetlen tömegű iszap, a földcsuszamlás ellepi a várost és környékét. Megfojt megfullaszt valamennyiünket. Az orkán nem csillapodik. Sőt! Egyre erősebb, egyre viharosabb, egyre félelmetesebb. A tomboló jégeső fehérre festi a piszkos vizet. Az irtózatot a rémületet, a borzalmat növeli, hogy a villany kialszik. Kinos, kegyetlen sötétség. Csak a villám sikitó vijjogó cikázása hoz némi fényt. A hegyről szelíden, csendesen csörgedező Wlldbach patakocskából dühös, felduzzadt folyó lett. Nem fér a medrébe. Kiugrott.A rettentő víztömeg fantasztikus menynyiségü iszapot, gerendákat, deszkákat és kőtörmeléket sodor magával. Az ellenállhatatlan vízesés következménye : földcsuszamlás, földindulás. A hatalmas erejű áradat gyökerestől tépi ki az óriási fákat. Behatol a szállodákba, penziókba, magánházakba. Legtöbbet szenvedett a “Mitteregger” szálloda. Herr Mitteregger néhány órával ezelőtt még büszke és boldog hoteltulajdonos, most hajléktalan szegény ember igy panaszkodik : — Félóra alatt a katasztrófa mindent megsemmisített, amit évek kemény munkájával gyűjtöttünk. A Julius Meinl, Alois Rainer és más üzletekbe is betört az árvíz. A kiszakított ajtókon, ablakokon át az utcára csúszik a rengeteg áru. Kávé, cigaretta, keksz dobozok úsznak a viz hátán. A Wetzelbach folyó is kiáradt a Stubner kogelon és a métermagas lavinaszerű földcsuszamlás magával rántotta a vasútállomás töltésének nagyrészét. Másfél kilométeres hosszúságban felszakitotta a talpfákat, síneket és megszüntette az öszszeköttetést a Tauerntunel és a Wörther-See-Express vonalán. ... Ha minden szörnyűséget felsorolnék, kötetnyi terjedelmű lenne a beszámolóm. HÚSZMILLIÓ SCHILLING KÁR A rádió és a televízió azonnal jelentette a drámai eseményt. Bécs nagytekintélyű újságja, DIE PRESSE; a Welterjedtebb riportlap, a KURÍR és a SALZBURGER NACHRICHTEN képekkel illusztrált tudósításokat közöltek. Hétfőn megjelent a városban dr. Lechner, a kerületi főkapitány és helyszíni szem* Nixon kinai látogatásának bejelentése általában izgalmat okozott, Washingtonban mégis mindenki megőrizte a nyugalmát és csak igen kevés látható jele van annak, hogy az emberekre hatott volna a dolog. Igaz, hogy a Fehér Ház munkatársai pálcikákkal esznek, a városban pedig megjelentek a Henry Kissingert ábrázoló plakátok “virágozzék ezer virág” felirattal, a republikánus vezetők pedig petárdákat rendeltek, hogy tűzijátékkal méltóképp ünnepelhessék Mao Ce-tung születésnapját. Általában azonban amolyan “majd meglátjuk” hangulat ualkodik. Még számos problémát kell megoldani, mielőtt bármiféle normális kapcsolat alakulhat ki a két nagyhatalom között. Először is itt van az elnevezés kérdése. Washingtonban elképzelhetetlen, hogy bárki is “Kinai Népköztársaságot” emlegessen. Ez az elnevezés ugyanis túl hosszú és semmiképpen sem alkalmas rá. hogy ujságciimben szerepeljen. Sokan szeretnének visszatérni a “komcsi Kina” meghatározáshoz, mások jobban kedvelik a “vörös Kina” elnevezést, nem is szólva azokról az elnevezésekről, amelyeket Tajvan szeretne alkalmazni. így tehát Nixonnak mindenekelőtt azt kell mondania Csou En-lajnak: “Mielőtt elkezdenénk a tárgyalásokat, tudna-e javasolni valami uj nevet hazájának, valami rövidet, amelynek kimondása a televízióba nem venne ilyen sok időt igénybe?” Vannak aztán Washingtonban olyanok is, akik méer mindig úgy vélik, hogy a Nixonlét tartott. Megállapítása sze. rint az anyagi kár több, mint húszmillió schilling. Egyidejűleg a gyorssegélyalapból egymillió schillinget azonnal kiutalt. A St. Johann regimentből Eberhard! főhadnagy vezetése alatt kilencven katonát irányítottak Gasteinba a legsürgősebb munkálatok elvégzésére. A katonák egy hétig maradnak a városban. Mint a károgó varjú a hullaszagra : úgy jelentek meg itt a zavarosban halászni akaró. gonosztevők. Csendőrséget kellett kivezényelni a fosztogatások megszüntetésére? látogatás következtében a Kinai Népköztársaság nem fogja megváltoztatni az Egyesült Államok iránti magatartását. Egy ismerős Kina-szakértő azonban azt mondta nekem, hogy nincs a világon még egy ország, amely oly gyors fordulatokra lenne képes, mint éppen a Kinai Népköztársaság. “Mao Ce-tungnak mindÖszsze annyit kell tennie, hogy bejelenti: épp most jutott eszébe valami jó az Egyesült Államokról, és másnap már mindenki ugyanazt fogja gondolni. Ez a szép abban, ha az embernek olyan országgal akad dolga, ahol kulturális forradalom volt.” “El tudja képzelni mit jelentene, ha 800 millió ember készítene cipőket az Egyesült Államok számára?” Barátom elém tárta* milyen következményekkel járhat még, ha a Kinai Népköztársaság már nem ellensége az Egyesült Államoknak. Képzelje csak el, hogy kénytelenek lennénk megnyitni határainkat a kinai turista-forgalom előtt és megkezdődnék az egymilliós csoportok beáramlása. Közlekedésünk két hét alatt csődöt mondana.” S ha mindez még nem lett volna elég, barátom tovább is ment: “A Kinai Népköztársaság csak azért hajlandó kapcsolatokat létesíteni velünk, mert még nem ismeri az amerikai turistákat. Ha megnyitják a kapukat az amerikai turisták előtt, kapcsolataink épp úgy el fognak romlani, mint amennyire már elromlottak Franciaországgal.” Mindez azonban csak feltételezés és senki sem tudja biztosan, hogyan alakulnak majd a jövőben a dolgok. Lehet, hogy uj kor hajnalát éljük, s tanúi leszünk, amint Mao-Hiltonok emelkednek a magasba Kina-szerte. Tricia Nixon és férje Eddie Cox egymást fényképezik a Nagy Fal árnyékában és Martha Mitchell napernyővel a feje felett csónakázik a Jangcén. Az is előfordulhat azonban, hogy mindez katasztrófával végződik és a következő öt évben uj Joe McCarthy szenátor születik, aki a televízió által is közvetített kihallgatás során igy szól majd: “Nos, Mr. Kissinger, volna szives a saját szavaival elmondani a bizottságnak, hogy is volt az, amikor Pakisztánban elrontotta a gyomrát?”
