Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-02 / 35. szám
8. oldal MAGYAR UniRAíV* Thursday, September 2, 1971 BRAZIL LEVEL Bahia de Todos os Santos Irta: KUTASI KOVÁCS LAJOS Zug a szél és zug a tenger. A parti pálmák, felmagasló nyurga legények integetnek. Miféle üzenetet hoz a szél és a tengerzugás? Mit jelent a pálmák jelbeszéde? * Stefan Zweig Írja hires és gyakran idézett könyvében — (Brazília a jövő országa) —, hogy Bahia a “megőrző és hűség városa”. Valóban, nincs még egy városa ennek a roppant országnak, ahol oly eleven erővel élne a múlt, az a színes brazil múlt, melyben összefonódik a conquista, a hódítás és a gyarmati mult, a függetlenségi gondolat a rövidéletü császársággal, s a köztársasági gondolat a modern Brazíliával, mint Bahiában, szinte egyetlen szoros, elszakíthatatlan és eleven láncot alkotva. Bahia — teljes nevén Bahia de Todos os Santos, “Mindenszentek Öble” — nemcsak a portugál alkirályok székhelye, Brazília első fővárosa, de tulajdonképpen Brazília első városa. Itt a Porto Seguro (Biztos Kikötő) öbölben vetett horgonyt Cabral tengernagy tizenhárom vitorlás caravela-ból álló flottája és III. Don Joao portugál király megbízásából itt tette le a város alapkövét 1549-ben Brazília első általános kormányzója, Tómé de Souza, aki “El Salvadorénak nevezte el az általa alapított várost. S bár a város hivatalos neve több mint négyszáz éve már El Salvador, a brazilok mégis úgy ismerik és úgy nevezik ma is: Bahia. Ezen a földön a tupi nyelvcsaládhoz tartozó tupinamba indiánok éltek. Költői szépségű legenda őrzi a gyönyörű indiánlánynak, Moema-nak tragikus szerelmi históriáját, aki egy portugál lovag, Diogo Alvares Cabral — akit az indiánok Caramuru-nak neveztek — iránt lobban szerelemre. Itt lépett először brazil földre a kemény és rideg jezsuita, a dadogó Manuel Nobrega, akinek később része volt Rio de Janeiro megalapításában is. Bahiában kötöttek ki azok a vitorlások, amelyek az első néger rabszolgákat hozták át Afrikából; itt létesítették az első ültetvényeket, it't épültek az első templomok és erődök és itt teljesedett ki az a brazil koloniális barokk, amelynek cirádáit Minas Gerais aranyával vonták be. Ám a barokk templomok árnyékában vagy szomszédságában megfértek az első idők óta azok az afrikai istenek, akiket a négerek hoztak magukkal a fekete földrészről. “Az emberek jámborak bahiában, csak a maguk módján” — tartja egy bahiai mondás. S valóban ez az a város, ahol az istenek és az emberek, fajok és kultúrák nemcsak megférnek egymás mellett, de a századok lassú áramlásában összemosódtak-fonódtak és elválaszthatatlanok egymástól. Azt mondják, Bahiának annyi a temploma, ahány napja van az évnek. Ez persze túlzás! Vagy mégse? Igaz, a “hivatalos” keresztény templomok és kápolnák száma pontosan 165, de ha idesoroljuk a különböző afrikai eredetű szekták, a candomble-k kápolnáit vagy imaházait — hisz isteneknél ugyanaz a mérték használatos Bahiában! — akkor bizbny a templomok száma meghaladja az év napjainak számát. Indiánok, fehérek, négerek — mindnyájan hozzájárultak vérükkel, kultúrájukkal, hagyományaikkal, isteneikkel ahhoz, hogy kialakulhasson az a sajátságos és sokszínű mozaik, melyet ez a fogalom: Bahia jelent. Senhor de Bonfim templománál a búcsún — melyet Edison Carneiro Brazília legnagyobb festisista ünnepének nevez — még összefonódnak a keresztény és az afrikai mítoszok, szertartások é3 hiedelmek, de Iemanjá ősi, változatlan és minden vonásában afrikai pogány. Sao Joao a kukorica-érés ünnepe — olyasféle Bahiában, mint a karácsony — ám a keresztény szent, János neve mögött egy ősi tupinamba indián örökség él é3 támad fel ujra-ujra. Szent Kozma és Damján, sohavolt szentek alakja azonosult Bahiában egy afrikai isten-párral, akit Dois-Dois, “kettő-kettő” néven emlegetnek. A candomblé-k titokzatos szertartásain, a macumba-kon feldübörögnek az afrikai varázsdobok, az tabaque-k és a révület táncában forgó táncosok testébe “beköltöznek” az istenek: Xango, Oxosi, Oxala, Ogun és a többiek. Bahiától Rio de Janeiro vette át a főváros címét és rangját, aztán továbbadta Brasilia-nak, a legfiatalabb fővárosnak. Itt éltek az afrikai eredetű capoeira birkózás hires mesterei: Bimba, Besaur és Vincente Pastinha. Bahia a brazil irodalomnak, művészetnek egyik központja. Bahiában él a modern brazil próza egyik legnagyobb alakja, Jorge Amado. Különös ritmusú dalok születnek itt, melyeket baiao-nak neveznek. A mesés szépségű félvér nők, a mulata-kföldje ez, Bahia Gauguint idéző tengeröbleiből, Pituba, Armacao, Otapora, Itapoa, Rio Vermelho homokpadjairól indulnak a tengerre a halászok, s amikor a hallal tele hálót húzzák a partra, az ősi ének zeng fel, oly méltóságteljesen, mint a tenger hullámainak zúgása! Az előénekes kezdi: Üdv az Urnák, NŐI SAROK AZ EMBER ODAFIGYEL Mindig mondom micsoda jó dolog az erős, finom feketekávé, hisz az ember például ilyenkor, irás közben egy kis átmeneti ellanyhulást, bágyadtságot észlel, akkor csak tápászkodik a minipresszója irányába, csak csavarja le a csavaróját, kotorja emide a zaccot, púpozza amoda a frissen daráltat, s szinte máris élénkebben érzi magát! Nem feledi el a bekapcsolást se, mint a múltkor, hehe, tegnap meg órák hosszat a vasalót hevitettem helyette, nem számit, mert van ilyen mindenkivel, igy még vizet tölteni belé, anélkül aztán várhatnék, meg odaégne a gumi vacak ja, igen, tehát éppen ott tartottam az Írásban, hogy a gépbe teljesen tiszta papirt csavartam, s megigazítottam szép egyenesre. A kávé rögvest kész lesz, ezt a bugyborékolás jelzi. Mindég igy tesz, ha van benne viz. Ugyanis öntöttem bele. Azért eléggé érdekes igy iróilag megfigyelni, hogyan kezd egy csacska téveszme motoszkálni az ember fejében! Amiről úgyis tudja, hogy képtelenség. Mert egyáltalán nem sziszereg furcsán. És teljesen tisztán emlékszem, tettem bele vizet, nevetséges, hisz nem vagyok feledékney akkor se, ha mindenféle zsong az agyamban, mért lennék pont most az, amikor éppen azért kellene a kávé, hogy . . . Ennyi idő kell máskos is a felfőzéshez. És ez az intenzív illat is tisztán jelzi, hogy minden rendben! Mindjárt kezdi is a csepergést! De ha nem is kezdi, akkor is van, legfeljebb az, hogy belekukkant egy pillanatra, mert ha ezt itt meglazítom és sziszegve kilő, akkor, habár nem látok bele, meg igy tűzforrón nehéz bánni vele, nem baj. Úgyis szétjön ez a kis dacos, ha akarom, kétségtelenül, auu, ki is mondta, hogy nem fáj a megégett kéz, ha fülit fogja vele az ember? Feb Kutast Kováci Lajos Üdv a tengernek, Üdv a vizeknek, Üdv Ogunnak! Az ősi, afrikai istent üdvözlik a halászok, megfeszülnek az izmok és húzzák a hálót. Ismét az előénekes hangját hallani: Mikor Aruandaról jöttem, Egyedül jöttem! És most, mint egy roppant kórus, a hullámok dübörgését, sustorgását túlszárnyalva harsányan zeng a halászok kórusa: Egyedül, egyedül, Jöttem egyedül! Mikor Aruandaról jöttem, Egyedül jöttem. Ott hagytam apámat, Ott hagytam őt, Egyedül, egyedül, ] Jöttem egyedül. Éljen a tenger királynője Inae! Aioka hercegnője Inae! Éljen a tenger királynője! Az ősi ének köszönti a legszebbet és a leghatalmasabbat, a tenger királynőjét, aki nem azonos a keresztény mítosz Máriájával, hanem forróölü néger istennő, akinek szerelmében elpihennek azok, akik a — tengerbe vesznek. Három neve van: Iemanjá — igy ismerik és emlegetik általában — Inae és Aioka. ősi ének, időtlen, mint az életet-szülő tenger, mint a szél, amely meghintáztatja az óriási pálmák széles leveleit. Zug az ének, zug a szél és zug a tenger. Az időtlen város, a “Fekete Róma”, Bahia üzen általa. borulsz, te haszontalan ?! Egész nyugodtan tedd azt, engem úgyse bírsz idegesíteni vele, egyszerűen megfoglak a horgolt térítővel, ha már leköpdösted, te kis átkozott a pantallómat is, meg a legszebb szőnyegemet is, meg minden mást is ötméteres körzetben, de hiába fújsz rám, sziszeghetsz is, helyes, és vihogj csak, mert úgyis én nevetek utoljára! A lábamra zuhansz, nyomorult?! A keserves jódolgodat, most már kinyitlak persze, eddig mindegy volt, most már csak azért is, habár vau benne viz, de azért leszaggatom a falvédőt és körbetakaróm vele ezt a pokolgépet, hol a kalapács, csak rácsapok hármat, és akkor egyből . . . Akkor se! Úgy a jó, mert balta is van, meg fejsze is van a világon szerencsére, meg a földhöz is lehet csapkodni ezt a nyavalyás dögöt, meg rá is lehet ugrálni páros lábbal, bumm, leszakadt a csillár, veszek másikat, meg falvédőt, meg szobaberendezést, lényeg az, hogy rájöjjek . . . Értem, drága főorvos ur, három hónapon belül .. . Minek nyugtat, ha egyszer nem vagyok izgatott, ellenkezőleg, képzelje, micsoda öröm ért: rájöttem, hogy mégiscsak volt viz a kávéfőzőben! G. Szabó Judit NAGY FERENC: Buzaföldön ! Buzaföldön, dülőuton Régen jártam én. I Rég hallottam a pacsirták Zengő énekét. Rég láttam a bubosbankát Barázdák között. Nem krugat a darumadár, ! Már elköltözött. Búza közé hármat tojott A fürj, pitypalatty. Aratógép, a fészeknek 1 Csöndes nyugvást hagyj!
